Magyar útlevélre várva, Bundesliga-klubnál fejlődve – Kányai János, több mint ígéret

– Miroslav Klose, Gerd Müller vagy éppen Rudi Völler hazájában hogyan lesz egy kisgyerekből kapus?     
– Eleinte én is mezőnyjátékos voltam, és nem is ment rosszul, de valahogy mindig is a kapusposzt vonzott igazán. Rengeteg jó német kapust fel tudnék sorolni, mégis Király Gábor volt rám a legnagyobb hatással. Gyerekként igazi példaképnek tartottam, lenyűgözött a legendás melegítőnadrágja és a kisugárzása. Kicsiként olyan akartam lenni, mint ő, ez a cél lebegett a szemem előtt. Azóta lett még egy példaképem – szerintem nem nehéz kitalálni, kire gondolok.

– Gulácsi Péterre?     
– Pontosan! Elképesztő, hogy az elmúlt tizenegy évben milyen teljesítményt nyújtott az RB Leipzigben. Már tizenöt éves koromban lehetőségem volt vele együtt edzeni, ami hatalmas élményt jelentett nekem – azt is mondhatnám, az volt eddigi karrierem egyik legjelentősebb pillanata, hihetetlen érzés volt ugyanazon a pályán vele készülni. Azóta előfordul, hogy együtt edzünk, ilyenkor magyarul is beszélünk egymással. Rengeteget lehet tőle tanulni, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Talán mondanom sem kell, minden közös edzés óriási motivációt ad.

– Őt és Willi Orbánt követve Magyarországon sokan tudják, milyen futballt játszik a Leipzig, de arról talán kevesebb szó esik, hogy milyen egy Red Bull-stílusú kapus?     
– Olyan, mint Péter.

– Bővebben kifejtve?     
– A klub filozófiájában a kapusnak is modern felfogásúnak kell lennie: nem elég jól védeni a gólvonalon, kiválóan kell bánni a labdával, részt venni a játéképítésben és gyorsan döntést hozni.

– Tizenhét évesen megfelel ezeknek a kritériumoknak?     
– Még rengeteget kell fejlődnöm, hogy kész kapus legyek. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a lábmunkám és a labdás játékom az egyik erősségem, ami a mai labdarúgásban kulcsfontosságú. Emellett nem félek az egy az egy elleni szituációktól, szeretem, ha rám vezetik a labdát, amit kifejezetten izgalmas mentális párbajnak tartok.

– Hogy látja, manapság mire van leginkább szükség ahhoz, hogy valakiből profi labdarúgó legyen?     
– A hozzáállás a siker kulcsa, minden fejben dől el. A tehetség alap, de önmagában nem elég – a különbséget az extra munka jelenti. Azok jutnak messzire, akik edzés után is hajlandók dolgozni magukon, legyen szó erőnlétről, technikáról vagy mentális felkészülésről. Ez egyszerűen hangzik, de hosszú távon ez választja el a jó játékosokat a profiktól. Nap mint nap bizonyítani kell, kezelni a nyomást, a versenyhelyzetet és a saját elvárásainkat is. Fontos, hogy az ember tudja, miért dolgozik, és képes legyen mindennap ugyanazzal az elszántsággal pályára lépni. Aki fejben erős, annak sokkal nagyobb esélye van eljutni a profi szintig, ezért végzek annyi külön munkát.

– Jó úton halad, hiszen az U19-es csapat tagja tizenhét évesen.     
– Csakhogy pályafutásom eddigi legnehezebb időszakán vagyok túl, hat hónapot kellett ugyanis sérülés miatt kihagynom. Bokatörést szenvedtem, és még mindig nem épültem fel teljesen, egy hónapja kezdtem el az edzéseket. Fizikailag és mentálisan is nagy kihívást jelentett ez a fél év, ugyanakkor a hasznomra is vált, fejben sokkal erősebb és érettebb lettem. Azon vagyok, hogy ha eljön az ideje, jó formában térjek vissza a pályára.

– Azon gondolkodott már, mihez kezd, ha nem lesz önből profi labdarúgó?     
– Valószínűleg akkor is a sport közelében maradnék. Érdekel az erőnléti edzés, a táplálkozás és az atlétikai felkészítés világa, így talán ezen a területen tanulnék tovább. A sport mindig is meghatározó része volt az életemnek, ezért nehéz elképzelni, hogy teljesen elszakadjak tőle. Ugyanakkor a legjobb helyen vagyok, hogy valóra váltsam az álmomat. Úgy érzem, a Leipzignél minden adva van ahhoz, hogy valakiből profi futballista váljon. A körülmények, az edzők, az infrastruktúra és az életmód is a fejlődést szolgálja. Néha szinte hihetetlen, milyen szinten támogatják a fiatal játékosokat – akár a tanulásban is. Fontos elvárás, hogy az iskolában is jól teljesítsünk, és ehhez minden feltétel adva van. Ez biztonságot ad, mert tudjuk, hogy a futball mellett a jövőnkre is készülünk. Inspiráló a közeg, ami mindennap emlékeztet arra, milyen lehetőség van a kezemben.

– Annak a lehetősége is fennáll, hogy korosztályos szinten a magyar válogatottban futballozzon?     
– Még a sérülésem előtt kétszer részt vettem a magyar utánpótlás-válogatottak edzőtáborában, egyszer az U17-es, egyszer pedig az U18-as csapattal tölthettem el kis időt összetartáson, ami különleges élmény volt. Nagyon boldog lennék, ha egyszer hivatalosan is képviselhetném Magyarországot. Családi szempontból is sokat jelentene, különösen a magyar nagypapám miatt, aki biztosan büszke lenne rám, ha magamra húznám a címeres mezt. Nagyon motivál, hogy egyszer válogatott szinten is bizonyíthassak – ehhez azonban mihamarabb vissza kell térnem a pályára.

– Mit gondol, milyen jövő előtt áll a Red Bull Leipzignél?     
– Rengeteg tényezőn múlik, mi lesz velem. Most azon vagyok, hogy mihamarabb egészséges legyek, és a visszatérésemet követően megbízható teljesítményt nyújtsak az U19-es csapatban. Olyan típus vagyok, aki minden edzésen teljes gázzal megy előre, mindent belead, mert csak így van esélyem arra, hogy az RB Leipzig első keretének tagja legyek. Ne feledjük, ez egy Bajnokok Ligájába vágyó klub, úgyhogy nincs könnyű feladatom. Megbecsülöm, hogy ennél a nagyszerű klubnál számítanak rám, és hogy remek edzőkkel és kapusokkal készülhetek hétről hétre.

A magyar válogatottnak az utóbbi évtizedekben egy biztos pontja rendre volt: kapusfronton szinte sosincs gond. Bizakodásra adhat okot, hogy az utánpótlás is ígéretes, rengeteg tehetség nevelkedik ugyanis külföldön elitklubok akadémiáján. Az utánpótláskorúak közül a Barcelona kötelékébe tartozó Yaakobishvili Áron Ifjúsági Liga-, avagy ifi BL-győztesként a La Liga 2-ben szereplő Andorrában jut folyamatos játéklehetőséghez, esetében azon sem lennénk meglepődve, ha a felnőttválogatottnál figyelnék a teljesítményét. A nyáron a Liverpoolhoz szerződő Pécsi Ármin a Premier League 2-ben kap játéklehetőséget, ráadásul Alisson Becker és Giorgi Mamaradsvili mellett rengeteget fejlődhet az edzéseken. Kevésbé van középpontban, de a Real Sociedad korosztályos együttesében véd az U19-es válogatott Tompa Ákos, az U17-es Ostoici Stefan a Club Brugge tartalékegyütteséhez tartozik, a 16 éves Kilvinger Levente az AS Roma, az U17-es válogatott Jakab Mátyás pedig a Juventus utánpótlásában pallérozódik. Hajdú-Lindhardt Sebastian (16 éves) a Midtjylland akadémiáján nevelkedik, Maier Merse (19) a Braga tartalékegyüttesében bontogatja szárnyait, Lányi Ferenc (18) pedig a Rapid Wien II-ben. A német vonal is hangsúlyos, hiszen Czakó Milán (19) a Düsseldorf fakójának tagja, Csepi-Ozváry Marcell (16) pedig a Heidenheim játékosa. Lapunk nemrég számolt be arról, hogy a Real Madridnál is van magyar fiatal Iván Vázquez Rech (16) személyében, míg a Sportingban Sztupa-Bruno Martin Joaquim (13) halad egyre feljebb a ranglétrán.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. március 7-i lapszámában jelent meg.)