VIP-vendégként fut majd Franciaországban, és a hazai 48 órás vb-n is elindulna

Tekintsünk vissza egy kicsit: milyen volt a tavalyi szezonja?

Áprilisig nem futottam, mivel kétezerhuszonkettő végén megsérültem, ám amikor kisorsoltak a Spartathlonra, egyből elkezdtem a felkészülést – mondta Boros Richárd a Csupasportnak. – Ahhoz képest, hogy csak fél év állt a rendelkezésünkre, jól sikerült, nagyon jó állapotban mentem Görögországba. Huszonhat órán belül szerettem volna célba érni, ám százhetven kilométernél megsérült a bokám, emiatt sétálva tettem meg a hátralévő hetvenhat kilométert. Nem úgy sikerült nyilván, ahogy szerettem volna, de legalább beértem a célba, és a japán futótársam támogatása nagy médiavisszhangot váltott ki. Ennek köszönhetően sok elfoglaltságom volt, rengeteg orgánumtól kerestek. A hazaérkezésem után egy hónapot pihentem, majd ismét megsérültem.

Milyen sérülés volt?

Ülőideg-gyulladás, így január elején kezdtem el ismét mozogni. A hónap közepén megvolt az első hosszabb futás, szépen lassan fokozom a tempót. Még nem vagyok százszázalékos, óvatosnak kell lennem.

Most hogyan halad a felkészülése?

Ami az első hosszabb edzést illeti, az évet Maráz Zsuzsanna csapatának tagjaként a szokásos Velencei-tó körüli futással kezdtem, harminc kilométert tettem meg, de volt olyan társam, aki ötvenet teljesített. Gyönyörű időnk volt január közepén, nagyszerűen éreztem magam. Egyelőre Zsuzsival csak a tavaszban gondolkodunk, a Balaton Szupermaratonon először leszek ott, körülbelül négyszer ötven kilométert tervezek futni, de ez természetesen változhat. Nagy izgalommal várom az eseményt, kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz.

Idén nem leszek ott az Ultrabalatonon, helyette a francia Ultr’Ardache eseményen veszek részt. Megtisztelő meghívást kaptam a szervezőktől, amelyet nagy örömmel elfogadtam, így VIP-vendégként indulok.

A balatonfüredi negyvennyolc órás világbajnokság is tervben van, a célom, hogy tisztességesen helytálljak és jó eredményt érjek el, nem mindennap van Magyarországon ilyen volumenű esemény.

És mi a helyzet a Spartathlonnal?

Természetesen ismét szeretnék ott lenni, áprilisban derül ki, hogy kisorsolnak-e. Ha nem, akkor itthon a Vadlánt szeretném oda-vissza teljesíteni. Késő ősszel rendezik a dupla Spartathlont, azaz az Authentic Phidippides Runt, ez is a terveim között szerepel. Szóval összességében vannak elképzeléseim, de a legfontosabb, hogy az egészségem rendben legyen, és a jövőben elkerüljenek a sérülések.

Ahogy említette, a tavalyi Spartathlont követően nagy visszhangja volt sportemberi megnyilvánulásának, az elég rossz állapotban lévő Sindzsi Mijazaki futótársát támogatva tette meg az utolsó hat-hét kilométert. Vélhetően ha nem segít, a japán nem ér be a célba. Ezt követően ökölvívó olimpiai bajnokunk, Kovács István engedélyt kért öntől, hogy nemzetközi fair play díjra terjessze fel: hol tart most az ügy?

Február végéig tart az úgynevezett begyűjtési időszak, majd októberben hirdetnek eredményt.