Szerencsés tatabányai győzelem

A Tatabánya már a meccs elejétől arra törekedett, hogy uralma alatt tartsa a mérkőzést, igyekezett megtartani a labdát és már a mérkőzés elején megtörni az a Sopron ellenállását. Ez láthatóan nem sikerült, ami Rajnay szerencsétlen öngólja mellett annak is köszönhető, hogy a vendégek eredményesen védték le a területeket, és vezettek gyors kontratámadásokat, melyekkel többször is komolyan veszélyeztették a hazai kaput.

A gyors gólokat követően az első játékrész végére kiderült, hogy hiába játszik jó formában a hazaiak csatársora, a soproniak nem hagyják magukat. Az első játékrész ezt tükrözte, és kiegyenlített játék után vonulhattak pihenőre a csapatok.

A kint lévő mintegy négyezer néző szerencséjére a játék irama a második félidőben sem lanyhult, mindkét fél hatalmas elánnal jött ki az öltözőből. Kemény, de többnyire szabályos összecsapások jellemezték a küzdelmet, a bírónak csak alkalmanként kellett beavatkoznia. A játék felgyorsult és több ígéretes helyzet is kialakult mindkét kapu előtt.

Egyetlen vitatható ütközés közvetlenül a harmadik gólt megelőzően volt csak a soproni kapu előtt, mikor Kouemaha és a vendégek kapusa egyszerre vetette rá magát egy oldalról érkező beadásra. Mivel Rabóczkit percekig kellett ápolni az eset után, a mérkőzést követően a soproni vezetés élesen bírálta a játékvezető tevékenységét.

A meccset követően kisebb összetűzésekre is sor került, amit a játékosok viselkedése is gerjesztett, élükön a soproni Bagoly Gáborral. Ennek ellenére a mérkőzés jó iramú játékot és látványos küzdelmet hozott, az egyenlítő gól után mindvégig a levegőben lógott egy újabb találat – bármelyik oldalon. Az utolsó percekben a Tatabánya volt a szerencsésebb, és megszerezte a vitatott győztes találatot.