Havat várt, lett helyette ragacsos sár, de ez sem akadályozta meg a győzelmét

Nagyszerűen kezdődött az év, rögtön győzött a Hello Pilis Trail leghosszabb távján…

Edzőversenynek fogtam fel – mondta Magyari Tihamér, aki 4:19:50-ös idővel győzött a Hello Pilis Trail 46 kilométeres távján. – Több ultra is tervben van, azokra készülök, ez pedig jó felkészülési lehetőségnek tűnt. Mivel Erdélyben élek, amúgy is szerettem volna Magyarországon versenyezni, és itt volt az alkalom. A kétezres évek elején, még iskolás koromban váltóban teljesítettük a Bécs–Budapest Szupermaratont, azóta nem versenyeztem Magyarországon. Néhány évre meg is szakadt a kapcsolatom a futással, de nyolc éve ismét rendszeresen futok.

Odafigyelek az étkezésemre, rendszeresen mozgok, szeretném motiválni a gyerekeimet az egészséges, sportos életmódra. Kamionsofőr és lelkes amatőr futó vagyok, a munkám miatt sokat járok külföldön, így mindig máshol sportolok. Ahol csak tudok, futócipőt húzok, így több külföldi versenyen is részt vettem már.

Milyen célokkal vágott neki a versenynek?

Nem tűztem ki nagy célokat magam elé. Fel akartam mérni, milyen formában vagyok az év elején, és kíváncsi voltam, kikkel találkozhatok. Azt gondoltam, hogy az esztendő elején még nem lesznek sokan. Mivel a versenyen pontokat lehetett gyűjteni az UTMB-re, a célom az volt, hogy a lehető legtöbbet összeszedjem. Végül jól sikerült, győztem.

Milyen volt a futás?

Végig remekül éreztem magam, a saját tempómban futottam. Láttam, hogy nem üldöz senki, szinte végig egyedül haladtam az élen. A visszafordítónál észleltem, hogy körülbelül tíz perc az előnyöm a másodikhoz képest, nem féltettem az első helyet, biztos távolság volt köztünk. Nyugodtan haladtam, a teljes verseny alatt komfortosan éreztem magam. Nem kellett most száz százalékot nyújtanom.

Nagyon saras volt a terep. Ez okozta a legnagyobb kihívást?

Mivel erdélyi vagyok, rendszeresen „magasan” edzek, ráadásul nagy hidegben, így ezek a körülmények nem jelentenek problémát. Hóra számítottam, de nem érkezett meg, ellenben a sár… Senki sem szereti a sarat, de a délelőtti órákban még fagyott volt, így kényelmesen tudtam szaladni rajta. Néhány óra múlva már változott a helyzet, elkezdett olvadni és ragadni, nehezebb lett a haladás, de nem volt vészes. Körülbelül a táv harmada volt nehezebben teljesíthető, viszont a keskeny ösvények nagyon tetszettek. Mindenképpen vissza szeretnék térni a Pilisbe, kíváncsi vagyok, hogy nyáron milyen ez a környék. Nagyon tetszett, gyönyörű vidék.

Mit tervez erre az évre?

A Transylvania nyolcvan kilométeres távján ott leszek, remek verseny, az útvonal érinti az Omu-csúcsot, aztán Ausztriában a nyolcvan kilométeres Mozart Ultra is tervben van, illetve az UTMB száznegyvenöt kilométeres távja. Az ősszel szeretném teljesíteni a Piros 85-öt, sok jót hallottam a versenyről. Ezeken kívül biztos lesz néhány további versenyem, így nem fogok unatkozni.