Határ Bernadett: Nem volt igazságos, hogy sokan rajtam verték el a port

– Sérülésmentes, minden rendben van önnel?
– Igen, köszönöm szépen, jól vagyok – mondta határozottan a Nemzeti Sportnak Határ Bernadett, a magyar válogatott centere Miskolcon, a DVTK Arénában, ahol nemzeti együttesünk csütörtökön Bulgáriát fogadja Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen.

– Az eredeti tervek szerint november végéig marad Valenciában, az Euroliga-szereplő klubjában, ez valóban így lesz?
– Így lesz, így szól a szerződés, és egyébként is, eredetileg csak januártól szerettem volna játszani. Ha hosszabbítást ajánlana a klub, akkor sem maradnék, mert nem szeretnék hatodik számú center lenni és ülni a padon, ennek nem sok értelmét látom. Meglátjuk, mit hoz a jövő, nem stresszelem túl, nem aggódom rajta, valami majdcsak lesz…

– Tehát januárig semmi, aztán az új évet új csapatnál kezdi el?
– Vannak ajánlataim, megnézzük, hogyan tudjuk menedzselni ezeket, hamarosan kiderül.

– Egyébként hogy érezte, érzi magát a Valenciánál? Fantasztikus névsor alkotja a keretet, és önnek sem rosszak a mutatói.
– Nagyon jól érzem magam. Hála istennek mindkét eddigi külföldi klubomról elmondható, hogy nagyon jó csapattal, kiváló edzőkkel dolgozhattam, dolgozhatok együtt, ez nekem nagyon fontos, illetve bíznak is bennem, érzem a megbecsülést.

– Szereti a spanyol bajnokságot és mentalitást?
– Igen, Spanyolországról azt kell tudni, hogy nagyon szeretik a védekező játékosokat, és én elsősorban ilyen típusú kosárlabdázónak tartom magamat. Szeretik azokat a játékosokat, akik olyat csinálnak, amit nem mutat meg a statisztika – ezt értékelik.

– Kérdéses volt, szerepel-e még a válogatottban, milyen szinten folytatja a kosárlabdázást. Csak a sérülések okoztak zavart, vagy elveszítette a motivációját is?
– Igazából a motivációmat is elveszítettem a februári olimpiai selejtező után. Nem volt igazságos, hogy sokan rajtam verték el a port, miközben ha megnézték volna a statisztikáimat, az egyik legjobb játékos voltam a csapatban. Vállalom a felelősséget, én hagytam ki az utolsó dobást, de ez a dobás bárkire kijöhetett volna, bárki kihagyhatta volna. Ha véletlenül betalálok, én lettem volna a nagy visszatérő. Borzalmasan nehéz volt, azért éltem át a sok fájdalmat, azért szedtem a sok gyógyszert, hogy ott lehessek az olimpián, és mivel ez nem sikerült, elvesztettem a motivációmat, kerestem magam, hogy miért is csinálom én ezt még tovább? Mindennapos fájdalmaim vannak, voltak, meg kellett találnom ismét az örömöt a sportágban, és most már nem feszülök rá a februárban történtekre, ez látszik is talán a játékomon.

– Hogyan tudta mindezt rendbe tenni önmagában?
– Amikor véget ért az olimpia, utána könnyebben el tudtam engedni a dolgot. De látni játékosokat, látni a csapattársaimat, hogy ők ott voltak Párizsban, sikerült kijutniuk, míg nekünk nem, az érzékenyen érintett. Sokkal jobb lett volna, ha a spanyolok elleni meccset húsz ponttal veszítjük el, mint hogy az utolsó dobáson múlik.

– A nyári ruandai vb-előselejtezős tornagyőzelem mennyiben segítette a feldolgozást?
– Tudtam, hogy szükség van ott rám, több játékos nem volt bevethető, és szerettem volna segíteni. Megkeresett Völgyi Péter szövetségi kapitány és Báder Márton MKOSZ-elnök, és nem mondtam nekik nemet.

– Milyen várakozással csatlakozott most a kerethez?
– Remélem, mindkét mérkőzésünket megnyerjük. Nehezebb dolgunk lesz, mindkét csapat, a bolgárok és a szlovénok is bevetnek egy-egy honosított amerikait, de nem hiszem, hogy meg kell ijednünk tőlük, ezeket a játékosokat be kell építeni a csapatba, míg a mi erősségünk, hogy hosszú évek óta együtt játszunk, jól ismerjük egymást. Saját magunkra kell koncentrálnunk, nem az ellenfeleinkre.
 

EURÓPA-BAJNOKI SELEJTEZŐ, NŐK     
B-csoport. 3. forduló
17.30: Finnország–Szlovénia
18.00: MAGYARORSZÁG–Bulgária (Tv: M4 Sport)