Hatvan perc kerestetik – Malonyai Péter jegyzete

FIGYELEMRE MÉLTÓ CSAPATOK találkoztak tegnap este a győri bajnokin, és ezt most tessék szó szerint érteni. Az ETO nemcsak azért érdemel figyelmet, mert vezeti a tabellát, azért is, mert kis túlzással nem szokott kikapni. A mostani bajnoki kiírásban csupán háromszor esett meg ez vele, legutóbb november 21-én (ZTE: 0–1), ami enyhén szólva is a múlt, hiszen azóta már az évszám is megváltozott.

Az Újpestre – jellemzően legeslegújabb kori történetére – azért kíváncsi mindenki, mert Dárdai Pálé lett a szakmai teljhatalom, partnere pedig a kispadon Szélesi Zoltán. Nagy dolog, hogy nem kell utánanézni annak, kik űzik az ipart a többre hivatott klubnál, lévén honfitársaim. És persze az is újdonság volt a győri meccs előtt, hogy a csapat kétszer egymás után nyert, előbb a Debrecen, majd a Diósgyőr ellen (mindkétszer 2–1).

Ezek persze mind előzmények vagy körülmények, márpedig a történeti háttér ugyan kit érdekel, ha a meccs lendületes, izgalmas, fordulatos. Játék a javából. Nos, az első félidő tempója leginkább megkérdőjelezhette az érdeklődőben, hogy méltó-e a figyelemre a szombat esti randevú. Jól elvoltak a felek néhány órával a meteorológiai tavasz beköszöntése előtt. Ezt csak azért említem, mert ha nincs igazán érdekes téma, az időjárás mindig jól jön. (Angliában talán azért is jobb meccsre járni, mert mindig érkezhet egy-egy gyors zápor, leszakadhat az ég.)

Itt tartottunk a szünetben, azaz tulajdonképpen – sehol. 

Aztán a folytatásban azonnal olyan góllal szerzett vezetést az Újpest, hogy az ünneplésnél kifejezetten röhögtek a játékosok (is). Volt min. A középkezdés után Matija Ljujics egyből magasan előreívelte a labdát, Megyeri kapus elindult, hogy aztán átessen a hátvédjén, Fran Brodic pedig a kapuba lőtt. Ez kellett a Győrnek, hiszen negyedóra múlva egyenlített, s azonnal diktálni kezdte a tempót. Mi tagadás, ideje volt, ha már hatvan perc egyszerűen elveszett. Az Újpest igyekezett, a Győr pedig gólt lőtt. Persze hogy furcsát. Nfansu Njie lövése gellert kapott, az ETO pedig három pontot.

Az élet mégsem játszik mindig ikszre.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!