Szörf: a bizonytalanság sem zökkenti ki Cholnoky Sárát

T. A.T. A.
Vágólapra másolva!
2021.02.10. 10:30
null
A bizonytalanság sem zökkenti ki Cholnoky Sárát
Nagy, óceáni hullámokon készül az ötkarikás játékokra, megosztja az idejét a jelenlegi és a jövőbeni olimpiai osztály között, és még arra is marad ideje, hogy gyerekeket eddzen – Cholnoky Sára minden percét pontosan beosztja.

 

– Tokióra RSX-szel készül, Párizsra foillal – mennyire kavarta fel a szörféletet, hogy a következő olimpiától változik a hajóosztály?
– Gyakorlatilag csak a kemény mag maradt meg az RSX-ben, azok, akik kvalifikálták magukat a tokiói olimpiára, a többiek mind átálltak a foilra – mondta Cholnoky Sára, aki egyedüli magyar szörfösként szerzett kvótát a tokiói olimpiára. – Ebben az a nehézség, hogy jól kell sakkozni, meg kell találni azokat az edzőtáborokat és versenyeket, ahol jó mezőny gyűlik össze.

Mennyire zavaró, hogy a két osztály két különböző stílust követel?
– Nyilván két héttel az áprilisi RSX-világbajnokság előtt nem állok majd foildeszkára, mert kell néhány nap, hogy az ember az egyikről átszokjon a másikra, de fizikailag nagyon jól kiegészítik egymást. Ugyanakkor kellenek a foilfutamok is ahhoz, hogy az embernek meglegyen a versenyrutinja, hogy gyakorolhassa a rajtprocedúrákat, a különböző versenyszituációkat. Nem tudok olyan olimpikonról, aki sohasem foilozik, már csak azért sem, mert most csak három év van a két olimpia között. A nagy nemzetek persze megtehetik, hogy választanak versenyzőt Tokióra és külön Párizsra, de nekünk erre nincs lehetőségünk, a mostani fiatal tehetségek még nem a három év múlva esedékes játékokra készülnek.

– Ha jól tudom, ön sem csupán három évre tekint előre, sőt, a sportdiplomácia szele is megérintette.
– Igen, tavaly év végén beválasztottak a nemzetközi techno-szövetség elnökségébe – ez egy ifjúsági osztály, amely az utánpótlás-nevelés szempontjából fontos. Így legalább egy kicsit tovább tudom vinni az itthoni munkámat – hiszen itthon is foglalkozom gyerekekkel –, és egy kicsit képviselni tudom a közép-európai országok érdekeit. Emellett dolgozom is, hiszen a Gerevich-ösztöndíj mellé az embernek muszáj megteremteni az magánélete anyagi feltételeit is.

– Nem unatkozik.
– Nem. Harminckét éves vagyok, szeretek versenyezni és fogok is még egy darabig, de ahhoz, hogy legyen utánpótlása a sportágnak, nekünk, akik benne vagyunk, most kell tennünk valamit. Elvégeztem az egyetemet, de még így is folyamatosan tanulok azzal kapcsolatban, hogy miként lehetek jó edző – hiszen ehhez nem elég csupán jó szörfösnek lenni –, és megmondom őszintén, ez a versenyzésemre is jó hatással van.

– Hány gyerekkel foglalkozik és mióta?
– Ez a harmadik szezon, hogy az egyesületünkben jelentősebb utánpótlás-nevelés folyik, többen vagyunk edzők, de én fogom össze és koordinálom a fiatalok dolgait. Tíz nagyobb és öt-hat kisebb gyerekkel dolgozunk, négyen közülük válogatottak, akik nem csupán az egyesületi, a szövetségi programban is részt vesznek. A szövetség rengeteget segít, amire szükség is van, hiszen ez technikai sportág, sokba kerül elkezdeni, mert drága a felszerelés. A szövetség azonban minden kiemelt egyesületben fizet egy edzőt, pályázat útján motorost ad használatra, ami nagy költség, de elengedhetetlen az edzésekhez, és még bizonyos felszerelésekre is lehet pályázni, mert az sem olcsó mulatság. Ez hatalmas előrelépés a korábbiakhoz képest.

– Azt tudom, hogy ön Portugáliában edzőtáborozott nemrég, de mit csinálnak a gyerekek itthon?
– Október végén befejezték a szörfös szezont, legközelebb a tavaszi szünetben állnak deszkára, ám addig is olyan felkészülési programot állítottunk össze nekik, hogy tavasszal ne fáradjanak el a második edzésnapon. Vannak úszóedzéseik és speciális kondiedzéseik, amelyek az instabil helyzetekre készítik fel őket. Az is jó, hogy most szabadtéren edzenek, mert a vízen is van néha zord időjárás, nem baj, ha hozzászoknak.

– Térjünk vissza egy kicsit önhöz. Mi jut eszébe először, ha azt mondom: Tokió?
– Hogy nagyon szeretnék már elmenni oda szörfözni, és megismerni a helyszínt. Tavaly utaztunk volna egy világkupára, de aztán a járvány nyilván azt is elsodorta, így csak a többiek elbeszéléséből vannak elképzeléseim arról, milyen körülmények várnak majd ott ránk. Azért is edzettünk az utóbbi időben többször Portugáliában, mert a többiek azt mondják, az ottanihoz hasonló, nagy óceáni hullámokra kell számítani az olimpián is. Így utólag nagyon jó, hogy a kvótát hamar megszereztem, mert a tavalyi bizonytalan év nem tudott kizökkenteni.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik