Képes Sport
THURY GÁBOR
2022.12.04 14:15 Frissítve: 2022.12.04 14:37

Akarat, erő – portré-dokumentumfilm készült a 101 esztendős Keleti Ágnesről

December 8-án kerül a mozikba Keleti Ágnes, az ötszörös olimpiai bajnok, 101 éves tornász életét feldolgozó portré-dokumentumfilm, az egyedülálló erő és a szüntelen küzdeni akarás mozija. Keleti esetében az egész élet. Aki legyőzte az időt.

Az Aki legyőzte az időt az egyedülálló erő és a szüntelen küzdeni akarás mozija

 

 AKI LEGYŐZTE AZ IDŐT – KELETI ÁGNES
Magyar portré-dokumentumfilm, 81 perc, 2022
Rendezte: OLÁH KATA
OPERATŐR: CSUKÁS SÁNDOR

Volt abban valami gyermeki báj, ahogyan a Keleti Ágnes életét feldolgozó Aki legyőzte az időt című 81 perces portré-dokumentumfilm rendezője, Oláh Kata a sajtóvetítés előtt a következő szavakkal állt némileg szabadkozva – mondván, nincs hozzászokva a sajtóvetítések hangulatához – a vászon elé:      „Nemcsak egy sportsikerekben gazdag életutat szerettem volna bemutatni, hanem azt a Keleti Ágnest, akit megismertem. Bizonyítani, egy dokumentumfilm is lehet érzelmekkel teli.”

1952, Helsinki: Keleti Ágnes, a talaj első helyezettje átveszi az olimpiai aranyérmet (Fotó: MTI)


Ezzel meg is adta az alkotás alaphangját, amely időrendben kíséri végig a sportoló életét. Keleti pesti lakásának ablakából jól látszik az óriáskerék, minduntalan odacsalva a néző tekintetét, a látvány mintegy sugallja: az élet forgandó. Zseniális ötlet, mint ahogyan az is, hogy a film végén Keleti élete számokban pereg le előttünk – záró képsornak tökéletes.

A FILM ELŐZETESE


A több mint egy évig forgatott alkotás Keleti életének mozija, amely beszélgetésekből, monológokból, korábbi felvételekből áll össze, színes animációk is segítenek egy-egy korszak alaposabb feltárásában. A puzzle-darabok szorosan illeszkednek egymáshoz, s bármennyire is közhelyes, leírom, Keleti Ágnes élete filmért kiáltott. Csupán három korszakot kiemelve: a zsidó törvények következtében a háttérbe szorítást, az 1956-os forradalom idején a felkészülést a melbourne-i olimpiára vagy az újrakezdést Izraelben az 1950-es évek második felében – de nem mindennapi próbatétel a koronavírus időszakában ünnepelni a 100. születésnapot sem.

„Soha semmitől sem féltem, akkor sem, amikor a legnagyobb veszélyben volt az életem.”  Keleti életét ismerve tudjuk, az utalás a vészkorszakot idézi, a sötét kort, amelyben élet és halál mezsgyéjén nem viselte a sárga csillagot, hanem Juhász Piroskaként, cselédlányként élt. Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke így fogalmazza meg Keleti vészkorszakkal kapcsolatos reakcióját: „Ha szóba kerül a holokauszt, elkomorul az arca, ezt a korszakot mélyen eltette magában.”

Oláh Kata, a portré-dokumentumfilm rendezője (Fotó: Koncz Márton)

Fiús nevelést kapott a Klein családban, apja egy ideig rá sem nézett – a lánytestvér, Vera mellé fiút szeretett volna –, később viszont vitte magával evezni, úszni, Ágnes remek alapokat szerzett. A filmben a világhírű fotóművész, a 10 évvel fiatalabb barátnő, Keleti Éva mesél a Lupa-sziget pezsgő vízi életéről. Ekkor még a torna nincs „képben”, a nagy örömöt az jelenti, hogy egy olasz csellót kap 16. születésnapjára. Aztán mégis beszippantja a sportág: a Budapesti Evangélikus Gimnáziumba jár – a zsidóknak négyszer annyi a tandíj, mint az evangélikusoknak... –, a tornateremben kedvence lesz – ahogyan ő mondja – a világosbarna ugrószekrény és a zsemleszínű bordásfal. Szögezzük le: 16 esztendősen kezdett tornászni! Jólesett neki, amikor Herpich Rezsőné, Vali néni meghívta az olaszok ellen a válogatottba, az már kevésbé, hogy egyik csapattársa igencsak kifogásolta zsidó mivoltát...

 

 ÉLETE SZÁMOKBAN
 Keleti Ágnes 16 éves korában kezdett el tornázni, 19 évesen nyerte meg első bajnokságát, 31 évesen szerezte első olimpiai aranyérmét, 35  évesen 10 olimpiai érem birtokosa. 36 évesen kezdett új életet Izraelben és 41 évesen lett édesanya. 80 évesen választották a női sportolók nemzetközi Hírességek csarnokának tagjává, 83 évesen tüntették ki a Nemzet Sportolója címmel, 95     évesen költözött haza Magyarországra, 96     évesen kapta meg Izrael Állam díját, és 100  éves korában lett Budapest díszpolgára.

Huszonhat éves, amikor 1947-ben megnyeri a Balkán-játékokat, az 1948-as londoni olimpián viszont nem indulhatott, mert már egy helyszíni edzésen a lengőgyűrűről leugrás során megsérült. Keleti félig-meddig viccesen fogalmazza meg, miért is tornászott; nem elsősorban a győzelemért csinálta, hanem, mert szerette: „A torna a test költészete.” Tegyük hozzá, Ágnes imádott utazni, ami az ötvenes években igencsak kiváltság volt. „Ez volt az egyetlen módja, hogy az ember világot lásson” – nyilatkozta erről korábban más helyütt. Keleti Éva meséli, Ágnes a helsinki olimpián (1952) talajon elért győzelme után a mama megjegyezte, milyen kár, hogy apja ezt már nem érhette meg. A bajnok megjegyzi a filmben, a zavaros idők tíz évet vettek el a karrierjéből. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal begyűjtött aranyérem után joggal hihetnénk, már csak a sportra kell koncentrálni, ám jött az 1956-os forradalom. Ő a fegyverropogás idején is elment edzeni a Sportcsarnokba, ám amikor az öltöző falába becsapódott egy golyó, nem kockáztatta az életét. A moziban több szó esik a kintmaradásról, mint a négy olimpiai aranyról – a versenyek alatt a levert forradalom motoszkál a fejekben. Tény, nővére, Vera Ausztráliában élt, ő sem jött haza. Az alkotás dokumentarista jellegét erősíti, hogy eddig talán nem látott filmrészletek kapnak helyet az olimpiára érkezésről, a búcsúról, mi több, a legendás kéziszergyakorlatról is, amelynek szalagkoreografálásában Keleti tevékeny alkotó volt.

Az alkotók és a főszereplő forgatás közben


És Ausztrália. Mit sem ért az öt bajnoki cím, a távoli földrész nem teremtett új világot, ám egy kapcsolat révén 1957-ben meghívást kapott a Maccabi Játékokra, egy bemutatóra. Ott maradt Tel Avivban az izraeli torna fellendítésén tevékenykedett. „Szabad voltam, mint a madár”  – mondta izraeli letelepedéséről. Szembe jött az új élet, konkrétan és Bernard Malamud-i értelemben is: 1959-ben összeházasodott Bíró Róberttel, vállalva sorsát, két fia született, megtalálta helyét az új országban. Az egykori tornász – ha szabad ezt a kifejezést használni – néhány bölcsességgel is gazdagít minket, amelyeket akkor képes felfogni a halandó, ha már az élet alkonya felé közeledik. A film végén, talán a záró snitt előtt elhangzik: „A baj az, hogy az élet elmúlik...” Majd rövid szünet után hozzáteszi: „Nem baj, de erre fel kell készülni.” Noha nem hangzik olyan szépen, mint Dante Isteni színjátékában a Pokol rész első mondata – „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz utat nem lelém.” –, biztosak lehetünk benne, Keleti Ágnes meglelte az igaz utat.

S noha egy kiváló sportolóról szól a film, látva, milyen áhítattal hallgatja Camille Saint-Saëns A hattyú című művét vagy J. S. Bachot, óhatatlanul is az jut az ember eszébe, ha Keleti Ágnes nem a tornát választja, hanem csellista marad, akkor is a világhírnévig jut.

Mert az erő és a küzdeni akarás mindenben és mindenütt segít.



(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. december 3-i lapszámában jelent meg.)

2023.02.05 23:25:09

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

2023.02.02 21:52:39

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

ALAPVONAL. Magam nem csupán róla vélem ezt, valamennyi olimpiai bajnokunkat a nemzet sportolójának gondolom, sőt, továbbmegyek, némi túlzással mindenkit, aki részt vett ötkarikás játékokon.

2023.02.01 00:00:53

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

NS-VÉLEMÉNY. A részvétel mellett a győzelem is fontos.

2023.01.30 15:25:15

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Bizonyára szinte mindenki felismeri azokat az ikonikus lábbeliket, amik az elmúlt évtizedekben elképesztő slágernek számítottak.

2023.01.26 18:28:17

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A könyv felépítése jól megkomponált: minden oldalpáron egy fotó és vele szemben némi szöveg található.