Képes Sport
BERTA MIHÁLY 2022.01.07 19:44

Olimpiai bankett a pizsamás herceggel – Filótás Tivadar, az első magyar öttusabajnok

Nem tudjuk, legfeljebb csak sejtjük, meddig beszélhetünk a mai értelemben vett öttusáról, az viszont pontosan megmondható, hogyan, s főképp kivel kezdődött a későbbi sikersportág hazai térhódítása: Filótás Tivadarral, akinek kilenc magyar olimpiai bajnoki cím bújt elő a köpönyegéből.

1927: Filótás Tivadar az első hazai öttusaverseny győzelmi serlegével (balra). 1936: tereplovaglás közben, bízva a berlini olimpiai részvételben (jobbra)
(Fotók: A Filótás család archívumából, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum Huszár Gyűjteménye)


1928. augusztus 8., este nyolc óra, az amszterdami királyi palota főbejárata.

A magyar olimpiai küldöttség néhány tagja érkezik meg I. Vilma holland királynő udvari fogadására, ám akad némi probléma. Egyrészt a maroknyi magyar sportember nem értesült arról, hogy az estély kezdési időpontját egy órával elhalasztották, mivel az úszóversenyek elhúzódtak, és a királynő is késve ért haza, miután aznap egy hadihajó fedélzetéről tekintette meg a vitorlásversenyt. Ráadásul Wanié Rezső öltözéke sem megfelelő: a fogadáson csak frakkban, illetve katonai uniformisban lehet megjelenni, ám a játékokon a 4x200-as gyorsváltó tagjaként 4. helyezést szerző úszónk szmokingot visel. Skandalum, a főudvarmester nem engedi be a palotába. Filótás Tivadart, az öttusaversenyen – a szám ötkarikás történetének első magyar indulójaként – 23. helyen végző huszárfőhadnagyot viszont igen, sőt hogy előzékenységét bizonyítsa, felajánlja a 24 éves olimpikonnak, hogy a várakozás alatt körbeviszi az épületben. A rögtönzött idegenvezetést az egyik teremben váratlan közjáték szakítja meg: Filótás és a főudvarmester előtt ugyanis egyszer csak ott terem Henrik herceg, a királynő hitvese – egy szál pizsamában. A herceg, hogy oldja az össznépi zavart, kijelenti, hogy innentől ő kalauzolja tovább a – franciául és németül is perfektül beszélő – vendéget. „S tényleg, a pizsamában lévő királyi férj egymásután magyarázta el a szomszédos termek nevezetességeit Filótás előtt, majd elköszönt, de mikor később a fogadás alatt újra találkozott a főhadnaggyal, joviálisán jegyezte meg, hogy már jól ismerik egymást!”

AZ APA MEGSZERVEZTE, A FIÚ MEGNYERTE

Hogy valóban minden így zajlott-e le azon az estén, ahogy a Pesti Hírlap tudósítása beszámolt róla, több mint kilencven év távlatából ellenőrizhetetlen, viszont a végtelenül bájos történet felemlegetésével legalább megismerkedtünk írásunk főhősével, Filótás Tivadarral. Aki, mint fentebb már utaltunk rá, leginkább arról nevezetes, hogy első magyar sportolóként indult el öttusában az ötkarikás játékokon, s a részvétel előzményeként 1927 tavaszán megnyerte az első hazai öttusaversenyt.

A modern öttusa az ókori olimpiai játékokba életet lehelő Pierre de Coubertin báró „találmánya”, helyesebben ő csak újrahangszerelte a klasszikus pentatlont a XX. század sportemberének archetípusára, vagyis a katonaemberre fazonírozva. A görögök távolugrásból, stadionfutásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból álló öttusáját a múlt század első évtizedének végén felváltotta a lövészetből, úszásból, vívásból, lovaglásból és futásból álló modern ötpróba, s az 1912-es stockholmi olimpián már meg is rendezték az első nemzetközi viadalt.

Apjával, Filótás Ferenc nyugalmazott huszárezredessel, útban hazafelé egy Bethlen Istvánnal vívott teniszmérkőzésről

Magyarországon viszont másfél évtizedig nem vették komolyan az új sportágat, mígnem az amszterdami olimpia fuvallatát megérezvén a Ludovika Akadémia Sport Egyesület 1927 elején felhívást nem tett közzé az első magyar öttusaverseny megszervezéséről „a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és a testőrség tisztikara részéire” . A szervezés és a megvalósítás javarészt Filótás Ferenc nyugalmazott huszárezredes érdeme, aki aktív katonaként vívásban és lovaglásban is jeleskedett, majd nyugdíjba vonulását követően sportvezetőként igyekezett minél többet tenni a fejlődésért – elsősorban a vívásért. Hogy mást ne mondjunk, a hazai női vívósport meghonosítása (és elfogadása, mint erről egy 1928-ban írt Pesti Hírlap-beli cikke is tanúskodik) éppúgy a Magyar Vívószövetségnél 1934 és 1936 között ügyvezető elnöki tisztséget betöltő szakembert dicséri, akárcsak a sportági versenynaptár megteremtésének igénye. És családjában nem ő volt az egyetlen úttörőalkat. Lánya, a Locomotiv GT A rádió című dalából ismerős Filótás Lili („Azt tudta minden hallgató, hogy a hangjuk milyen szép!”) Magyarország első női rádióbemondójaként lett híres, unokája, Filotás Tivadar pedig a kilencvenes évek elején az ország első antik babamúzeumát alapította meg német feleségével Tihanyban.

És úttörő volt Filótás Tivadar is, Filótás Ferenc 1903. október 18-án született fia is, aki 1927 tavaszán tizenegy katonatársához hasonlóan kifizette az öt pengő nevezési díjat, s elindult az ország első öttusaversenyén. Több beszámoló megemlíti, hogy apja sportágteremtő lelkesedésével lényegében fiának kínált esélyt az itthon még gyökértelen sportágban a boldogulásra, de bárhogy is, ehhez azért Tivadarnak meg kellett nyernie a kilenc napon át tartó (minden szám után beiktattak egy szünnapot) viadalt. Esélyekről nehéz lett volna beszélni az országos premier előtt, mindenesetre Filótás Tivadar eredményes atlétikai (igaz, rövidtávfutásban és távolugrásban jeleskedett) és vívómúltja (apjához hasonlóan a MAC-ban versenyzett, s az 1927-es római főiskolai vb-n csapatban két bronzérmet nyert) okán bizakodhatott.

Az első hazai öttusaverseny indulói. A győztes Filótás Tivadar balról a második, az ezüstérmes Jeney István 4-es, Monspart Sarolta nagybátyja, az ötödik helyezett Monspart Gábor 6-os rajtszámot visel (Fotó: Magyar Öttusaszövetség)


NEM ISZIK, NEM DOHÁNYZIK – BÁLBA JÁR

1927. április 27-én délután hat órakor kezdődött el a sporttörténelmi öttusaverseny a Ludovika vívótermében, s ezen Filótás a második helyet szerezte meg. Huszonharmadikán a pestszentlőrinci Szemere lőtéren a lövészettel folytatódott a küzdelem (78 pontjával negyedik lett), majd két nappal később a Császárfürdőben 6:56.1 perces idejével hetedikként abszolválta a 300 méteres távot. Április 27-én a nagyrákosi gyakorlótéren 16 és fél perc alatt, két hibaponttal teljesítette a tereplovaglás 6 kilométeres akadálypályáját (s lett harmadik), míg 29-én a Ludovika parkjában rendezett 4000 méteres terepfutáson elért 14:38 perces ideje a hetedik helyhez volt elegendő. És ugyan egyik számban sem végzett az élen, mégis neki lett a legalacsonyabb helyezési száma (23), így ha csak egy ponttal is, de megelőzte Jeney Istvánt, s megnyerte az első hazai öttusaviadalt.

A Nemzeti Sport elégedetten értékelte a hagyományteremtő versenyt, sőt a tudósító még arra is vállalkozott, hogy megfejtse Filótás sikerének titkát. Nem kimondottan szakmai, ám kétségkívül frappáns konklúziója szerint a sportoló nagyszerű tréningszisztémája volt a kulcs. „Nem iszik szeszesitalt, nem dohányzik és a versenyre 49 bállal készült, ilyen fórral a többiek nem tudtak megbirkózni!”

A Ludovika tanárai és volt növendékei között Filótás a középső sorban balról a harmadik


HIDEG VÍZ, ELMÉRT IDŐ, GYENGE LÓ

A hazai debütálást követően jöhetett az első nemzetközi megméretés! Filótás az 1928-as amszterdami játékoknak már nem akadémistaként, hanem mint a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola főhadnagya vágott neki. Lelkesen és lelkiismeretesen készült, külön szakemberek irányítása mellett, vívásban (Schenker Zoltán) és úszásban (Halmay Zoltán) olimpiai bajnok felkészítő segítségével. A játékokra a magyar küldöttség második nagyobb csoportjával utazott el 1928. július 26-án délután, a vonat indulása előtt bizakodva nyilatkozott az Az Est tudósítójának a Keleti pályaudvaron: „Annyit mondhatok, hogy nem annyira ellenfeleimtől félek, mint a versenyek közé eső négy éjszakától!”

Az olimpián szégyent nem vallott, de nem is lehetett maradéktalanul elégedett a teljesítményével. A július 31-én rendezett első tusát, a lövészetet jól kezdte, hiszen a 14 nemzet 37 indulója (csupán Magyarország és Portugália indított egy versenyzőt) között 22. lett, úgy, hogy csak egyszer nem találta el 25 méterről az emberalakú céltáblát, ugyanakkor a találatainak összpontszáma elmaradt az élmezőnyétől. Másnap az úszás kimondottan rosszul sikerült, főképp a „csúnya esős idő” miatt. A Nemzeti Sport azt írta, Filótás nem bírta a hideg vizet, görcsöt kapott és a szám győztesétől csaknem két perccel elmaradva, 6:31.2 perces eredménnyel a 28. helyen végzett. Vívásban javított: a csoportkörből és az elődöntőből is továbblépett, a tízfős fináléra viszont elfáradt, s nyolcadik lett. Az utolsó két tusára a szerencséje is elhagyta. Mezei futásban a többiekkel ellentétben nem egy, hanem másfél perccel az előtte rajtoló után indították el, s edzője mérésére hivatkozva állította, közel két perccel jobb időt futott, mint a 17:5 perces hivatalos ideje, amellyel csak 33. lett. A záró tusában pedig a gyengébb képességű sorsolt lovában látta 16. helyezése legfőbb okát. Összesítésben így a 23. helyen végzett – az arany és az ezüstérem, akárcsak az előző három ötkarikás játékokon, a svédek nyakába került. De talán azon a pizsamás palotabejáráson legalább jól szórakozott…

Egy 1932-es lovasverseny díjátadóján

Filótás Tivadarnak tizenhét évnyi földi létezés jutott még osztályrészül az amszterdami olimpiát követően. A katonai pályára lépő férfi a sporttól (különösen a lovaglástól) szolgálata alatt sem távolodott el, akár Nyíregyházára, a híres Hadik huszárok közé, akár a Felvidékre hívta a haza. A századossá, majd 1942-ben őrnaggyá előléptetett Filótás a II. világháborúban rövid ideig a keleti hadszíntéren teljesített frontszolgálatot, ahol súlyos tüdőgyulladást kapott, amely három évvel későbbi halálának is okozójává vált. Élete utolsó bevetésén, Németországban ugyanis tüdőembóliát kapott, s bár több hónapig kezelték, az életét nem tudták megmenteni – 1945. augusztus 2-án hunyt el a gangkofeni magyar tábori kórházban, 42 éves korában.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. december 24-i lapszámában jelent meg.)

2022.01.15 23:05:52

Egyéb egyéni BALLAI ATTILA

ALAPVONAL. De nincs az az ostoba ember, aki ha nyerünk, azt bizonygatná, hogy igenis kikaptunk, ha ellenben kikapunk, arról igyekezne meggyőzni hallgatóságát, hogy tulajdonképpen nyertünk. A sport tisztaságának, normalitásának is köszönhetően lesz ez üdítő hangú, töltetű rádió.

2022.01.14 19:33:51

Egyéb egyéni S. TÓTH JÁNOS

Románia sportminisztere talán indul a 2024-es párizsi paralimpián is.

2022.01.14 14:52:40

Egyéb egyéni CSILLAG PÉTER

„A futball lényegében az egyetlen sportág, amely miatt tömegek vonulnak az utcára.”

2022.01.13 23:02:44

Egyéb egyéni L. PAP ISTVÁN

Interjú a hétfőn induló Sportrádió főszerkesztőjével, akinek hitvallása, hogy mindenben ott van a sport.

2022.01.13 17:19:09

Egyéb egyéni MALONYAI PÉTER

Wayne Gretzky tisztában volt azzal, tehetsége leginkább ajándék, ha úgy tetszik, szolgálat.