Gera Zoltán: Megvan az oka, miért estünk ki, a tabella sosem hazudik

LABDARÚGÓ NB I 
31. FORDULÓ
MTK Budapest–Kecskeméti TE 2–1 (1–0)
Budapest, Új Hidegkuti Nándor Stadion, 3822 néző. Vezette: Derdák
Gólszerző: Jurina (35.), Polievka (72.), ill. Pálinkás (52.)

Horváth Dávid, az MTK vezetőedzője

– Meg kellett küzdeniük a győzelemért, ám gyaníthatón fontos győzelem volt ez.      
– A Kecskeméttől öt gólt kaptunk legutóbb, a becsületünkért is küzdöttünk most. Nem volt magas színvonalú a találkozó, a játékosoknak sokat kellett dolgozniuk, hogy meglegyen a győzelem. Akadtak jó teljesítmények a csapatban.      

– A cserékről mi a véleménye?      
– Róbert Polievka győztes gólt szerzett, Gruber Zsombor most tért vissza sérüléséből, ráadásul neki szokatlan poszton. Nagy munkát végzett minden becserélt játékosom is. Polievkát le kellett cserélni a találkozó végén és jegelni a bokáját, reméljük, nem súlyos a sérülése.      

– Mit vár az utolsó két fordulótól?      
– A győzelmek nem jöttek az elmúlt hetekben, eddig a szimpatikus vesztes szerepében voltunk, ezúttal a siker volt az elsődleges. Pontszámban és helyezésben is felülmúljuk az előző idényt, ennek mindenképpen örülök. 

Gera Zoltán, a KTE vezetőedzője

– Itt a vége, biztossá vált a kiesésük: nagyon csalódott?      
– A kiesés önmagában rendkívül rossz érzés, kudarc… A játékosok is csalódottak, azt gondoltuk, vissza tudunk kapaszkodni ebből a nehéz helyzetből. Eredménykényszerben játszunk hetek óta, voltak fellángolásaink, úgy nézett ki, még össze is jöhet a bravúr. Megvan az oka, miért estünk ki, a tabella sosem hazudik. Vannak játékosok, akik, sajnos, alulteljesítettek.      

– Az MTK ellen is megvolt az esély, de ez sovány vigasz – mit gondol, mi volt a vereség oka? 
– Jól kezdtük a mérkőzést, volt néhány ígéretes lehetőségünk. Ezt követően azonban az MTK átvette az irányítást, mi pedig távol voltunk az ellenfelünktől. Még a szünet előtt egyenlíthettünk volna. A fordulást követően jól játszottunk, ígéretes helyzeteink voltak, legalább a döntetlent megérdemeltük volna. Bár azzal sem mentünk volna sokra.      

– A másodosztályban is a Kecskemét vezetőedzője  marad, vagy erről korai beszélni?      
– Ha vége az idénynek, leülünk a vezetőkkel, akkor döntünk majd. Csalódott vagyok, de nem titkolom, kedvelem a csapatot, jól érzem magam a klubnál. 

LABDARÚGÓ NB I
31. FORDULÓ
Puskás Akadémia FC–Debreceni VSC 4–2 (2–0)
Felcsút, Pancho Aréna, 2500 néző. Vezette: Antal P.
Gólszerző: Levi (10., 88.), Nagy Zs. (37.), Mondovics (90+8.), ill. Youga (79.), Kaye (90+4.)

Hornyák Zsolt, a Puskás Akadémia vezetőedzője

– Hogyan élte meg a mérkőzést?     
– Izgalmas összecsapás volt. Tudtam, hogy minőségi futballt játszó ellenfél érkezik hozzánk, csalóka a tabella, és arra készültem, főleg az összeállítást látva, hogy a Loki az első félidőben inkább a védekezésre összpontosít, támadásban erős játékosai – Dzsudzsák Balázsra, Ferenczi Jánosra vagy Szuhodovszki Somára gondolok – a második félidőben érkeznek, és így is történt. Egyáltalán nem becsültük le az ellenfelet, és nagyon örülünk  a győzelemnek.
– Több fordulópontja is volt a mérkőzésnek, melyiket érezte a legfontosabbnak?     
– Nyilván döntő jelentősége volt annak, hogy Pécsi Ármin kivédte a tizenegyest, az a pillanat megnyugtatott minket, azt követően jobbnak, veszélyesebbnek éreztem a csapatomat. Nem lepett meg, hogy szögletek és szabadrúgások után veszélyes volt a Loki, főleg Dzsudzsák Balázs beállását követően. Sajnos kétgólos előnyben nem koncentráltunk eléggé, így mi tettük izgalmassá az összecsapást.
– Egyre közelebb a bajnokság vége: mire lehet elég ez a győzelem?     
– Nehéz meccs vár ránk Kecskeméten. Jó, hogy szereztünk négy gólt, de jár a tisztelet a Debrecennek, mert az utolsó pillanatig küzdött. Annak persze örülünk, hogy Mondovics Kevin, miután jelesre érettségizett, megszerezte élete első NB I-es gólját.

Nestor El Maestro, a DVSC vezetőedzője

– Újabb vereség…
– Nagyon csalódottak vagyunk, főleg azután, hogy ezúttal is megvoltak a lehetőségeink, hogy olyan eredményt érjünk el, amellyel jelentős lépést tehettünk volna előre. Motiváltan, harcosan kezdtük a mérkőzést, de hiányzott a minőség a támadójátékunkból, és a párharcokban sem voltunk elég erősek. Az az ember érzése, hogy minden apró részlet ellenünk van, akár a játékvezetői ítéletek, akár a meccs fontos pillanatai, döntő momentumai.
– Azért egy ítélet sokat segíthetett volna a DVSC-nek – ki dönti el, hogy melyik játékos végzi el a tizenegyest?     
– Én. Ezt a mérkőzés előtt mindig megbeszéljük, Brandon Domingues a harmadik számú rúgónk – Dzsudzsák Balázs és Bárány Donát előtte van a sorban, de ők nem voltak akkor a pályán. A szünet előtti szituáció talán még fontosabb lett volna, úgy éreztem, akkor is járt volna nekünk egy tizenegyes.
– A második félidőben jöttek a cserék, megváltozott annyira a csapata játéka, mint amennyire szerette volna?     
– Nem eléggé. Ahogy fogyott az idő, próbáltunk egyre több kockázatot vállalni, dinamikusabb lett a futballunk, de ez a felfogás lehetőséget teremtett az ellenfélnek is. Elemezzük a hibákat, és mindent megteszünk a hátralévő két mérkőzésen, de egy kis szerencse nem ártana.