A kétszeres egyéni olimpiai ezüstérmes, csapatban világbajnok tőrvívó, nemzetközileg is elismert sportdiplomata és sebészorvos, a Nemzet Sportolója az MTI-nek felidézte, hogy a fair play-jel akkor ismerkedett meg, amikor pályafutása elismeréseként az 1976-os montréáli olimpiát követően 1977-ben, a Nemzetközi Vívószövetség francia elnökének javaslatára életművéért Párizsban átvehette az UNESCO Fair Play trófeáját.
„Lehet, hogy furcsán hangzik, de miután az UNESCO Palotában átvettem a díjat, beleszerelmesedtem ebbe a fogalomba és elkezdtem együtt élni vele. Rögtön felkértek, hogy legyek a Nemzetközi Fair Play Bizottság tagja, amelyet természetesen örömmel vállaltam. Ezt folyamatosan belső missziónak tekintem, jó érzéssel tölt el, hogy foglalkozhatok vele, és úgy érzem, ez életem egyik fő motívuma” – fogalmazott a sportdiplomata, akinek a tagsága 1977 óta folyamatos és bár ezentúl már nem vezeti a nemzetközi bizottságot, örökös tiszteletbeli tag marad.
Emlékeztetett rá, hogy 2000-ben nem szokványos körülmények között választották meg elnöknek, hiszen eredetileg nem is kandidált. Két jelölt volt, egy amerikai és egy német, akik között a szavazás során háromszor egymás után holtverseny alakult ki.
„Az ebédszünetben a bizottság olasz alelnöke kért fel, hogy én is kandidáljak, és miután Schmitt Pál elnök úr is támogatott, vállaltam a jelöltséget, majd tízből hét szavazatot kapva engem választottak meg elnöknek” – idézte fel a történteket.
A hétfőn lezárult, 25 éves elnöki tevékenysége legfontosabb eredményének azt tartja, hogy sikerült a fair play fogalmát a sporttal együtt megerősíteni. A különböző rendezvényekkel el tudták érni, hogy ma már Argentínától Belgiumig, Svédországtól Afrikáig tudják, mi az a fair play, amit szerinte semmilyen nyelvre nem lehet egyszerűen lefordítani.
„A fair playnek egy spirituális gondolata van, ami mindig belülről, szívből jön, hiszen nem az eszemmel találom ki, hogy most egy fair play cselekedetet akarok végrehajtani” – fogalmazta meg ars poeticáját Kamuti Jenő, aki úgy látja, az elmúlt években egyre nehezebbé vált a politikai helyzet, krízis alakult ki, elüzletiesedett a világ, a pénz és a dopping dominál.
„Meggyőződésem, hogy kötelességem terjeszteni azt a hitet, hogy ha jót tud cselekedni vagy tanácsolni, az teszi a legboldogabbá az embert” – jelentette ki a Nemzet Sportolója, aki továbbra sem akar elszakadni két küldetésétől, az orvoslástól és a fair playtől, amelyek élete során szerinte jól kiegészítették és segítették egymást. Mint mondta, sebészként több mint 12 ezer műtétet hajtott végre, és bár 75 éves kora óta már nem operál, ha hívják, orvosi konzíliumokra még most is bejár a kórházba. Idehaza továbbra is vezeti a MOB Fair Play Bizottságát, és 87 éves kora ellenére szellemileg frissnek érzi magát. Erre az egyik ékes bizonyíték, hogy szerdán egy meghívásra Párizsban tart előadást Az élsport mentális problémái címmel.
A fair play területén több mint két évtizede Jacques Rogge-nak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnökének tanácsát tartja szem előtt, aki anno azt kérte tőle, keresse és mutassa be azokat a példákat, amelyek pozitív irányban tudják befolyásolni a fiatalokat.
