Az emberiség történetének egyik legnagyszerűbb vívmánya az űrutazás. A különleges kiváltság, hogy valaki elhagyhatja Földet, s a messzi távolból tekinthet rá éltető bolygónkra, eddig két magyarnak adatott meg: Farkas Bertalan 1980-ban egy magyar–szovjet misszió keretében bő egy hetet, a húszéves kora óta az Egyesült Államokban élő szoftverfejlesztő, Simonyi Károly (Charles Simonyi) pedig az első űrturisták egyikeként 2007-ben és 2009-ben, összesen több mint 26 napot töltött az űrben.
A magyar kormány 2021-ben jelentette be a HUNOR (Hungarian to Orbit)-program elindítását, amelynek keretében elhatározták, hogy néhány éven belül új kutatóűrhajós indulhat hazánkból a világűrbe. A 247 érvényes pályázatot beadó jelentkező közül tavaly májusban Kapu Tibor gépészmérnököt választották ki a program első számú magyar űrhajósának, tartalékosának pedig Cserényi Gyula villamosmérnököt.
Kapu Tibor az Axiom 4 nevű űrmisszió részeként indult el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) három társával, az amerikai Peggy Whitsonnal, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewskivel és az indiai Shubhanshu Shuklával.
A kilövést az elmúlt hetekben különböző technikai okokból kifolyólag többször is elhalasztották, szerdán azonban már nem kellett tovább várnia az űrkaranténban tartózkodó asztronautáknak: hajnali 2 óra 31 perckor (azaz magyar idő szerint 8 óra 31 perckor) a SpaceX űrvállalat Falcon 9-es típusú rakétája elstartolt a floridai Kennedy Űrközpont 39A jelű indítóállásáról, hogy a világűrbe juttassa a Crew Dragon nevű űrkapszulát, fedélzetén a négyfős legénységgel, amely várhatóan június 26-án, csütörtökön éri el a Nemzetközi Űrállomást.
A NASA tájékoztatása alapján az űrhajósok 14 napot töltenek az ISS-en, ahol különböző biológiai, fizikai, kémiai, pszichológiai, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kísérleteket végeznek el.
A magyar űrhajósok hosszú szellemi, lélektani és fizikai felkészítésen estek át. A Hunor-program sportszakmai tanácsadójaként dolgozó Gyurta Dániel a Kossuth Rádiónak arról mesélt, a felkészülésnek fontos része volt az úszás.
„Az úszás nagyon hasonló ahhoz a súlytalan közeghez, ami rá vár az űrben. Fontos a vázizomzat fejlesztésében, és speciális módon készíti fel a testet” – magyarázta olimpiai aranyérmes, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok úszónk.
Kapu Tibor az űrkaranténba való beköltözést megelőző sajtótájékoztatón a felkészülés során szerzett élményeit illetően arról beszélt, sosem gondolta volna, hogy a kiképzés jelentős része vízben zajlik majd.
„Kimenekültünk egy elárasztott helikopterből, a tengerben kajakoztunk Mexikónál, Floridában pedig jeges vízbe ugrottunk” – mondta el az MTI tudósítása szerint, hozzátéve, asztronautatársaival megtanultak nyugodtnak és összeszedettnek maradni. – Látunk napfelkeltéket a Föld fölött, csodálatos pillanatoknak lehetünk majd részesei, és néhány kínosnak is, amikor azt sem tudjuk, merre van előre” – osztotta meg a várakozásait.
„Nagy nemzetközi figyelem kíséri a Kapu Tibor részvételével induló Axiom-4 küldetést, amelynek a tudományos portfóliója az egyik legnagyobb, a tervezett kísérlet mintegy felét a magyar program adja, és ez jelentős presztízst is jelent” – mondta a múlt héten egy szakmai rendezvényen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki koordinálja Kapu Tibor űrutazását.
Andó Károly, az Apáczai Csere János Általános Iskola igazgatója az M1 fellövést követő interjújában elmondta, hogy Kapu Tibor osztálytársa volt Fucsovics Mártonnak.
A legutóbbi munkahelyén űrbéli sugárzásvédelemmel foglalkozó Kapu Tibor néhány olyan tárgyat is magával vihetett a misszióra, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a rá váró feladatok ellátásához. Nála lesz az a TV Maci figura, amelyet annak idején Farkas Bertalan is magával vitt az űrbe. Ezenkívül egy Rubik-kockát, valamint a magyar konyhából nélkülözhetetlen Erős Pistát és Piros Aranyat is elhelyezett „űrpoggyászában”.
A küldetés sikeres elindításához Orbán Viktor miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök is gratulált a közösségi oldalán.