Akaratedzés – Vincze András jegyzete

Őszintén szólva roppant furcsa úgy dicsérni a bajnoki címet szerző ferencvárosi labdarúgókat, hogy a dicsőség pillanatában a vereséggel kapcsolatos kudarcélményt is illenék felhánytorgatni (a Fradi szombaton 3–2-re kikapott a Honvédtól). Persze, tudom, nem is elegáns ilyenkor kritizálni, de abban a szerencsés helyzetben lehetek, hogy van más is, akinek a bajnoki mérkőzés lefújása után rögvest hiányérzete volt a produkció kapcsán – Szerhij Rebrovnak, a bajnok Ferencváros vezetőedzőjének.

Az ukrán szakvezető már eddig is súlyos érzelmi csatákat vívott a meglehetősen sajátos és zárt magyar focivilág szereplőivel, hiszen kezelnie kellett a sértődékenységet, a dacot, a haragot (mondjuk, szerintem, jól csinálta, még akkor is, ha edzői sorsa szempontjából igencsak kényes poszton játszókat, csatárokat regulázott meg), s most kezdheti szó szerint is megedzeni – az akaratot.

Tényleg nem ünneprontás, de nem hagy nyugodni, vajon miért lehet magyarázat az amúgy dicsőséget hozó vereségre, hogy „...mert már a meccskezdés előtt kiderült: bajnok lett a Ferencváros”.

Ez miért vetheti vissza a labdarúgói produkciót, s miért nem acélozza még keményebbé a küzdőszellemet?! Miért nem ad plusz adrenalinlöketet a dicsőség, teszi szárnyalóbbá a teljesítményt? Létezik olyasmi a profi sport világában, hogy a siker ténye dekoncentrálttá tesz?

Az utóbbi időben kissé megszállottan közelítek a profi futballunkhoz az érzelmi, mentális oldalról, mert azt veszem észre, hogy már nem a működési háttér, nem a képzés, nem a javadalmazás, hanem az érzelmi deficit a szakadék a nemzetközi futballszinthez viszonyítva. S ez ügyben nem is a topklubok elleni csatákra, hanem azokra a meccsekre gondolok, amelyeken nem a grundvirtuozitásnak, a mifelénk sokat emlegetett driblizésnek, hanem az erőnlét mellett az akaratnak volt, van és lehet döntő jelentősége. Ezek a csaták pedig azok, amikor luxemburgi, walesi, feröeri, izraeli, fehérorosz – és még sorolhatnám – rivális készül megszorongatni a magyar legjobbakat, s fájdalom, az utóbbi években nemhogy megszorongatja, alkalomadtán el is döngöli...

Szóval, a bajnokcsapatnál mostantól elkezdhetnek edzeni – az akaratra is.

A jelek szerint ez keményebb tréning lesz, mint megtanulni cselezni és futni.