Trump, a megmentő – Csisztu Zsuzsa jegyzete

TÉNYLEG SOHA meg sem fordult a fejemben, hogy egy külföldi ország elnökválasztását olyan szemmel nézzem, hogy mit jelenthet ez a sportvilágnak, különösképpen a nők sportjára nézve mind a jelen, mind a jövő szempontjából. Persze hogy nem kellett ezen „filóznom”, mert normális esetben nem is kellene, hogy befolyása legyen az élsport világára az, hogy például a világ első számú hatalmának számító Egyesült Államokat ki vezeti a következő négy évben. De ma bizony van. Méghozzá óriási hatással lehet az elnök személye a versenyszerű sportra, és nem azért, mert az élsport kérte, óhajtotta volna ezt a függőségi viszonyt

Épp ellenkezőleg! Azt látjuk, hogy a nagypolitika, vagyis az országok felett álló döntési mechanizmusok kéretlenül avatkoztak be az élsport legbensőbb ügyeibe az utóbbi években, és okoztak olyan jelenségeket, amelyeket – meggyőződésem – azok, akik naponta önmagukat legyűrve eltöltöttek néhány évtizedet bármilyen edzőteremben, uszodában vagy pályán, egyáltalán nem néztek jó szemmel. Na persze mindenki tudja, hogy könnyebb az a döntő, amelyben nincsenek oroszok, esetleg fehéroroszok, de ilyen alapon az is bekövetkezhet, hogy egyszer mások is kimaradnak a versenyből, mint közülünk oly sokan 1984-ben, önhibánkon kívül, nemde?! De említhetném a párizsi olimpia női bokszbotrányát is, amelyben egyértelműen a politikai beavatkozás élő példáját láthattuk, amikor egy orosz elnök által vezetett nemzetközi sportszervezet, az IBA döntéseit politikai okokból figyelmen kívül hagyó NOB úgy gondolta jónak, hogy összeengedi a tisztázatlan nemű Imané Helifet és Lin Jü-tinget a biológiai nőkkel, hadd pofozzák össze őket a „befogadó filozófia” égisze alatt.

És akkor még nem beszéltünk a transzgender jelenségről, amelynek jegyében – ahogy a Nemzeti Sport is összeállítást készített róla korábban – a férfiak között kevéssé sikeres sportolók transzgender nőként a nők között versenyezve veszik el a döntős, a dobogós és az ösztöndíjas helyeket biológiai nők százai és ezrei elől a woke ideológia térnyerése miatt. Ahogy Donna de Varona úszó olimpiai bajnok is utalt rá: egyszerűen azért, mert az amerikai egyetemi sport, az NCAA a Biden-kormányzat pénzmegvonásától rettegve nem mer ellentmondani, és bokázva engedi be a férfiakat a nők közé ezeken a versenyeken. Na, a következő évtől vélhetően már nem, mert ahogy a november 5-én újra elnökké választott Donald Trump egy korábbi határozott kiállásából kiderült, ha rajta múlik – és 2025. január 20-ától rajta fog –, férfiak nem versenyezhetnek a biológiai (ciszgender) nők között többé.

Márpedig ha már az ENSZ különmegbízotti jelentése és a régi-új amerikai elnök is ezt harsogja, talán végre meghallják a nemzetközi sportvilág döntéshozói is. Hölgyeim, tiszta versenyre fel!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!