Téli paralimpia: magyar felügyeli mindkét döntőt Pekingben

A bírói pódium legtetején állva figyeli és ellenőrzi, hogy ami a pályán történik, az pontosan kerüljön a hivatalos statisztikába. A magyar Belleli Lajos hetedik éve él és dolgozik Dohában, ahol szövetségi kapitányként irányítja a katari curling-válogatottat. A pekingi téli olimpiára és paralimpiára azt a megtisztelő felkérést kapta, hogy mivel jól ismeri a szoftvert és a sportágat, legyen az Omega statisztikai, pontkövető és időmérő rendszerének főfelügyelője (supervisora), és annyira elégedettek voltak a munkájával, hogy a téli olimpián és a paralimpián is ő kapta a finálét.

Egyébként a magyar csapatnak is reális esélye volt kijutni a pekingi paralimpiára, talán ha a koronavírus-járvány miatti korlátozás nem írja át a sportéletet, akkor sikerült volna a kvalifikáció. A kerekesszékes curling szabályai egyébként alapvetően hasonlóak az épekéhez, ugyanúgy négy fős csapatok, nyolc kővel játszanak ugyanazon a jégen.

A legnagyobb különbség talán az, hogy nincs söprés, így a kő pályája nehezen korrigálható. A kő eleresztése előtt nincs kicsúszási lehetőség sem, a játékosok egy nagy bottal eresztik útjára a követ, amire ezután nincs hatásuk. Azért alakult ez így, mert túl sok technikai feltételnek kellene megfelelni a söpréshez, a kerekesszékkel nehéz megoldani a haladást, egy borulás pedig tönkreteheti a jeget és eltérítheti a követ. A másik fontos különbség, hogy a kerekesszékes curlingben vegyes csapatokat kell kiállítani, igaz, a négy fő tetszőlegesen oszlik meg a nemek között.

Reális célkitűzés, hogy a magyar válogatott ott legyen a 2026-os téli paralimpián, mert a sportági elit már belátható távon belül van. Pontszámban talán még úgy tűnik, kicsit le vagyunk maradva, ugyanakkor kezdünk felzárkózni az élvonalhoz, egyre több szoros meccset játszunk, de több versenytapasztalatra és a technikai háttér fejlesztésére van szükség, és akkor nem álom a kijutás.