Halfeldolgozóból a világ tetejére – sztárportré Jonas Vingegaard-ról

Körülbelül 1400 kilométert kell megtennie annak, aki az Északi-tenger partján fekvő dániai Hanstholm városából szeretne eljutni a párizsi Diadalívig. Az útvonaltervező szerint kocsival 14 óra, az országúti kerékpárosok körülbelül egy-másfél hét alatt tesznek meg ennyit egy körverseny során. A kétszeres Tour de France-győztes Jonas Vingegaard-nak ez sokkal hosszabb út volt, tele kihívásokkal, bukásokkal, olyan mélypontokkal, ahonnan csak a legnagyobbak és a legerősebbek képesek visszakapaszkodni.

THISTED, 
2007. AUGUSZTUS 1.
Az országúti kerékpárosok dán körversenye 18 éve Thisted városából indult. A rajtra – amolyan apa-fiú programként – édesapja kivitte az akkor tízéves Jonas Vingegaard-t, aki már kiskorától focizott és kézilabdázott. Az eseményen a helyi kerékpárosklub, a Thy Cykle Ring kiállított egy úgynevezett görgőt, amelynek segítségével az érdeklődők megtapasztalhatták, milyen érzés a hegyekben tekerni. A kis Jonast lenyűgözte az élmény, nyomban csatlakozott a klubhoz. Egyszer, még 15 évesen egy sérülése után abba akarta hagyni a kerékpározást, de anyja ezt csak akkor engedte volna, ha kiiratkozik az ikasti sportiskolából – amit nagyon nem szeretett volna, s maradt a sportágban.

HANSTHOLM, CHRISFISH 
HALFELDOLGOZÓ, 2017
A húszéves Jonas hajnali ötkor kelt, délig pucolta a halat a Chrisfish hanstholmi feldolgozóüzemében, óránként 19 euróért. Csak utána indulhatott edzeni a ColoQuick csapatával. A szülei és a sportigazgató közös ötlete volt azért, hogy a tekerés mellett belekóstoljon a munka világába. Nem gondolták, hogy nagy karrier vár rá kerékpárosként, ugyanis eleinte nem voltak jó eredményei. Mivel Dániában nincsenek hegyek – az ország legmagasabb pontja 170.86 méteres –, az igazi erősségét csak külföldön tudta megmutatni.

COLL DE RATES, 
2018 NYARA
Egy spanyolországi edzőtáborozás hozta meg az áttörést Vingegaard-nak a Coll de Ratesen. A csaknem tíz kilométeres emelkedőn az átlagos meredekség 6.7 százalék, összesen 654 méteres szintkülönbséget kell teljesíteni. „Összedobtunk neki egy jó kis mászóedzést. Ő meg száguldott felfelé 30 kilométer per órás sebességgel, 6.8 watt/kilót nyomott hét kilométeren keresztül. Mi felvettük, aztán a Strava meg a közösségi média tette a dolgát” – idézte Christian Moberget, a ColoQuick akkori sportigazgatóját a HLN nevű lap. Teljesítményével felhívta magára a figyelmet, 2019-ben a world tour kategóriás Jumbo-Visma szerződtette, és már abban az évben szakaszt nyert a Lengyel körön. Akkor már családapa volt, párja, a nála kilenc évvel idősebb Trine Marie Hansen korábbi csapatánál marketingesként dolgozott.

2020-ban élete első háromhetesén mérette meg magát, segítőként fontos szerepe volt abban, hogy csapattársa, Primoz Roglic megnyerte a Vueltát. Remekül kezdte a 2021-es évet, s csapata úgy döntött, ő helyettesíti Tom Dumou­lint a Tour de France-keretben, ahol szintén Roglic támogatása volt a feladata. Csakhogy a szlovén már az elején bukott, így Vingegaard maradt a Visma összetettbeli esélyese. A 11. szakaszon a legendás Mont Ventoux meghódítása várt a mezőnyre, és a sárga trikós Tadej Pogacart leszakította a fiatal dán. A címvédő ugyan később, a lejtmenetben beérte, de ez volt az a pillanat, amikor a nála alig két évvel fiatalabb szlovén először érezhette, hogy kapott egy nagyon erős kihívót. Vingegaard végül a második helyen zárt, így Bjarne Riis 1996-os sikere után ő lett az első dán, aki dobogóra állt a Francia kör végén.

COL DU GRANON, 
2022. JÚLIUS 13.
Pogacar sorozatban harmadik Tour-győzelmére készült, a fogadóirodáknál is ő volt a legesélyesebb. A körverseny Koppenhágában kezdődött, kevesen gondolhattak arra, hogy nagyjából három héttel később huszonötezres tömeg ünnepli majd Vingegaard sikerét, ő azonban tudta, mire képes. Roglic a bemutatón kivette a kezéből a mikrofont és belekiabálta csapattársa nevét, miszerint ő a kapitány. A 11. etap során nehéz feladat állt a mezőny előtt: meghódítani a Col du Télégraphe-ot, a Col du Galibier-t, és ha ez nem lenne elég, a befutó a 2404 méter magas Col du Granon-n volt. A szakaszt megelőzően a sárga trikós Pogacar és Vingegaard között 39 másodperc volt a különbség előbbi javára. Agresszívan támadott a Visma a hegyeken, öt kilométerrel a vége előtt a mászás során Vingegaard lehagyta a szlovént, aki ezúttal nem volt képes visszakapaszkodni. A dán pályafutása során először nyert szakaszt a Touron – amihez mosolyogva gratulált Pogacar –, a hátrányából 2:51 perces előnyt csinált, és másnap az Alpe d’Huezen is megőrizte az előnyét. A vége felé közelítve az Hautacamon sportemberi nagyságáról tett tanúbizonyságot, riválisa bukását követően bevárta őt. Végül 2:43 perces különbséggel győzött összetettben.

„Nagyon büszke vagyok mindenkire, ez a mi közös győzelmünk. Nyertem két szakaszon, amit az tesz naggyá, hogy előtte csapatként versenyeztünk. Hónapokat dolgoztunk, előre megbeszéltük a támadó szellemű stratégiát, ami tökéletesen bejött” – mondta Vingegaard a L’Équipe-nek.  

COL DE LA LOZE, 
2023. JÚLIUS 19.
A 2023-as Tour de France nagy csatát ígért a kerékpársport két nagy sztárja, Vingegaard és Pogacar között. Kettejük rivalizálását nem az ellenségeskedés jellemezte, mindketten tisztelettel beszéltek egymásról. Az utolsó pihenőnapra fordulva mindössze tíz másodperc volt közöttük a különbség a sárga trikós dán javára. A Passy és Combloux közötti hegyi időfutamon Vingegaard mindenkinél gyorsabban tekert, 1:38 perccel verte meg Pogacart. Ez még nem lett volna ledolgozhatatlan különbség, pláne, hogy másnap kemény hegyi etap következett.

„Végem. Meghaltam” – közölte egy nappal később a csapatrádión Pogacar. Az UAE versenyzőjét a Col de La Loze emelkedőjén törte meg Vingegaard, a látványosan megrogyó szlovén lemaradása immáron 7:35 perc volt. Innentől nem kérdéses, a címvédő ismét ünnepelhetett Párizsban. Kettejük Tour-csatája 2–2-re állt, következhetett a folytatás 2024-ben.

BASZK KÖRVERSENY, 
4. SZAKASZ, 2024. ÁPRILIS 4.
A Baszk körverseny harmadik szakaszát követően csupán 14 másodperccel maradt el az összetettet vezető korábbi csapattárstól, Primoz Roglictól Vingegaard. A negyedik etapon Etxarri Aranatz és Legutio között tekertek a bringások, amikor mintegy 120 kilométer megtételét követően a lejtmenetben nagy harc bontakozott ki a jobb pozíciókért, túl gyorsan vették be a kanyart és beindult a láncreakció. Vingegaard az árokban kötött ki, alig tudott megmozdulni, de végig magánál volt. Az orvosok azonnal kezelésbe vették, oxigénmaszkot és nyakmerevítőt kapott.

12 napot töltött a vitoriai kórházban. A jelentés szerint eltört a kulcscsontja és hét bordája, zúzódott a tüdeje és légmelle is kialakult. „Az első tíz másodpercben nem kaptam levegőt. Azonnal tudtam, valami nagyon nincs rendben. Amikor végre levegőhöz jutottam, vért köhögtem. Elkezdtem nagyon bepánikolni, átfutott az agyamon, hogy biztosan belső vérzésem van, ami végzetes és meg fogok fulladni. Szóval, igen…, akkor arra gondoltam, hogy tényleg itt a vége” – emlékezett vissza az egyik dániai tévének hónapokkal később. Második gyerekével várandós felesége a tévében látta a történteket, nem sokkal később már úton volt a reptérre.

Vingegaard június 29-én már a Tour első szakaszán tekert Firenze és Rimini között. Egyszer, a 11. etapon megverte Pogacart, de az összetettben nem tudta szorossá tenni kettejük csatáját. Neki már az győzelemmel ért fel, hogy egyáltalán ott lehetett, ráadásul másodikként zárt. 2025 tavaszán a Párizs–Nizzán sérült meg, a Touron szintén második lett Pogacar mögött, idén szakaszgyőzelem nélkül fejezte be ezt a körversenyt.  

LIMONE PIEMONTE, 
2025. AUGUSZTUS 24.
Vingegaard egy év kihagyás után visszatért a Vueltára, egyértelmű céllal: megnyerni a viadalt. Már a második szakasz végén, a Limone Piemonte emelkedőjén győzött és az élre állt – azután, hogy egy körforgalomban bukott… Sikerét követően rögtön telefonált a feleségének, megnyugtatta, hogy minden rendben van vele. Öt szakaszt követően az első helyen állt a kerékpáros, aki sohasem adja fel.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. augusztus 16-i lapszámában jelent meg.)