NOB: „Változtatni kellene a pályázati rendszeren”

Payne a Wembley Stadionban zajló Sportspro Live elnevezésű rendezvényen fejtette ki véleményét az ötkarikás rendezéssel kapcsolatos nehézségekről. A vita az „Ez a vége az általunk ismert megasporteseményeknek?” címet viselte, melyre Payne válasza egyértelműen nemleges volt.

„Nincs itt a vége, viszont a pályázati rendszernek vége van a mostani formájában – mondta a korábbi sportvezető az insidethegames.com csütörtöki híre szerint. – Szerintem a NOB hatalmas viharral került szembe, a pályáztatás egész folyamata mérgezővé vált, melyen jelentősen változtatni kell. A helyzet kialakulásának okára pedig nagyon egyszerű a válasz. Ez a média, azon belül is a közösségi média, s az, ahogyan ez utóbbi hatással van a kormányzatok döntéseire, ahogy képes vitát generálni a helyi közösségekben arról, hogy egy-egy sportesemény rendezése szükséges-e, vagy sem.”

Payne úgy vélte, a politikusok rá vannak kényszerítve, hogy bebizonyítsák, a rendezés jó ötlet, de a legtöbb politikus és sportvezető – szerinte – nagyon rossz munkát végez a „racionalitások elmagyarázása terén”.

A téma nem véletlenül vetődött fel a rendezvényen, ugyanis egyre nehezebb a NOB-nak rendezésre hajlandó várost találnia. A 2024-es nyári játékokra Budapest visszalépésével már csak Párizs és Los Angeles maradt versenyben, a magyar fővárost megelőzően Róma és Hamburg is visszalépett. A 2022-es téli olimpia pályázata során pedig Krakkó, München és Davos vonta vissza kandidálását, s maradt a végül győztes Peking, illetve Almati. A visszalépőknek a helyi lakosság ellenállása miatt kellett feladni rendezési szándékaikat.

Payne szerint óriási problémát jelent, hogy összemossák a tényleges rendezési költségeket az infrastrukturális költségekkel, melyeknek nincs közük a játékok lebonyolításához. Példaként említette a 2020-as tokiói játékokat, melynek kapcsán 14.4-16.2 milliárd dollár közötti összegekkel kalkulálnak, sőt, a tokiói kormányzó februárban arra figyelmeztetett, hogy akár 27 milliárd dollárra is rúghat a végösszeg mindennel együtt. A korábbi marketing igazgató hangsúlyozta, hogy a költségek folyamatos emelkedése az infrastrukturális kiadásokból adódik, melyeket sok esetben az ország más részein hajtanak végre.

A téli olimpia rendezési hajlandósága Payne szerint a 2014-es szocsi játékok miatt esett vissza. Az oroszok ugyanis büszkén hirdették, hogy 50 milliárd dollárt költenek az eseményre, ami elrettentő mások számára. Ugyanakkor Payne szerint nem szabad elfelejteni, hogy a rendezési költségek mindössze 2.2 milliárd dollárba kerültek.

„Szocsiban nagyszerű olimpia volt, de Vlagyimir Putyin elnök úgy gondolta, hogy jót tesz azzal, ha azt mondja, 50 milliárd dollárból csinálunk olimpiát és fantasztikus lesz. Viszont most minden kisebb város és település Svájcban, Ausztriában, vagy a skandináv országokban úgy gondolkodik, hogy 50 milliárdot mi nem tudunk olimpiára költeni. A NOB óriásit hibázott akkor, mert azonnal ki kellett volna állni és jelezni, hogy emberek, a rendezés csak kétmilliárdba kerül, a 48 milliárd a régió átfogó fejlesztésére megy el, nincs köze az olimpiához” – fejtette ki véleményét Payne.

Hozzátette: el lehet kezdeni egy vitát, hogy mik a játékok költségei és mik számítanak infrastrukturális fejlesztésnek.

„Ha tisztává válik, hogy a lebonyolításhoz kétmilliárd dollár kell, a versenyhelyszínek pedig már megvannak, akkor az erről zajló beszélgetés is teljesen más hangsúlyt kap” – fogalmazott a NOB korábbi marketingigazgatója.