„Nem csak a létszámot, hanem a minőségi jelenlétet is növelnünk kell a nők sportjában” – Sinkó Andrea az NS-nek

Látványos változás az olimpiai mezőnyben

Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a női sportolók aránya az olimpiákon, ami a versenyzők számára is jól érzékelhető változást jelent. Sinkó Andrea, a Magyar Olimpiai Bizottság esélyegyenlőségi és inkluzivitási bizottságának elnöke – aki korábban olimpiai hatodik helyezett ritmikusgimnasztika-versenyző volt – személyes tapasztalatból is látja a különbséget.

„Az 1988-as szöuli olimpián, ahol én is részt vettem, még sokkal erősebb volt a férfi sportolók jelenléte. Pedig a ritmikus gimnasztika tipikusan női sportág, sőt a mai napig az egyetlen olyan sport a világon, amelyet világbajnoki szinten kizárólag nők űznek” – mondta.

Azóta azonban sokat változott a helyzet. A legutóbbi, párizsi olimpián már közel azonos volt a férfi és női versenyzők aránya, a jelenlegi előrejelzések szerint pedig a 2028-as Los Angeles-i játékokon már több női versenyszám is szerepelhet a programban, mint férfi.

Nemcsak számokról szól a fejlődés

A változás azonban nem csupán statisztikai kérdés. A sportvezető szerint legalább ilyen fontos, hogy a női sportolók számára milyen feltételeket biztosítanak a nagy világversenyeken.

„A párizsi olimpia ebből a szempontból is új korszakot jelentett. Olyan pihenő- és mentális felkészülést segítő helyiségeket alakítottak ki az olimpiai faluban, amelyek korábban nem léteztek. A szervezők egyre tudatosabban figyelnek arra, hogy a sportolók minden szempontból megfelelő környezetben készülhessenek” – fogalmazott a Világjátékok-győztes Magyar Aerobic Válogatott szövetségi kapitánya, a Leyrer Richárd sportvezetői díjjal elismert sportvezető, Sinkó Andrea.

Külön figyelmet kapott egy régóta napirenden lévő kérdés is: az édesanya sportolók helyzete. Ma már egyre több olyan megoldás létezik, amely lehetővé teszi, hogy az olimpikon édesanyák a versenyek idején is kapcsolatban maradhassanak gyermekeikkel.

„Ez óriási előrelépés, mert sok női sportoló karrierjét befolyásolja az a döntés, hogy mikor vállal gyermeket” – tette hozzá.

Az anyaság már nem feltétlenül a pályafutás vége

A sportkarrier és az anyaság összeegyeztetése ma már sokkal reálisabb lehetőség, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Sinkó Andrea szerint a sportvilágban is egyre több inspiráló példát látni.

„Korábban sok sportágban egészen fiatalon befejeződött egy pályafutás. Én magam is 21 évesen hagytam abba az aktív sportot. Ma már viszont olyan sportágakban is kitolódhat a karrier, mint a torna vagy a ritmikus gimnasztika.”

Ikonikus példaként említette az üzbég színekben versenyző tornászt, Okszana Csuszovitinát, aki nyolc olimpián vett részt, és ötvenévesen is aktív.

„Ő valódi legenda. A története azt mutatja, hogy egy női sportkarriernek nem kell feltétlenül véget érnie azért, mert valaki édesanya lesz. Ezek az életutak nagyon fontos üzenetet hordoznak a fiatal sportolók számára.”

Új feladatok a Magyar Olimpiai Bizottságban

A Magyar Olimpiai Bizottság esélyegyenlőségi és inkluzivitási bizottsága a korábbi női sportbizottság továbbfejlesztéseként működik, és már jóval szélesebb területekkel foglalkozik.

A testület munkájában két fő irány rajzolódik ki. Az egyik az úgynevezett safeguarding, vagyis a sportolók biztonságának és védelmének kérdése.

„Szeretnénk edukálni a sportági szakszövetségeket, hogy minél hamarabb megalkossák saját gyermekvédelmi szabályzataikat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a safeguarding nemcsak a gyermekekről szól, hanem minden sportolóról” – hangsúlyozta a bizottság elnöke.

A másik kiemelt terület a „nők a sportban” program, amelynek célja, hogy erősítse a női szerepvállalást a sportvezetésben is.

Női sportvezetők közössége formálódik

Ennek részeként indult el tavaly a női sportvezetők reggelije nevű kezdeményezés. A rendezvényre minden sportági szakszövetségtől hívtak egy női vezetőt, és a vártnál is nagyobb érdeklődés övezte az eseményt.

„Több mint hatvanan vettünk részt rajta, és óriási volt az igény arra, hogy a sportágak képviselői találkozzanak, beszélgessenek és megosszák egymással a tapasztalataikat” – mondta Sinkó Andrea.

A bizottság célja, hogy ebből egy tartós szakmai platform jöjjön létre, ahol a női sportvezetők segíthetik egymást, és közösen kereshetnek megoldásokat a sportágakat érintő kérdésekre.

A párizsi olimpia után most új lendületet kap a program, a visszajelzések alapján pedig már a következő időszak fejlesztésein dolgozik a testület.

Hosszabb pályafutás, több lehetőség

A női sport fejlődése tehát egyszerre kell hogy jelentsen számszerű növekedést és szemlélet béli változást. A versenyzők előtt ma már így hosszabb és kiszámíthatóbb pályafutás állhat, miközben a sportvezetésben is egyre több nő kap lehetőséget.

A Nemzetközi Nőnap üzenete így a sport világában is egyértelmű: a lehetőségek bővülnek, de a munka még korántsem ért véget. A cél az, hogy a következő olimpiai ciklusokban a sport minden területén természetessé váljon az esélyegyenlőség.