Hegymászás: Erőss Zsoltra emlékezett a Nanga Parbat meghódítója

Az elmúlt napok fáradalmai kapcsán Török kiemelte: nem volt nehezebb, mint amire számítottak, csak maga a mászás nagyon megerőltető és hosszú. A Nanga Parbat a világon a legnagyobb szintkülönbségű csúcs, 4500 métert kell mászni az alaptáborból, míg más nyolcezer méter feletti csúcsoknál ez csak 2500-3000 méter.

A nyolcezer méter feletti csúcsoknál megszokott 2-3 táborral szemben itt 7 tábor kellett építeniük, ami ugyancsak rengeteg energiájukba került. Nagyon sok felszerelést kellett felvinni, kiépíteni az utat. „Senki más nem volt a hegyen, csak mi. Igazi klasszikus kis expedíció volt, nagy eredménnyel, nem volt külső segítségünk" – összegezte a hegymászó.

Komoly mászóteljesítmény jelent, amit a Török Zsolt által vezetett Nanga Parbat 2013 expedíció véghezvitt, mert ezen az útvonalon – Rupal-oldal, Schell-útvonal – még nem járt sikerrel sem magyar, sem román hegymászó. Két román expedíció tett kísérletet korábban, sikertelenül, magyar
expedíció pedig még nem is próbálkozott. A csúcsra feljutni a magyar expedíciók közül is csak Erőss Zsoltnak sikerült 1999-ben, aki a hegy másik felén, a Diamir-oldalon új variánst mászott. Ráadásul az idei szezonban ők az egyetlenek, akiknek sikerült a csúcsra állni: a Diamir-oldali alaptáborból a terrorista támadás miatt a pakisztáni hatóságok mindenkit leparancsoltak a hegyről és az alaptábort lezárták, a Rupal-oldalon pedig csak az ő expedíciójuk próbálkozott.

A Nanga Parbat 8125 m-es magasságával a kilencedik legmagasabb hegycsúcs a világon, a Himalájában, Pakisztán és Kasmír határán fekszik. A Rupal oldal a hegy legnagyobb, legnehezebb, legtechnikásabb oldala, ennek megmászása nemzetközi viszonylatban is komoly teljesítmény.

A „Magyarok a világ nyolcezresein" expedíciókhoz hasonlóan ők is az alpesi tiszta mászást preferálják: nem használnak oxigén palackot, nem veszik igénybe serpák segítségét, sőt fix köteleket sem: mindent ők maguk cipelnek fel és rögzítenek.