Ha rekordot javít, utána elbúcsúzik

Ötszáz bajnoki mérkőzés…
1901 óta - amikor is az első hivatalos bajnokságot játszották hazánkban - mindössze egyetlen labdarúgónak adatott meg, hogy elérje ezt a bámulatos számot. A Tatabánya egyszeres válogatott védője, Szabó György mondhatja el magáról, hogy ennyiszer pályára lépett a magyar élvonalban - egész pontosan 507-szer -, és bizony, sokan hitték, a remek sportember rekordja örök életű lesz.
Noha ezt a csúcsot a mai napig senkinek sem sikerült megdöntenie, akad egy futballista, aki a tavaszi idényben átírhatja a listát, és aki, ha szombaton játéklehetőséget kap, az ötszázadik első osztályú meccsét ünnepelheti.
Illés Béláról, az MTK Budapest 64-szeres válogatottjáról van szó.

Az első meccsre ma is pontosan emlékszik

Sokan vélekednek úgy, hogy a Hungária körúti közönség első számú kedvence az elmúlt 15 év legjobb honi futballistája. Illés Béla 18 évvel ezelőtt, 1986 őszén mutatkozott be az élvonalban, és hogy nem vándormadár típus, azt jelzi: mindössze három csapat mezét viselte az első osztályban.
A debütálását követően öt bajnoki év alatt 128 találkozót játszott a Haladásban, majd következett három esztendő, 81 pályára lépéssel a Honvédban. Azóta immár tizedik esztendeje az MTK gárdájához tartozik - fél év kihagyással, ugyanis az előző tavaszt Szombathelyen töltötte, ahol 14 találkozón játszott -, és ha szombaton a Fáy utcában a pályára lép, akkor a kétszázhetvenhetedik kék-fehérben lejátszott bajnoki mérkőzésén jut túl.
Azaz a Vasas elleni összecsapás éppen az ötszázadik első ligás meccse lehet.
Kétség nem férhet hozzá: egy bámulatos pályafutás csodálatos jubileuma következik…
- Gondolom, az elmúlt napokban a megszokotnál többen voltak kíváncsiak a véleményére.
- A pályafutásom alatt meglehetősen sok interjút adtam, ám most egy kerek jubileumhoz érkeztem, éppen ezért rengetegen keresnek - mondta Illés Béla. - Elsősorban a különböző kerek évfordulókról kérdeznek, de akadt olyan újságíró is, aki azt kérte, állítsam össze a legjobb tizenegyet a valaha velem játszó futballistákból. Most mondja meg, nem egy lehetetlen vállalkozás ez?
- Való igaz, tizennyolc esztendő alatt számos kiválósággal futballozott együtt, ezért nem lenne egyszerű e kérésnek eleget tennie. Maradjunk inkább a számoknál… Abban nem vagyok biztos, hogy tudja, melyik volt mondjuk, a háromszázadik élvonalbeli meccse, a debütálására azonban alighanem emlékezik.
- Az valóban megmaradt bennem. Ezerkilencszáz-nyolcvanhatban Tatabányán játszottunk a Haladással, és kikaptunk egy nullára.
- Tudja, hogy kinek a helyén küldte pályára Rátkai László?
- Arra már nem emlékszem…
- A későbbi kilencszeres válogatott labdarúgót, Bognár Zoltánt váltotta, és a Népsport a másnapi számában azt írta: "Az 59. percben cseréltek a vendégek. Illés Béla személyében tizenkilenc éves labdarúgót küldött pályára Rátkai. Egészen ügyes dolgokat csinált."
- Nem voltam még tizenkilenc éves, csak tizennyolc múltam… Az egyébként rémlett, hogy pozitív kritikát kaptam.
- Milyen emlékei vannak a Haladásnál eltöltött időszakról?
- Nem voltak nagy sikereink, mégis jó szívvel gondolok vissza azokra az évekre. Családias volt a hangulat, az edzések után sokáig együtt voltunk, igazi baráti társaságot alkottunk. Később, amikor Pestre kerültem, ez a miliő nagyon hiányzott.

- Így utólag nem bánja, hogy amikor 1990-ben a Haladás kiesett az élvonalból, nem igazolt el, hanem maradt az NB II-ben? Ha azt az évet az élvonalban tölti, már rég csúcstartó lehetne…
- Valószínűleg a mai világban kevesen döntenének úgy, ahogy annak idején én, ám akkor az az elhatározás természetes volt a számomra. Nem akarok nagy szavakat használni, de tény, akkoriban a futballisták még jobban ragaszkodtak a klubjukhoz.
- Később miért a kispestiek ajánlatára mondott igent?
- Azért váltottam, mert szerettem volna bajnoki címre esélyes együttesben játszani. Választási lehetőségem bőven volt, hiszen az élcsapatok többsége szívesen látott volna, és mivel a válogatottban sok jót hallottam a Honvéd-játékosoktól a csapatukról, hozzájuk igazoltam. Jól döntöttem, hiszen számos sikerben volt a három év alatt részem. ---- E ---- -