Dudás Ádám: egy éve NB III, most harc a bajnoki címért

– A legutóbbi, Kecskemét elleni mérkőzésen kisebb sérülés miatt le kellett cserélni. Ott lesz a Debrecenbe utazó keretben?
– Szerencsére teljesen fitt vagyok. Mondhatom, száz százalékig készen állok a rangadóra, szóval a fizikai állapotomon nem múlik a jó teljesítmény.– A legutóbbi, Kecskemét elleni mérkőzésen kisebb sérülés miatt le kellett cserélni. Ott lesz a Debrecenbe utazó keretben?
– Szerencsére teljesen fitt vagyok. Mondhatom, száz százalékig készen állok a rangadóra, szóval a fizikai állapotomon nem múlik a jó teljesítmény.

– Nehéz sorozatba kezd csapata, hiszen a DVSC elleni mérkőzés után a Videoton következik a sorban, majd utaznak Pécsre is. Érződik ilyenkor a szokásosnál nagyobb feszültség a játékosokon?
– Természetesen némi drukk van bennünk, de inkább higgadtak vagyunk, igyekszünk nem túlpörögni a felkészülést. Mindenki arra koncentrál, hogy egy kis pluszt hozzá tudjon tenni a nagy egészhez, és ezáltal meg tudjuk nyerni az összecsapást. Egyik csapat sem tökéletes, a debrecenieknek is vannak gyenge pontjaik, a célunk, hogy ezek ki is ütközzenek az összecsapáson.

– A Debrecen és az ETO egyértelműen ellépett a mezőnytől, jelenleg még a bajnok Videoton is csak tisztes távolságból figyeli az élen állókat. Mit gondol, a hajrában is ez a két csapat lesz harcban a bajnoki címért?
– Ezt azért most merészség lenne kijelenteni, hiszen nagyon hosszú még a bajnokság. De az kétségtelen, hogy ha ez a két csapat tartja az eddig mutatott formáját, akkor a végelszámolásnál jogosan pályázhat az aranyéremre.

– Véleménye szerint mi az, amiben előrelépett csapata az előző szezonhoz képest? Úgy tűnik, ebben a bajnokságban nemcsak a korábban jellemző masszív védekezés, hanem a hibákat könyörtelenül megbüntető támadójáték is erőssége lett az együttesnek.
– Az biztos, hogy a hátsó szervezettség adja meg az eredményes játék alapját, de valóban úgy érzem, hogy támadásban is sikerült előrelépnünk. Nem lehet panasz a gólok számára, hiszen csak öttel szereztünk kevesebbet, mint a Debrecen. Nagyon fontos az is, hogy kitűnő a csapategység, egyáltalán nincs klikkesedés, a játékosok kijönnek egymással és az edzővel, amit természetesen megalapozott, hogy jól sikerült a nyári felkészülésünk, aztán jól sikerültek az első tétmeccsek is.

– Ahogy előrelépett a csapat, úgy lépett előre Dudás Ádám is. Bő egy éve, sérülésekkel terhelt időszak után volt, hogy a Paks NB III-as csapatában találta magát – ehhez képest most alapember az ETO-ban. Mi változott azóta?
– Az biztos, hogy nagyon sokat dolgoztam. Munkált bennem a bizonyítási vágy, hogy megmutassam, nem kell engem még leírni. Tény, a sérülésem alatt néha fejben is voltak problémák, de tartom, az akaratomat, a motivációmat sohasem érhette kivetnivaló. Nem volt könnyű a játék nélküli periódusokkal megbirkózni, de megedzett ez az időszak, és úgy érzem, most a helyemen vagyok.

– Már tizenhét évesen bemutatkozott az NB I-ben, azaz fiatalon nagy terhelést kapott a szervezete, azóta többször is volt hosszabb-rövidebb kihagyása. Sérülékeny játékosnak tartja magát?
– Szerintem a terhelés nincs összefüggésben a sérüléseimmel. Moszkvában is játszottam, ahol rendkívüli fizikai követelményeknek kellett megfelelni, ám ez nem okozott különösebb problémát. A sérüléseket inkább egy pechsorozat számlájára írom. Volt, hogy emiatt nem játszhattam, és az is igaz, volt, hogy az ezzel együtt járó formahanyatlás miatt nem kerültem be a csapatba. De visszaküzdöttem magam.

– Hol tart most a pályafutása ahhoz képest, amit – tegyük fel – öt évvel ezelőtt gondolt?
– Jó kérdés… Igen, talán tarthatnék előrébb. De voltam már lejjebb, és most jól érzem magam a bőrömben. Pozitívan igyekszem felfogni a dolgokat, és úgy vélem, pályafutásom elején járok, remélem, sok időm lesz még bizonyítani.


– Ha az egyéni karrierjét vizsgáljuk, mi lehet a következő lépcsőfok? Külföldi szerződés?
– A rövid paksi kölcsönjátékomat leszámítva Magyarországon nem játszottam máshol, csak Győrben. Nyilván, jó lenne egy nemzetközileg jegyzett csapatban játszani, de most egyáltalán nem szaladnék ennyire előre. A fő, hogy itt, Győrben, ahol már régóta élek és ahová rengeteg minden köt, otthon vagyok, erős a csapatunk, és én is szeretek az ETO-ban játszani.