Franciaország és Anglia korábban háromszor találkozott egymással a világbajnokságokon a kieséses szakaszban, és mindannyiszor az angolok jutottak tovább.
A szakértők többsége szerint a szigetországiak voltak az esélyesebbek most is, ennek ellenére az első félidőben meglepetésre nem szereztek pontot, ellenben a franciák tizenhatot. Ez két büntetőrúgásból (Dimitri Yachvili révén) és két célból (Vincent Clerc és Maxime Médard) tevődött össze.
A vb-k történetében 13 pont volt a legnagyobb félidőbeli hátrány, amelyet a vesztésre álló fél meg tudott fordítani, így eléggé reménytelennek tűnt az angolok helyzete.
A második játékrészben azért megrázták magukat, az 55. percben Ben Foden célt ért el, és egyben visszahozta a reményt.
Hosszú időre beállt a pontcsend, ám a 73. percben a franciák egy droprúgással eldöntötték a mérkőzést (Francois Trinh-Duc révén).
Az utolsó percekben az angolok még elértek egy újabb célt (Mark Cueto, ez volt a vb 250. célja), de ez már csak a szépítésre volt elég: a franciák 19–12-vel megszerezték a győzelmet, és bejutottak a legjobb négy közé.