Góbi Henrik közel ezer élvonalbeli mérkőzés után visszavonul

A negyvenszeres magyar válogatott, 207 centis Góbi 1988-ban mutatkozott be az élvonalban szülővárosa, a Hódmezővásárhely csapatában, amelyet négy év után elhagyott a Szolnoki Olaj kedvéért. Újabb négy esztendőt követően megint váltott, s az Albacomphoz igazolt. A fehérvári együttessel pályafutása egyetlen magyar bajnoki címét szerezte 1998-ban. Kétszezonnyi kaposvári kitérő után visszatért Székesfehérvárra, s a 2007–2008-as idényt kivéve, amikor a MAFC-nál majd ismét Szolnokon játszott, 2009 májusáig maradt az Albacompnál, mielőtt visszavonult volna.

„Már ezt az utolsó évadot is azért vállaltam, mert szerettem volna bajnoki vagy kupaarannyal búcsúzni, de sajnos nem sikerült, így amellett, hogy elfogadtam egy édességforgalmazó cég állásajánlatát, a kudarc is belejátszott a visszavonulásomba. A kosárlabda megtanított a nagybetűs életre, rengeteg barátot szereztem pályafutásom során a sportágnak köszönhetően. Nagyon kellemes visszagondolni arra, hogy azokban a városokban, amelyekben kosaraztam, hány barátom él, és milyen nagyszerű életem volt a kosárlabdázáson kívül is” – mondta a center, aki azért nem távolodik el a sportágtól, ugyanis folytatja az edzősködést a Dávid Kornél Kosársuliban Székesfehérváron, ahol immár negyedik éve tanítja a nebulókat a játékra.

„Fantasztikus a gyerekekkel foglalkozni, az pedig külön öröm, hogy sokan csak miattam kezdtek el játszani, mert láttak kosarazni, és felnéznek rám” – tette hozzá Góbi, aki ha végigtekint pályafutásán, elmondása szerint egyetlen dolgot bán. – Fájó, hogy amikor tehettem volna, nem próbáltam ki magam külföldön. Azért összességében mégis elégedett vagyok. Hódmezővásárhelyen feljutottunk az A-csoportba, Szolnokon olyan klasszistól tanulhattam a játék csínját-bínját, mint Berkics László, az Albacompnál fontos szerepet kaptam a bajnokcsapatban, és Kaposváron is főszereplő lehettem. Mostantól talán több időm jut kedvenc hobbimra, a horgászásra.”