Juhos Norbert: Kapu Tibor űrutazása történelmi mérföldkő

– Miért éppen Kapu Tibor?  
– A rövid válasz, hogy a hozzávetőleg kétszáznegyvenhét jelentkezőből ő volt az, aki a legalkalmasabbnak bizonyult a küldetéshez.

– És a hosszabb?  
– A döntést egy magyar szakemberek által koordinált kétéves kiválasztási és felkészítési folyamat előzte meg. A jelöltek száma először százra redukálódott, majd fokozatosan csökkent, amíg már csak nyolcan maradtak versenyben. Ők egy technikai interjún vettek részt, amelyről négyen jutottak tovább, akik egészségügyi és minden más szempontból megfeleltek azoknak a kritériumoknak, hogy fel lehessen őket küldeni a világűrbe. Az alapképzést ezért mind a négyen elvégezték, és a végén több mint hatvan szempontot összevetve született meg a döntés: az űrhajós Kapu Tibor, a tartalékosa Cserényi Gyula lett.

–  Milyen elvárásoknak kell egy űrhajósnak megfelelnie?  
– A magyarországi kiválasztási és felkészítési szakasz fizikai, elméleti és gyakorlati lépcsőfokokból állt. A fizikai felkészítést a Semmelweis Egyetem biztosította, egyebek mellett szigorúan meghatározott edzéstervvel, amely nemcsak kardioedzést tartalmazott, hanem erőnléti fejlesztést is. Úszást, konditermi foglalkozást. Ennek a célja főként, hogy a hosszabb űrmissziók alatt a test izomzatának egy részét elveszíti a szervezet, és célszerűbb abból lefogyni, amit az ember előzetesen magára szedett. A világűr egyébként is kifejezetten barátságtalan tér. A kozmikus sugárzás fokozottan hat az űrhajósokra, több mint ötvenszerese éri őket egy hét alatt annak, ami a földön ér bennünket egy év alatt. A súlytalanság miatt a csontok sűrűsége csökken, az egyensúlyi érzékelés teljesen felborul. Romlik a látás, az immunrendszer gyengül, a test folyadékáramlása erősen megváltozik. Aki jobban megfigyeli az űrhajósokat, észreveheti, hogy az arcuk kissé felpuffad, míg a ráncaik kisimulnak, mivel feltöltődnek folyadékkal. Emellett pszichológiai hatások is felléphetnek, mint a szorongás vagy a stressz okozta testi reakciók. Megfelelő edzéssel mindehhez hozzá lehet szoktatni a szervezetet, de ugyanennyire fontos a jó pszichés állapot. A legjobb négy jelölt egy magyar szakemberek által koordinált hazai kiképzésen vett részt, amelynek első fázisában alapvető ismereteket sajátítottak el az űrszektorról. A második szakaszban a tudományos oktatásra fókuszáltak, tanultak űrdinamikát, rakétaelméletet, űrmérnöki ismereteket, valamint pilótaképzést is végeztek. És akkor a gyakorlati képzésről még nem is beszéltünk.

Magyarország 2021-ben elfogadott űrstratégiájának elemeként jött létre a nemzeti kutatóűrhajós program: a magyar kormány 2021. július 30-án tette közzé a kormányhatározatot a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai intézkedések és forrásigények elfogadásáról. Hónapokkal később, október végén Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos bejelentette az űrhajós-kiválasztási eljárás megindítását, illetve a program hivatalos elnevezését is: HUNOR (HUNgarian to ORbit). A következő magyar űrhajós felkészítése a kiválasztással indult, az érdeklődők 2022. január 31-ig adhatták le jelentkezésüket. A kiírásra 247-en pályáztak. Komplex és szigorú szűrési és felkészítési folyamatot követően, 2024. május 26-án hozta meg a döntést a HUNOR-program irányító testülete Magyarország második kutatóűrhajósának és tartalékosának személyéről. A kutatóűrhajósnak Kapu Tibor 33 éves gépészmérnököt, a tartalékosának pedig Cserényi Gyula 35 éves erősáramú villamosmérnököt választotta a testület. A kutatóűrhajósok 2024 augusztusában kezdték el küldetésspecifikus kiképzésüket az Axiom Space vállalatnál, a NASA-nál és a SpaceX-nél az Egyesült Államokban. Itt megismerték az Ax-4 küldetés személyzetének további tagjait, az egyaránt az első űrrepülésükre készülő Slawosz Uznanski-Wisniewskit és Shubhanshu Shuklát, valamint parancsnokukat, az ötödik űrrepülése előtt álló, legendának számító Peggy Whitson űrhajóst.

– Ami a súlytalanságra készít fel?  
– Nem csak arra, de a részét képezi az is. A gyakorlati tréning lényege inkább, hogy lássuk a terhelhetőséget és a stressztűrő képességet. Együttműködtünk például műrepülő-pilótákkal, akik különböző fordulókat, manővereket hajtottak végre a jelöltekkel. Első alkalommal utasként hozzá kellett szokniuk ehhez, másodjára pedig nehezebb orientációs gyakorlatokat végeztek. Utána már egy-egy apró feladatot is kaptak közben – például nyomon követni bizonyos rendszerek működési paramétereit –, amelyhez éppen annyira kellett koncentrálniuk, hogy elvonja a figyelmüket a környezetről. A manőverek közben eleve a gravitációs terhelés négy-hatszorosa éri az embert, az agyból a has felé megy a véráram, ami oxigénhiányos állapotot idéz elő – ennek következtében a látótér előbb beszűkül, majd elszürkül, végül elájulhat az ember. Mindezt ugyanakkor kompenzálni lehet a rekeszizom befeszítésével, aminek köszönhetően feláramlik a vér. Nyilván ezt meg kell tanulni, és úgy alkalmazni, hogy ne vonja el a figyelmet, de szerencsére a szervezet nagyon könnyen tanul. Ha például valaki rendszeresen hányingert érez az autó hátsó ülésén utazva, az nem feltétlenül jelenti, hogy az űrhajós pálya neki való, de azt sem, hogy felejtse el. Gyakorlással bárki megtanulhatja kontrollálni a reakcióit. A műrepülés is ilyen, le lehet küzedeni a manőverek közben fellépő dezorientációt, később pedig már élvezni is lehet az egészet. A centrifugaképzés kicsit hasonlít erre, ott hosszabb ideig fenálló, egyenletes terhelésnek lehet kitenni a szervezetet. A súlytalansági (Zero-G) repülésnél pedig a Nemzetközi Űrállomáson tapasztalható körülményekhez lehet már hozzászoktatni a testünket.

– A Nemzetközi Űrállomáson hét űrhajós tartózkodott, mielőtt a Dragon űrkapszula Kapu Tiborral és három társával együtt megérkezett. Kis helyen, huzamosabb ideig összezárva tíz idegennel nem lehet könnyű, fontos részét jelentette a képzésnek az is, hogy ki mennyire jó csapatjátékos?  
– Igen, a gyakorlatok egy része erre irányult. Az egyik teszt során ketten ültek a szimulátor pilótafülkéjében, és össze kellett dolgozniuk a probléma megoldásán. De előfordult, hogy a négy jelölttel elmentünk egy másik szimulátoros képzésre, ahol minden feladatrésznek megvolt a felelőse, és folyamatosan váltották egymást. Szerveztünk izolációs gyakorlatot is, amit a TEK támogatásával hajtottunk végre: űrhajósjelöltjeink egy hétig voltak összezárva, a megfelelő pszichológiai hatás elérése céljából nekik ismeretlen helyszínen, a külvilágtól és külső hatásoktól teljesen elzárt környezetben. A program végén tíznapos amerikai úton találkoztak az Axiom Space szakértőivel, s átfogó elméleti és gyakorlati űrhajósképzésen is részt vettek. Ezt a magyarországi kiválasztási és felkészítési szakaszt követte az Axiom Space, a NASA és a SpaceX által szervezett, közel tíz hónapos küldetésspecifikus kiképzés, ahol Tibor és Gyula a meglévő tudásra alapozva további kulcsfontosságú ismereteket sajátíthatott el a Nemzetközi Űrállomás, az űrbéli élet és munka, az űrhajójuk és rakétájuk, illetve a kísérleteik kapcsán.

–  Kapu Tibor a tervek szerint mintegy két hetet tölt a világűrben. Mit lehet tudni a napirendjéről, mennyire szigorú?  
– Meglehetősen be van táblázva. Az űrállomáson greenwichi idő szerint dolgoznak, ami azt jelenti, hogy amikor reggel hat órakor felkel, nálunk nyolc óra van. A reggeli eligazításra magyar idő szerint 9.30-kor kerül sor, onnan indul a napi tevékenység, amely 19 órakor, az esti megbeszéléssel ér véget. A majdnem tizenkét órás időblokkból nyolcat tesz ki a munka, amely a kísérletek és egyéb feladatok, például élő földi bejelentkezések végrehajtásából áll. A fennmaradó időben bonyolítja le a kötelező orvosi konzultációt, a földi kiszolgálással történő egyeztetéseket, és persze a testedzésre is ekkor szakít időt.

Andó Károly, az Apáczai Csere János Általános Iskola igazgatója az M1 fellövést követő interjújában elmondta, hogy Kapu Tibor egy osztályba járt Fucsovics Mártonnal (képünkön). A teniszező közösségi oldalán erről az alábbi bejegyzés jelent meg: „Kiderült, a nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskolából is el lehet jutni a csillagokig. A minap űrutazásra induló Kapu Tibor esetében ez teljesen igaz, hiszen ő a második magyar űrhajós, aki küldetést teljesít a világűrben. Nevezett intézményben osztálytársa volt Fucsovics Márton, aki azzal, hogy a világ 31. számú teniszezőjének jegyezték egykor, ugyancsak a csillagok között tartották és talán még tartják is számon.”   Fucsovics Márton közösségi oldalán fénykép is megjelent, amelyen Andó Károly iskolaigazgató jelenlétében az egykori alsós tanító, Erzsike és Marianna néni által tartott fotókon középen kék pólóban Kapu Tibor és fehérben Fucsovics Márton egymás mellett foglal helyet.

– Konditerem az űrben?  
– Az azért túlzás, de megvan a lehetőség, hogy az űrhajósok megőrizzék az erőnlétüket. Rendelkezésre áll egy terheléses futópad, amire rászíjazzák magukat, helyettesítve ezzel a gravitációt, egy szobabicikli, vákuummal működő erőkeretet nyomhatnak ki guggolásból, valamint gumiszalagokkal is edzhetnek. A gyakorlatok leginkább a lábra koncentrálnak, hiszen azt használják az űrhajósok a súlytalanság állapotában a legkevésbé.

– Mi történik, ha valaki megbetegszik az űrállomáson?  
– Ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő. Felszállás előtt az űrhajósok kéthetes karanténba vonulnak, hogy kijöjjön minden lappangó betegségük. Ha mégis történne valami, van egy viszonylag összetett orvosi készletük, de kapnak specifikus egészségügyi kiképzést is. Mindemellett a földön folyamatosan készenlétben állnak az űrorvosok, akik távolról tudnak segítséget nyújtani.

– Mennyire változatosak az ételek?  
– Igyekeznek, hogy minél szélesebb legyen a kínálat. Limitált mennyiségben mindenki felvihet a saját ízlésének megfelelőt, de rengeteg élelmiszerbiztonsági teszten kell megfelelniük a potenciális ételeknek, hogy feljussanak a Nemzetközi Űrállomásra. Ezért sokszor zacskós ételeket fogyasztanak, amelyeket felbontás után víz hozzáadásával ki lehet kanalazni.

– Előfordult már, hogy valamilyen állat véletlenül feljutott az űrállomásra, mondjuk, egy pók bemászott a csomagokba, esetleg muslica kelt ki a gyümölcsökből?  
– Nem jellemző, már csak azért sem, mert minden dobozt alaposan átnéznek a felszállás előtt. Ami viszont a muslicát illeti, Tibor éppenséggel vitt fel magával.

–  Nem mondja komolyan!  
– Egy kísérlet miatt. Kis, erre a célra speciálisan kialakított tégelyben vitte fel őket. Ez a kutatás a kozmikus sugárzás hatásait vizsgálja: az élőlények örökítőanyagát (DNS) érő károsító hatást, illetve a szervezet reakcióját, a beinduló önjavító mechanizmusokat elemzi. Első lépésként rovar állatmodellek néhány ígéretes enzimjére fókuszálnak a Szegedi Tudományegyetem kutatói. De számos érdekes kutatást végez még Kapu Tibor, csak hogy néhány tudományterületet említsek: a huszonöt magyar kísérlet tartalmaz földmegfigyeléssel, anyagtudománnyal, sugárzástannal, folyadékfizikával, gyógyszerkutatással, orvostudománnyal, mikrobiológiával foglalkozó projekteket is.

– Jut ideje azért arra, hogy kicsit nézelődjön és csodálja a Földre nyíló kilátást?  
– Valamennyire, de azt tudni kell, hogy a kupola a legnagyobb olyan ablak az űrállomáson, ahonnan ki lehet nézni, és ott gyakran dolgozik valaki. A Föld megfigyelése zajlik, fényképeket és videókat készítenek a bolygóról. Persze Tibor is került már oda a beosztása szerint, és villámokat fotózott, mert egy éjszakai zónán áthaladva vihartevékenységet kellett megfigyelnie.

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan (képünkön középen, balra Cserényi Gyula, jobbra Kapu Tibor), a Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés révén jutott fel az űrbe. Vadászpilótaként kiváló eredménnyel végezte el a három évig tartó kiképzést, majd 1980. május 26-án Valerij Kubaszov szovjet űrhajóssal a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén elindult, és május 28-án megérkezett a Szaljut–6 űrállomásra. Egyebek mellett orvosbiológiai, fémtechnológiai és fizikai kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre, ennek kapcsán magával vitte az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) által kifejlesztett Pille sugárdózismérőt, amellyel meghatározta az űrhajósokat a világűrben ért kozmikus sugárzás mértékét. Társával együtt 1980. június 3-án tért vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy fiatalon a labdarúgás is érdekelte. Tizenöt évesen a Gyulaháza csapatában játszott, majd főiskolásként is rúgta a labdát, de a repülést tekintette fontosabbnak. Később, miközben a Moszkva melletti Csillagvárosban lévő Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban készült, hétvégente bajnoki mérkőzéseken lépett pályára, amíg…  „Egyik reggel magához kéretett a parancsnok, és nekem szegezte a kérdést, a futballt vagy az űrhajózást választom – mondta lapunknak 2017-ben, a Hátsó füves futballmentő túra gyulaházi állomáshelyén Farkas Bertalan. – Ha futballista lennék, játsszak nyugodtan a Csillagvárosban vagy odahaza, de ha fel szeretnék jutni a világűrbe, hagyjam abba a labdarúgást.”

– Mit lehet tudni a visszatéréséről, az induláshoz hasonlóan annak az időpontja is lehet bizonytalan?  
– Az Ax-4 küldetés négytagú legénysége együtt tér vissza a Földre valamikor július közepe környékén. Figyelni kell az érkezés során a Nemzetközi Űrállomás pályáját, az összes érintett terület időjárási tevékenységét, és persze nem szabad elfelejteni a bolygó körül keringő több mint tizenkétezer műholdat sem.

– A visszaút ugyanolyan hosszú lesz, mint az odaérkezés?  
– Valamivel rövidebb, tiz-egynéhány órás művelet. Miután az űrkapszula lecsatlakozott az űrállomásról, négyszáz kilométer magasról fokozatosan közelít a Föld légköréhez, aztán amint száz-kétszáz kilométeres magasságban belép a légkörbe, szépen elkezd lassítani, lefékeződik, és amikor már elég lassú, akkor nyílik ki az ejtőernyő. A landolás helyszíne az Egyesült Államok területén általában Florida, ám most először elképzelhető, hogy Kalifornia partjainál lesz, mert ott az év ezen szakaszában kedvezőbbek az időjárási viszonyok.

– A sikeres landolást követően mivel telnek az első napok?  
– Elsősorban rehabilitációval. Karantén nincs, sokkal inkább a pihenésen van a hangsúly. Két hét nyugalom után megkezdődik a küldetés kiértékelése, az eredmények dokumentálása, szóval a küldetés lezárása. És természetesen az ünneplés, a kölcsönös gratulációk sem maradhatnak el.

–  Mit gondol, mit jelenthet Magyarország szempontjából a sikeres űrexpedíció?  
– Az, hogy negyvenöt év után ismét magyar nemzeti kutatóűrhajóst küldtünk a világűrbe, folytatva Farkas Bertalan örökségét, történelmi mérföldkő. Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson magyar egyetemek, kutatóintézetek és cégek által tervezett kísérleteket végez el, amelyek hozzájárulnak a mikrogravitációs környezetben történő innovációhoz. A részvétel „űrreferenciát” ad a hazai cégeknek, ami elengedhetetlen a nemzetközi piacra lépéshez​. Nagyon fontos szempont emellett az inspiráció, az űrtudomány iránti érdeklődés növelése, különösen a fiatalabb generációk körében. A kibontakozó hazai űrstratégia egyik kulcseleme a UniSpace Magyarország egyetemi hálózat, amely több mint húsz magyar felsőoktatási intézmény tudását és utánpótlásképzési erejét fogja össze. Célja olyan űrtechnológiai, űrbiológiai, világűrpolitikai és tudomány-kommunikációs szakemberek képzése, akik képesek lesznek bekapcsolódni a HUNOR-misszióhoz köthető kutatásokba, illetve hosszú távon is erősíteni tudják Magyarország szerepét a globális űriparban.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. július 5-i lapszámában jelent meg.)