A nőknél Hollandia kiemelkedett a mezőnyből, így egyenes útja volt a döntőig. Finálébeli ellenfele, Németország azonban már az elődöntőben keményen megfeszült Spanyolországgal. Az aranycsatában aztán a hollandok minden kétséget kizáróan bizonyították, jelenleg jobbak a többieknél. A döntőben már az első félidőben kétgólos előnyre tettek szert, amelyet nemcsak meg tudtak őrizni, hanem még eggyel növelték is a lefújásig.
A férfiaknál szintén német–holland döntőre került sor. Azonban a németeknek a férfiaknál eleve nagyobb esélyük volt a végső sikerre, mint a nőknél, amit aztán sikerült is kihasználniuk a hazai pálya adta lendület segítségével. Mindezt úgy, hogy kulcsemberek hiányában (hiányzott a nemzeti együttes első számú gólfelelőse, Chistopher Zeller) is sikerült egy roppant erős csapatot kiállítaniuk. A fináléban 1–1-es állás után a németek beletapostak a gázba, elhúztak két góllal (3–1), a hollandok már csak felzárkózni tudtak, végül kétgólos vereséget szenvedtek.
NŐK |
DÖNTŐ |
Hollandia–Németország 3–0 |
A 3. HELYÉRT |
Anglia–Spanyolország 2–1 |
A VÉGEREDMÉNY: 1. Hollandia, 2. Németország, 3. Anglia, 4. Spanyolország, 5. Belgium, 6. Azerbajdzsán, 7. Írország (kiesett), 8. Olaszország (kiesett) |
FÉRFIAK |
DÖNTŐ |
Németország–Hollandia 4–2 |
A 3. HELYÉRT |
Anglia–Belgium 2–1 – büntetőkkel |
A VÉGEREDMÉNY: 1. Németország, 2. Hollandia, 3. Anglia, 4. Belgium, 5. Írország, 6. Spanyolország, 7. Oroszország (kiesett), 8. Franciaország (kiesett) |