Ferencváros: nulla! Elképzelés nélkül játszott az FTC. Gyenge játék, csak a csoda segíthet. FTC: enynyi, és nem több. Fradi-zakó, papírforma& Már meg sem lepődhetünk az eredményen. Mindig van lejjebb. Szörnyű este az Üllői úton& - ekképp kommentálták a tegnapi lapok László Csaba csapatának csütörtök esti vergődését. Bezzeg a Minszk edzőjének volt oka az örömre&.
Gyakori meccskép: a Fradi egyik legkeményebb védôje, Budovinszky Krisztián (balra) nem gyôzött bocsánatot kérni a Minszk játékosaitól (Fotó: Németh Ferenc)
Gyakori meccskép: a Fradi egyik legkeményebb védôje, Budovinszky Krisztián (balra) nem gyôzött bocsánatot kérni a Minszk játékosaitól (Fotó: Németh Ferenc)
Kifejezetten szimpatikus ember Jurij Puntusz, az MTZ-RIPO Minszk vezetőedzője.
A mérkőzés utáni sajtó- tájékoztatón a győzelem feletti boldogságának kifejezését megelőzően nem mulasztotta el megköszönni a magyar vendég- szeretetet, a tiszteletet, amely csapatát Magyarországon, Budapesten fogadta.
"Minden kérésünket teljesítették a vendéglátók, csodálatos körülmények között laktunk, és nagyszerű pályán futballozhattunk - mondta Jurij Puntusz. - Dicséret illeti a segítőket, de elismeréssel szólhatok játékosaimról is, akik maradéktalanul megvalósították az eltervezett taktikát. A győzelem ugyan nem tett elbizakodottá bennünket, ha hasonló fegyelemmel játszunk két hét múlva Minszkben is, nem lehet baj a továbbjutással."
Szavazás
A szimpatikus szakember csupán egyetlen negatívumot említett: nem tetszett neki Budovinszky Krisztián, a Ferencváros középső védőjének durva játéka.
"A hazaiak tizenhetes számú mezben szereplő játékosa végig arrogánsan futballozott, szinte ámokfutóként közlekedett a pályán, állandó sérülésveszélyt jelentett a közelében felbukkanó játékosaimra…"
Természetesen kíváncsiak voltunk, mit szól mindehhez Budovinszky Krisztián.
"Nem értem a vendégek mesterét, hiszen a fehéroroszok is ugyanolyan keményen futballoztak, mint mi - reflektált a kritikára a Ferencvárosban csütörtökön bemutatkozott labdarúgó. - Egyáltalán nem voltam arrogáns, szerintem nem játszottam durván. Egyébként pedig, ha alattomosan játszottam volna, akkor a játékvezető miért nem adott egyszer sem sárga lapot nekem? Persze a minszkiek sem szentek, hiszen mindannyian megkaptuk a magunkét, ők sem fogták vissza magukat a párharcok során. A keménység terén sok jóra a visszavágón sem számíthatunk, de nem kell félteni minket: nem kenhetnek majd kenyérre bennünket…"
Bizonnyal így lesz, ám Minszkben futballozni is kellene majd… ---- Feszült ábrázattal lépett a sajtószobába. Végighallgatta a fehérorosz edző, Jurij Puntusz értékelését, közben maga elé bámult, aztán meglepően nyugodt hangon kezdett hozzá: - Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés lesz… - mondta az eltiltása miatt a találkozót nem a kispadról, hanem a klubház VIP-szektorából megtekintő hazai vezetőedző, László Csaba. - A Minszk régóta játékban van, mi az út elején járunk. Fiatal, rutintalan, új játékosokból kell csapatot építenünk. Annak semmi értelme nem lenne, ha dorgálni kezdenék, bárkire nézve is szemrehányást tennék. A rombolással nem lépünk előrébb.
- Máshogyan se nagyon… - Lehetőség mindig van, ellenben nincs olyan, hogy lehetetlen. Ha minimális is az esélyünk, megteszünk mindent, hogy éljünk vele. Ám ha búcsúzni kell, emelt fővel tesszük.
- Arra utaltunk, hogy ettől a kerettől sokkal több nem várható. Legfeljebb nagyobb akarat… - Túl hamar jött ez a mérkőzés, a találkozó előtti napon hoszszabbította meg szerződését Balog Zoltán és Rósa Dénes, ráadásul a keret még most sem állt össze véglegesen. Amúgy nem a fiatalok keltettek csalódást, hanem a nemzetközi tapasztalattal rendelkezők. Pontosan tudtuk, hogy a minszkieknek veszélyes szabadrúgáslövőik vannak, hogy a szögleteket a hosszú oldalra ívelik, onnan fejelik vissza középre a labdát. És mégis… Feleslegesen szabálytalankodtunk a tizenhatosunk előterében, és a szögletrúgásnál figyelmetlenek voltunk. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb összerázódik a csapat.
- Vagy nem… - Mondom, összerázódik. Azt viszont meg kell értetni a közvéleménnyel, hogy ezt az évet rászánjuk az újjáépítésre, így biztosan nem az első három helyért leszünk versenyben. Próbáltunk mi megszerezni jó nevű játékosokat, ám ők nem fogadták el a feltételeinket. Azzal kell főznünk, amink van.
- Nincs bal oldali védő a keretében, mégis négyvédős rendszert alkalmazott. Amikor volt hátvédje - tavaly -, akkor három játékost szerepeltetett hátul. - A Minszk egy ékkel állt fel, így a két belső védő rá ügyelt, a szélsőjátékosok próbálták segíteni a támadásokat. Más kérdés, hogy milyen hatásfokkal tette. A védőfeladatát Grósz Róbert azonban megoldotta.
- És akkor a csattanó: Jurij Puntus szerint felháborító volt Budovinszky Krisztián pályán mutatott viselkedése. - Tudtuk róla, hogy vehemens természetű játékos, de bízunk benne, itt leszokik erről, és beáll abba a sorba, ami az Üllői úton kötelező. Amiért nem úgy futballozott, ahogy illett volna, azért később elnézést is kértem a vendégektől. ---- Michel Vautrot, a korábbi kiváló francia játékvezető úgy jön Magyarországra, mintha hazajárna. Ebben az évben már másodszor fordult meg Budapesten, igaz, nem városnézésre jött, játékvezető-ellenőrként érkezett. Előbb március 30-án, a Magyarország-Bulgária világbajnoki selejtezőn figyelte a játékvezetők működését, csütörtökön pedig a Ferencváros-MTZ-RIPO Minszk UEFA-kupa selejtezőn ténykedett hasonló munkakörben. Michel Vautrot szereti a magyarokat, és az egykori bírót is tisztelik Magyarországon, ahol a kísérője Székely Ferenc FIFA-kerettag partjelző volt. A mérkőzés után mi is beszélhettünk a 60 éves játékvezető-ellenőrrel.
"Engedelmükkel a játékvezető ténykedéséről nem szólnék - kezdte Michel Vautrot. - A bosnyák bíró teljesítményéről majd a mérkőzésről készülő jelentésemben írok. Viszont a találkozóról, a Ferencvárosról megvan a véleményem. Ismerőseim, barátaim elmondták, milyen nehéz helyzetbe került a nagymúltú klub, és bár tudom, nagy a pénztelenség, ennek ellenére mégis csalódás számomra a Ferencváros játéka. Gyengén, pontatlanul, átütőerő nélkül futballoztak a zöld-fehérek, s bizony védeni valója sem volt a minszkiek kapusának. Ne vegye senki okoskodásnak, és a Ferencváros belügyeibe se kívánok beleszólni, de azt azért elmondom, hogy nálunk, Franciaországban is voltak bajok, de aztán klubjaink, labdarúgásunk mégis kilábalt a gödörből. Sokféle recept létezik, de én csak egyet említenék. Mindenképpen szükségesnek tartanám a változást, a fiatalok beépítését egyrészt a csapatba, másrészt a klubvezetésbe. A mai modern kor új szemléletet követel a labdarúgásban is. Ezt be kell látni az Üllői úton is."
Michel Vautrot szólt a magyar válogatottról, s nem véletlenül, hiszen látta a magyarokat a franciák elleni barátságos mérkőzésen, s mert a nézőtéren hosszasan beszélt Lothar Matthäus szövetségi kapitánnyal is.
"A magyar labdarúgás vezérkara felismerte, változtatnia kell, s ennek tulajdonítom, hogy a világszerte ismert és népszerű Lothar Matthäust szerződtették kapitánynak. A húzás bevált, hiszen az ő neve, múltja, szakmai tudása révén, úgy tűnik, új lendületet kapott a labdarúgásuk, legalábbis válogatott szinten. Nem véletlen, hogy alig egy éven belül sikerült Magyarországra csábítaniuk a brazil és az argentin válogatottat, s augusztusban Budapesten játszik a Real Madrid is. Ezekkel az akciókkal népszerűsíthető igazán a labdarúgás ebben a régióban, s hiszem, valamint remélem: a magyar futball profitál a mérkőzésekből."