Robbie Keane: Erre a sorozatra csak büszkének lehet lenni

– Tizenöt perc alatt ledolgozta a hátrányát a portugál csapat: ekkor mi járt a fejében a kispadnál?
– Tisztában voltunk vele, milyen nehéz mérkőzés vár a csapatra. Sajnos túlságosan egyszerű helyzetekben hibáztunk, ez most megpecsételte a sorsunkat. A gyors gólok után érthető volt, hogy megnőtt az ellenfél játékosainak önbizalma, élvezték a futballt, és újabb gólokat szereztek. Egy nullánál nem lett volna szabad megijedni, szétesni. Kevés volt, hogy az első mérkőzésen kiválóan teljesített a csapat.

– A szünetben már három góllal vezetett a Braga, bízott benne, hogy lehet még keresnivalója a Fradinak?
– Negyvenöt perc alatt három gólt kaptunk három nagy hibából. Nem tartottuk a pozíciókat, a fordulás után a negyedik találat szép gól volt, azzal nemigen tudtunk mit kezdeni. A Braga nagyon jó csapat, kedves, normális edzővel, őszintén gratuláltam is Carlos Vicensnek a lefújást követően.

– A meccs előtt sokat beszélgettek arról, hogy az elején nagyon kell figyelni, mert a hazaiak várhatóan nagy tempóban kezdenek. Mi volt a gond?
– Tudtuk, milyen képességű csapat otthonában lépünk pályára, hogy a kétgólos előny ellenére roppant kemény lesz a visszavágó. Higgye el mindenki, erre készültünk. Senki sem gondolta, hogy ugyanolyan mérkőzés lesz a bragai, mint a budapesti volt. Búcsúztunk, de az öltözőben azt mondtam a játékosoknak, ne legyenek szomorúak, az összképet kell nézni, büszke vagyok rájuk, a stáb tagjaira és mindenkire a klubnál. Ezek az utak előbb-utóbb véget érnek, nekünk most jött el ez a pillanat.

– Kit fogadna el a Braga csapatából?
– Nemcsak kitűnő képességű futballisták vannak a portugáloknál, jó a csapat is. Nagyszerűen tartották a labdát. Annak idején az ír válogatott játékosaként magam is játszottam a portugálokkal, sosem volt könnyű ellenük, és akkor még finoman fogalmaztam.

– Miben kell fejlődni, hogy a következő idényben még nagyobbat álmodhassanak a Fradinál? Miben van a legnagyobb különbség: a gondolkodásban, a tempóban?
– Ilyen hibákat ezen a szinten nem lehet büntetlenül elkövetni. Ha valaki, én tudom, hiszen játékosként átéltem már ezt. Egyetlen rossz pillanat, egyetlen rossz döntés, máris jön a gól. Ebben mindenképpen fejlődni kell. Úgy gondolom, így is előreléptünk, fejlődtünk, nekem vezetőedzőként ez a legfontosabb visszajelzés. Elég Tóth Alexre gondolni, aki már a Premier League-ben futballozik. Ez is a munkám része volt, és ezen az úton kell tovább haladnunk.

– Összességében mit gondol az idei nemzetközi kupaszereplésről? Az Európa-liga alapszakaszában hét mérkőzésen veretlen maradt a Fradi, a rájátszásban magabiztosan ejtette ki a bolgár Ludogorecet, a végállomást a Braga jelentette. Lehet ennek örülni, vagy most még csalódott?
– Nagyon büszke vagyok. Nézzük meg, milyen csapatokkal találkoztunk: Fenerbahce, Nottinhgam Forest, Ludogorec, Panathinaikosz. Olyan futballisták ellen kellett játszanunk, akik hatvan-hetvenmillió eurót érnek, nálunk ilyen értékű, képességű játékosok nincsenek. Nem vagyok csalódott, egyáltalán nem… A játékosoknak sem mondhattam mást, mint hogy emeljék fel a fejüket, és legyenek büszkék erre az utazásra, az idénybeli nemzetközi kupaszereplésre. Minden csapat tisztelte a Ferencvárost, az elért eredményeket, ez óriási előrelépés. Senki sem nézett le bennünket. Sok mindent magunkkal vihetünk ebből a sorozatból a jövőre. Kevesen gondolták, hogy idáig eljutunk, hogy küzdhetünk az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülésért – de itt voltunk, nagyon is közel az álmodott bravúrhoz.