FTC: Amióta itt vagyok, mindenben előreléptem – Vécsei Bálint

– Legjobb magyarországi idényén van túl?
– Mondhatjuk, igen – felelte lapunknak Vécsei Bálint, aki a kispesti éveket követően játszott Olaszországban és Svájcban, aztán 2019 decemberében igazolta át a Ferencváros. – A bajnoki cím mellé megnyertük a Magyar Kupát, hazai szinten mindent elértem a csapattal, amit lehetett.

– Harmadik bajnoki címét szerezte a Fradival. A mostanira a legbüszkébb?
– Egyértelműen ez a legkedvesebb. A korábbi két alkalommal kevesebb játéklehetőséget kaptam, akkor is voltak jó mérkőzéseim, ám a mostani idényben lettem meghatározó tagja a Ferencvárosnak. Most vettem ki leginkább a részem a sikerből.

– Miben lépett előre a legtöbbet ebben az idényben?
– Mentálisan még erősebb lettem. A nehéz időkben sem adtam fel, akkor sem sértődtem meg, amikor alig jutottam lehetőséghez. Minden edzésen harcoltam, küzdöttem, odatettem magam, nem nyugodtam bele, hogy kiegészítő ember vagyok. Ez az időszak is a hasznomra vált. Amióta a Ferencvárosnál vagyok, gyakorlatilag mindenben előreléptem.

– A bajnokság hajrájában szerződést is hosszabbított. Jól érzi magát a klubban?
– Az egyesület az opciós jogát érvényesítette, jó érzés, hogy továbbra is számítanak rám.

– Az MTK elleni bajnokin és a Paks elleni kupadöntőben is belső védőként szerepelt. Hogy tetszett a poszt?
– Korábban sosem játszottam ebben a pozícióban, nemcsak felnőtt-, utánpótláskoromban sem. Vezetőedzőnk, Sztanyiszlav Csercseszov kíváncsi volt rá, milyen teljesítményre vagyok képes ezen a poszton. Miután sokat birtokoljuk a labdát, hátul is játékban tudok lenni, onnan is képes vagyok forgatni a játékot, keresni az üres területeket.

– Mi volt az idény legnagyobb tanulsága?
– Hogy önbizalom nélkül nem lehet futballozni. A döcögős tavaszi szezonkezdet alatt is megmaradt a kellő önbecsülésünk, hittünk magunkban. Futballozni csakis így lehet. A télen nem volt egyszerű a helyzetünk, minket is sújtott a koronavírus, ráadásul nálunk edzőváltás is volt. Ez tovább nehezítette a dolgunkat. Sztanyiszlav Csercseszov személyében új vezetőedző érkezett, a szakmai stáb egy része is kicserélődött, valóban nyögvenyelősen kezdtünk, de viszonylag hamar kiegyenesedtünk, a végére nem véletlenül sikerült a duplázás.

– Meglepte, hogy a legfőbb riválisnak számító fehérváriak idő előtt kiszálltak az aranyért folytatott harcból?
– Már az őszi szezonban is látni lehetett, hogy valami nincs náluk rendben. Nem úgy megy nekik a játék, ahogy szerették volna. Az idén inkább a Puskás Akadémiára és a Kisvárdára kellett odafigyelnünk, de leginkább magunkra.

– A Bajnokok Ligájában mire lehet képes az együttes?
– Mindannyiunknak nagy lehetőség az újabb kupaindulás. Egyértelmű célunk, hogy ismét bekerüljünk valamelyik csoportkörbe. Talán nem is lehetetlen.

– A télen a csapathoz érkező Sztanyiszlav Csercseszovról elterjedt, hogy morózus vezetőedző, olykor „leharapja” a játékosok fejét. Utólag elárulhatja, mennyire tartottak tőle.
– Miután mi, játékosok is a médiából értesültünk, milyen karakter Sztanyi­­­sz­lav Csercseszov, némileg tartottunk tőle. Nem tudtuk, mire számítsunk tőle, de rögtön az első héten látszódott, nem egészen olyan, mint amilyennek beharangozták. Korrekt vezetőedző, kifejezetten jó kapcsolatot alakított ki a futballistákkal, sokat beszélgetett velünk, és humora is van. Kedveljük, de ami a lényeg, szakmailag is felkészült szakemberről van szó.