Képes Sport
LIPICZKY ÁGNES
LIPICZKY ÁGNES
2021.04.04 13:28 Frissítve: 2021.04.07 16:30

Helyükre kerülnek a kirakó kockái – nemzeti kajak-kenu akadémia viseli Kovács Katalin nevét

A tavaszt már edzőtáborban kezdhetik az áprilisban induló Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia sportolói. A nemzeti kajak-kenu akadémia új színfolt a magyar sportpalettán, az egyéni olimpiai sportágak közül hazánkban az első, amely megnyitja kapuit.

Kovács Katalin büszke a nevét viselő nemzeti kajak-kenu akadémiára. Azt mondja, olyan érzés, mint az első olimpiai vagy világbajnoki cím megnyerése. (Fotók: Tumbász Hédi)
A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÉPRE!

– Amikor 2016 nyarán a riói olimpia előtt letette a lapátot, egy gondolatot hangsúlyosan megfogalmazott: szeretne a sportág mellett maradni és szeretné visszaadni mindazt, amit a kajak-kenutól kapott. Látott akkor maga előtt ilyen volumenű folytatást?

– Körvonalazódtak bennem tervek, vizionáltam egy iskolát, amely főként a kajak-kenu sporttal és nyári táboroztatással foglalkozik, de ennyire messzire nem láttam. Amikor Rióból hazatértek győztes versenyzőink és a miniszterelnök úr fogadta őket, akkor többek között engem is meghívtak az eseményre, hiszen az ünnepségen az aranyérmeseket egy-egy korábbi ötkarikás bajnok méltatta. A miniszterelnök úr ezen az eseményen kérdezett a civil életem további terveiről, és kérte, készítsek feljegyzést arról, hogyan képzelem el az utánpótlással foglalkozó iskolámat. Egyébként a kormány pontosan ebben az esztendőben határozott arról, hogy támogatja a Nemzeti Élsport és Utánpótlás-nevelési Központok létrehozását Magyarországon az egyéni olimpiai sportágakban is, vagyis egybecsengett a gondolatom ezzel az intézkedéssel.

– Azóta eltelt öt esztendő…
– Egy akadémia létrehozása nem egy pillanat műve. Igen, évek teltek el helyszínkereséssel, egyeztetéssel, a szakmai koncepció megfogalmazásával és sok-sok papírmunkával. És persze kellett az is, hogy egyre jobban higgyek abban, hogy háromszoros olimpiai bajnokként szőhetek nagyobb álmokat, megfogalmazódhat egy akadémia létrehozásának gondolata is. Ebben nagy segítségemre volt a Magyar Kajak-kenu Szövetség vezetősége, Schmidt Gábor elnök úr mindenben támogatott, gyakorlatilag kéz a kézben haladtunk és haladunk végig az úton, együtt fogalmaztunk meg olyan célokat, amelyek most, 2021-ben valóra is válhatnak Magyarországon. Alapítványunk 2020-ban kapta meg az államtól a forrást a működésre, és mérhetetlenül büszke vagyok arra, hogy az egyéni olimpiai sportágak sorában mi, kajak-kenusok valósítjuk meg az első nemzeti akadémiai rendszerű képzést.

FEDETT TESZTPÁLYA IS SEGÍTI A MUNKÁT

Kovács Katalin Schmidt Gábort,  a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökét is felkérte a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia kuratóriumi tagjának. Fontos az akadémia és az MKKSZ kapcsolódása, hiszen azon kívül, hogy a sportág egyik utánpótlás-nevelő bázisaként funkcionál, a kajak-kenu sportág jövőjét jelentő sportszakmai képzés központjává válik a sukorói létesítmény, ahol ennek érdekében ősztől jelentős infrastrukturális fejlesztés valósulhat meg.

„A létesítmény fejlesztésének köszönhetően a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia hamarosan a világon egyedülálló feltételeket biztosíthat. A megújuló sukorói pálya és a meglévő létesítmények mellett nyolcvanfős kollégium épül, uszoda, tornatermek, tanmedence, ergométeres terem és egy százötven méteres fedett kajak-kenu tesztpálya áll majd a versenyzők rendelkezésére. Utóbbiban objektív körülmények között nyílik lehetőség mozgáselemzésre, tesztevezésre, hajótesztelésre, ennek köszönhetően még nagyobbat tudunk lépni az eredményesség terén. Mivel módszertani központ lesz az akadémia, így a Testnevelési Egyetemmel és más kajak-kenu szakedzői képzéssel foglalkozó intézményekkel is szoros együttműködést alakítunk ki, hiszen a jövő edzői gárdája itt végezheti el a gyakorlati képzést, itt ismerkedhet meg olyan sportágspecifikus fejlesztésekkel, programokkal, amelyek az elkövetkező évtizedekben az alapját jelentik a folyamatosan megújuló edzésmódszertannak. Az akadémián sportoló és tanuló gyerekekkel közösen valósíthatjuk meg ezt az új képzési programot” – árulta el Schmidt Gábor


– Miért éppen Sukoróra esett a választásuk?

– Először budapesti központtal, a Hajógyári-szigetre álmodtuk meg a létesítményünket, a helyi közösség azonban nem támogatta a fejlesztést, így új helyszínt kellett keresnünk. Sukoró önkormányzata azonnal mellénk állt, és jó választásnak bizonyult. Egyrészt itt található az az evezős- és kajak-kenu pálya, amely évek óta központi helyszíne az utánpótlásversenyeinknek, a Magyar Kajak-kenu Szövetség itt rendezi az utánpótlás-bajnokságokat és a diákolimpiákat. Másrészt ez volt az otthona a Velencei-tavi Vízi Sportiskolának, amely az elmúlt időszakban ellehetetlenült, nem volt biztosítva a forrása, így átvettük a klubban sportoló százharminc gyereket és négy edzőt, velük kezdtük el első körben a működésünket. Az akadémia szakmai igazgatója Bethlenfalvi István lett, ő felelős az irányvonalért és a képzési rendszerért, amelyet iskolánkban szeretnénk megvalósítani. István egyik ifjúsági világbajnoka volt a sportágnak és az U23-as korosztályban is Európa-bajnoki érmeket nyert, ám ami ennél sokkal fontosabb, hogy az utánpótlás-korosztályban elért edzői eredményei rendkívül meghatározóak, 2013 és 2020 között versenyzői világbajnoki és Európa-bajnoki érmek sorát gyűjtötték, tavaly óta pedig az MKKSZ versenysport bizottságának tagja.

Ősztől az akadémia otthonában, a sukorói evezős- és kajak-kenu pályán európai színvonalú infrastrukturális fejlesztés kezdődhet


– Miben lesz más, miben tud többet adni ez a sportakadémia a kajak-kenu szakosztályok műhelyeinél?

– Akadémiánk utánpótlás-nevelő bázisként működik, kiválaszt, tehetségeket menedzsel, és ami nagyon fontos, módszertani központként is funkcionál, vagyis a korosztályokra itt kidolgozott edzésmódszerekről, metódusokról szakmai ajánlásokat készít, amelyeket megkapnak a szakosztályok és a regionális akadémiák is, amelyek szintén most, 2021-ben kezdik meg működésüket. Mert nem elég egy központi bázist felépítenünk, hálózatban kell gondolkoznunk, és így a sportág a Kovács Katalin Akadémia mellett hat bástyával rendelkezik majd. A regionális akadémiákat sportágunk kiválóságairól, olimpiai és világbajnokairól neveztük el. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia a csapatsportokban is megismert akadémiai rendszer szerint dolgozik majd: lesz kollégiumunk, egyéni tanrend szerint tanulhatnak a versenyzőink, természetesen felvettük a kapcsolatot a környező iskolákkal és módszertani központként a Testnevelési Egyetemmel is, hiszen ezután fontos szerepet vállalunk az edzőképzésben, a szakmai gyakorlatot nálunk végezhetik a leendő trénereink. Készítettünk rövid, közép- és hosszú távú szakmai programot, amely szerint haladunk – most az első lépéseket tesszük meg, ősztől pedig elkezdhetjük azt a beruházást is, amelynek köszönhetően létrejön iskolánk infrastrukturális háttere is. Nem titok: a világon egyedülálló edzőközpont létesül Sukorón, ahol nem kell azon gondolkodni, hogy a téli időszakban miként oldjuk meg az uszodai edzéseket, hogyan foglaljunk tornatermet a kondimunkához, tudunk-e tanmedencében dolgozni, hiszen mindent megtalálhatunk egy helyen.

 HÁLÓZATBAN GONDOLKODNAK

 Szöul kétszeres olimpiai bajnoka, Gyulay Zsolt is a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia kuratóriumának tagja, és az ő nevét viseli az egyik bástya, a Dunakanyar-régióban működő akadémia, amelynek London olimpiai bajnoka, Dombi Rudolf lesz a sportági menedzsere.

„A regionális akadémiák a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia sportszakmai felügyelete, de a Magyar Kajak-Kenu Szövetség égisze és irányítása alatt működnek majd, céljuk, hogy az adott területek szakosztályait összefogják, közös szakmai koncepciót fogalmazzanak meg, életre hívjanak területi versenyeket, edzőtáborokat, szakmai szimpóziumokat, amelyekkel az adott térség fejlődését erősíthetik” – fogalmazta meg Gyulay Zsolt, aki szerint óriási előrelépést jelenthet a sportágnak a látványsportágakban már jól működő akadémiai rendszer bevezetése, amelyet hálózati rendszerben az egész országra kiterjesztett a Magyar Kajak-kenu Szövetség.
Gyulay Zsolt egyébként nem szakadt el a sportágtól, azon kívül, hogy ma is rendszeresen vízre száll, 2017-ben szülővárosában, Vácon megalapította a Karakán Kajak-kenu Sportegyesületet, amely szakosztályként szintén részese lesz a regionális akadémiai rendszerben való együttműködésnek.

„A mi térségünkben óriási tradíciója van a sportágnak, ebből a régióból indult útnak több olimpiai és világbajnok, elég ha egyesületünk tiszteletbeli elnökét, Hesz Mihályt vagy éppen Kammerer Zoltánt említem” – folytatta Gyulay, aki szerint a regionális rendszerrel a sportág meg tud felelni a modern kor kihívásainak, olyan együttműködési platform alakulhat ki, amelyben a szakmai menedzserekkel és a szakmai nagykövetekkel karöltve létrejöhet egy tehetségmenedzselési folyamat, amely megkönnyíti a szövetség és a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia munkáját is.

A Gyulay Zsolt Dunakanyari Regionális Akadémia Dombi Rudolf, a Kökény Roland Északkelet-magyarországi Regionális Akadémia Bardóczi Krisztián, a Csay Renáta Északnyugat-magyarországi Regionális Akadémia Kadler Zsuzsanna, a Vajda Attila Délkelet-magyarországi Regionális Akadémia Sík Márton, a Kammerer Zoltán Délnyugat-magyarországi Regionális Akadémia ifjabb Csaba András, míg a Wichmann Tamás Alsó-dunai Regionális Akadémia Tóth Dávid szakmai irányításával működik a jövőben.


– Lehet, hogy furcsán hat a kérdés, hiszen három olimpiát is nyert, s harmincegy világbajnoki címével minden idők legjobb kajakosa a világon, de ha az ön idejében ilyen jellegű hátteret, akadémiai képzést kap, mennyiben lett volna más a pályája íve?
– Más idők voltak akkor. Ha visszagondolok a gyerekkoromra, igazi aranykorszakot éltünk, amikor a sport a mindennapjaink része volt, nem létezett más, csak a vízitelep, a közösség, a csapat és a hangulat, aminek óriási vonzereje – és ma már tudom –, megtartó ereje is volt. Nem úgy indultam el a pályámon, hogy olimpiai bajnok vagy minden idők legeredményesebb világbajnoka akarok lenni, egyszerűen csak szerettem volna a barátaimmal a vízen lenni, közösen edzeni, jól érezni magam, és ezért mindent meg is tettem. Igyekeztem jól teljesíteni a tanulásban és otthon, a házimunkában is, hiszen édesanyám ezeket a feltételeket szabta ahhoz, hogy sportolhassak. A mai világ teljesen más. A gyerekek életében sokkal több a választási lehetőség, ugyanakkor azt is látom, hogy a többség nem él vele, mert elveszik az online térben, leül és fél napokat egy helyben marad a számítógép előtt, ami nagyon nincs rendjén. Szeretném, ha a mi világunkat vissza lehetne csempészni az ő életükbe, szeretném, ha olyan lehetőséget tudnánk nekik kínálni, például a kettős életpályamodellel, amelyre azt tudják mondani a szülők és a gyerekek egyaránt, hogy jó irányba, jó célok felé mennek.

– A sport területén, az utánpótlásképzésben az egyik kulcsszó épp a kettős életpályamodell lett.

– Érthetően, hiszen nem mindenkiből lehet olimpiai vagy világbajnok sportoló. Nem mindenki tud a sporttal, az eredményeivel biztos hátteret, jövőt teremteni magának. A sportolási lehetőségen túl ezeknek a gyerekeknek is jövőképet kell adnunk, segítenünk őket a tanulmányaikban, hogy ha elérkeznek aktív sportpályafutásuk végére, akkor se üres hátizsákkal lépjenek ki a civil életbe, végzettség, szakma legyen a kezükben. Sok fiatal, aki nem tud az élvonalba kerülni, tizennyolc-tizenkilenc évesen befejezi a sportolást. Mi azt szeretnénk, ha elérkeznek ebbe a korba és döntés elé kerülnek, ne kelljen választaniuk: az egyetemi vagy főiskolai tanulmányuk mellett ugyanúgy a mindennapjaik része maradjon a sportolás, a kajak-kenu is.


– Megszokta már a nevet: Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia…
– Régóta a napjaim része az akadémiával kapcsolatos ügyek intézése, de őszintén megvallva, még mindig nem tudom felfogni, még mindig ízlelgetem az elnevezést. Olyan ez, mint az első olimpiai vagy világbajnoki cím megnyerése. Dolgozol érte, megtörténik veled, fel sem fogod, hogy valójában mi a jelentősége az életedben, aztán, amikor abbahagyod a sportolást, akkor kezdenek a helyére kerülni a kirakó kockái, akkor érted meg, milyen értékeket képviseltél, mit teremtettél. Nagy büszkeség és egyben óriási felelősség is nekem ez az akadémia. Különleges értéket szeretnénk létrehozni, a jövő nemzedékét építjük majd úgy, hogy közben méltónak is kell maradnunk a sportág múltjához, sikereihez. De hiszem, hogy átugorjuk a lécet, mert a kezemben van több mint három évtized tapasztalata, és mert fantasztikus csapattal dolgozhatok együtt.

A CSAPATSPORTOK UTÁN AZ EGYÉNIEK
 A kormány 2016 év végén határozott arról, hogy a csapatsportokban működő akadémiai rendszert kiterjeszti az egyéni olimpiai sportágakra is, így támogatja a Nemzeti Élsport és Utánpótlás-nevelési Képzési Központok létrehozását Magyarországon, hiszen a sport megtérülő társadalmi befektetés, a magyar sport versenyképességének megtartása és erősítése érdekében kiemelt társadalmi érdek a magas szintű utánpótlás-nevelés. A program első ütemében az úszósport, az öttusa, a tornasport és a kajak-kenu sportakadémiájának létrehozását támogatja, az első megvalósuló akadémiai rendszerű képzést nyújtó utánpótlás-nevelő központ a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia.


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. április 3-i lapszámában jelent meg.)

2021.04.04 12:02:29

Kajak-kenu LIPICZKY ÁGNES

„A világon egyedülálló edzőközpont létesül Sukorón, ahol mindent megtalálhatunk egy helyen.”

2021.02.23 09:06:50

Kajak-kenu JOCHA KÁROLY

Miközben számos országból hívták edzősködni, itthon 1976-ban kirúgták a válogatottak mellől.

2020.07.31 18:25:31

Kajak-kenu K. T. I.

A bajnoknő kislánya, Olívia, már szinte csapattagnak számít a szolnoki edzőtáborokban, s hajóba is ülne.

2020.07.27 17:39:32

Kajak-kenu PIRCS ANIKÓ

Leült a gödör aljára, és fázni kezdett a feneke. Innentől már csak egy út vezetett – felfelé.

2020.06.18 22:15:25

Kajak-kenu PIRCS ANIKÓ

„Összességében nagyon göröngyös utat jártam be, de a meghatározó szakasz sima volt.”