Megjelent a Professzionális futballkörkép legújabb kiadása
Változott a kiadvány tematikája – a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tájékoztatása szerint a sportszakmai adatok a pénzügyiektől függetlenül jelennek meg a legújabb Professzionális futballkörképben. A döntést az indokolja, hogy az MLSZ és a Sportigazgatóság kimondott célja a sportszakmai adatok minél hamarabbi megosztása a közönséggel.
A sportszakmai elemzés az NB I 2024–2025-ös idényére, valamint a férfi A-válogatott 2024-ben és 2025-ben lejátszott Nemzetek Ligája-mérkőzéseire terjed ki. A kiadványt böngészve érdekes elemzésekre, adatokra, összefüggésekre derül fény. A szövetség ismét helyzetértékelést kíván nyújtani a hazai első osztály alapvető sportszakmai jellegzetességeiről, valamint további olyan területekről, amelyeket kiemelt fontosságúnak tart. Emellett fontos része a férfi A-válogatott teljesítményének szakmai elemzése. A kiadvány szerkesztői a már alkalmazott módszertant és nemzetközi összehasonlítási mintát követték, hogy mind az időbeli, mind pedig a kontextusba helyezett összehasonlíthatóságot megkönnyítsék.
A hazai bajnokságról elmondhatjuk, az elmúlt években folyamatosan javult az NB I helyezése az európai rangsorban, ami – emeli ki az MLSZ – jelentős részben a Ferencvárosnak köszönhető, hiszen a klub rendre főtáblára tudott kerülni valamelyik nemzetközi kupasorozatban. A 2010–2011-es kiírásban még csupán a 32. helyet foglalta el a magyar első osztály az említett rangsorban, 2024–2025-öt pedig már a 24. helyen zárta. A mérkőzések hetven százalékán már az első félidőben született legalább egy gól, a találkozók ennek ellenére sem voltak lefutottak, az esetek 26 százalékában csak az utolsó negyedórában alakult ki a végeredmény. Ami a hazai játékosok és a légiósok játékperceinek megoszlását illeti, az elmúlt négy évad alapján stagnálás figyelhető meg, s az előző idényhez hasonlóan a jelenlegiben is csökkent a pályára lépő légiósok száma az NB I-ben, miközben tovább nőtt az átlagos pályán töltött idejük.
Ha rátérünk a játékosokra, láthatjuk, a góllövésben Böde Dániel (Paks), Bárány Donát (DVSC) és Marin Jurina (MTK), az előkészítésben Nagy Zsolt (Puskás Akadémia) és Dzsudzsák Balázs (DVSC), míg a beadások számában Osváth Attila (Paks) jeleskedett. A gólokat és gólpasszokat figyelembe véve a fiatal magyarok közül Dénes Vilmost (ZTE, a nyártól Kortrijk), Jurek Gábort (DVTK) és Tóth Alexet (FTC) lehet kiemelni. A kapusoknál fontos megemlíteni Pécsi Ármint (Puskás Akadémia), aki időközben az angol Premier League-ben szereplő Liverpoolhoz szerződött. Az NB I 2024–2025-ös kiírásában nőtt az U21-es hazai játékpercek száma, 64 fiatal magyar összesen 36 731 percet töltött a pályán. Az elemzés szomorúan állapítja meg a tényt, miszerint 2024–2025-ben összesen 22 magyar labdarúgó szerepelt Európa tíz legerősebb bajnokságában, régiós összevetésben nekünk van a legkevesebb olyan futballistánk, aki elit bajnokságban szerepel.
A kiadvány részletesen elemzi a válogatott játékosok teljesítményét. Az idényben a csapat a Törökország elleni rájátszásban búcsúzott a Nemzetek Ligája A-ligájától, a sorozatban a legtöbb időt Szoboszlai Dominik és Willi Orbán töltötte a pályán, a legtöbb gólt Szoboszlai Dominik szerezte, a legtöbb gólpasszt Nagy Zsolt adta. Ugyancsak górcső alá került az élvonalban szereplő csapatok támadási hatékonysága: a statisztika is kimutatta, mennyivel gyorsult fel és lett direktebb a Ferencváros játéka, amikor Robbie Keane vette át Pascal Jansen helyét a ferencvárosi kispadon.
A futballkedvelők számára érdekes olvasmány a Professzionális futballkörkép, amely ide kattintva olvasható el.
