Tavak, erődök, várak a Vértesben – könnyen bejárható útvonalak bringával

Hazánkban több ezer kilométerre tehető a kerékpárutak hossza, ami nem csupán a városi bringázást teszi kényelmessé, hanem a különböző természetközeli útvonalakkal olyan hegyeket, tavakat, kastélyokat, várakat vagy egyszerű erdei ösvényeket is megközelíthetünk, megcsodálhatunk, amelyeket korábban csak gyalogosan lehetett elérni.

A fővárostól Szentendréig tartó szakasz, a Balaton-felvidék, a Tisza-tó és környéke, valamint a Tisza menti nyomvonalak népszerű és közkedvelt bringaútvonalak, éppen ezért – különösen a nyári időszakban – olykor zsúfoltak is. Az erdei túrák között a Pilis, a Mecsek és a Mátra ösvényeit kedvelik leginkább a hazai bringások, ugyanakkor létezik egy kevésbé felkapott tájegység is, holott 2020-ban Az év kerékpárútjának választották a Tatabányától induló útvonalat. A Vértes viszonylag közel van a fővároshoz, gépkocsival és vonattal is gyorsan megközelíthető, dolomitszirtekben gazdag hegy hangulatos várromokkal, mint a csókakői vár vagy a gesztesi vár. Utóbbi éppen zárva van, de kerékpárral megközelíthető, miként Majkpuszta, ahol az egykori kamalduli remeteség épületei között csendben, nyugalomban lehet feltöltődni. A térséghez tartozik a Gerecse hegység is, egyebek mellett a tatai Öreg-tóval, kiépített kerékpárúttal a Dunáig, de ott van Tatabányához közel a Turul-szobor, a Szelim-barlang, a Ranzinger Vincze-kilátó is.

Tatabánya–Vértesszőlős–Tata–Dunaalmás
Táv: 21 kilométer
Idő: 3 óra
Nehézségi fok: könnyű

Közvetlenül a tatabányai indulást követően érdemes kitérőt tenni a Turul-szoborhoz. Az út meredeken vezet a Gerecse Kapuja Látogatóközpontig, ahol a nyeregről leszállva pazar kilátás nyílik a Tatai-árokra és a városra, Tatabányára. Az élményt csak a völgyben elhaladó M1-es autópálya éjjel-nappal zsúfolt forgalmának zajszintje csökkenti. Néhány méter séta a Szelim-barlang, ahova a szűk bejárat miatt a kerékpárt lehetetlenség magunkkal vinni. Visszatérve a látogatóközponthoz viszont érdemes újra nyeregbe pattanni és kerékpárral megközelíteni a nagyjából két kilométerre lévő Ranzinger Vincze-kilátót, ahonnan a tatai Öreg-tó is látható, tiszta időben pedig a Velencei-tó is kirajzolódik.

Letekerve a hegyről csak néhány kilométeres, az autóforgalomtól elkülönített túra Vértesszőlős, ahol a táblával kijelölt útvonalat követve, újfent kisebb emelkedőt leküzdve lehet elérni az előemberleleteknek helyet adó látogatóközpontot, amely sajnos felér egy időutazással, merthogy a hatvanas években kihelyezett padok, megépített lépcsők megőrizték eredetiségüket… Anno Vértes László régész tárta fel a Homo erectus 350 ezer évesre tippelt telepét, amely a vértesszőlősi mészkőrétegnek köszönhetően viszonylagos épségben maradt meg.

Visszatérve a kerékpárútra megérkezünk Tatára, ahol az Öreg-tó partján a hétszáz éves várat is megcsodálhatjuk, amelyet Luxemburgi Zsigmond király építtetett 1397 és 1409 között a Lackfi család korábbi erődítményének helyén. A mesterséges tavat a rómaiak hozták létre a völgyzáró gát segítségével, a vizet télen mérsékelten leeresztik, de éppen csak annyira, hogy a vadludak biztonságban, senkitől sem zavartatva átvészeljék az évszakot. Mivel nyáron egyre zsúfoltabb a kisváros, érdemes a kora tavaszi vagy a késő őszi időszakban is felkeresni a helyet a páratlan látványért.

Elhagyva Tatát, a kerékpárutat követve csupán nyolc kilométer Dunaalmás, ahol a meleg vizű Lilla-forrást kereshetjük fel. A forrást Csokonai Vitéz Mihály Dunaalmáson élő szerelméről, a verseiben csak Lillának nevezett Vajda Juliannáról nevezték el. A felszínre törő vizet már a rómaiak is fürdőként hasznosították. A túra végén Dunaalmásról vonattal is vissza lehet jutni a fővárosba.

 

Komáromi kör
Táv: 70 kilométer
Idő: 6 óra
Nehézségi fok: közepes

A természetközeli bringázás mellett érdemes városi útvonalakkal is próbálkozni a térségben. Tatáról észak-nyugati irányában az Által-ér mentén megépített kerékpárúton lehet eljutni Dunaalmásig, onnan pedig tovább Almásfüzitőig. A város a szocializmusban a timföldgyártás központja volt, a bringaútvonal elhalad az egykori gyár bejárata előtt, Komárom irányába. A határvárosban a Duna felé tekerve lehet megérkezni a felújított Csillagerődhöz, amelyben az ókortól a 16. századig született remekművek másolataiból rendezett kiállítás is megtekinthető. A komáromi erődrendszer része még a Monostori erőd, valamint a Duna másik partján, szlovák területen lévő vár is, vagyis megpihenve hosszabb időt is eltölthetünk a környéken.

Magyarországon maradva az ácsi Esterházy-kastély parkja nyújt még pihenési lehetőséget a hosszú túra során – innen már könnyebbé válik a túra, Nagyigmánd felé pedig számtalan szélkerék mellett lehet tekerni. Kocsra érve a helyi Kocsi Múzeumot érdemes felkeresni, segítségével végigkövethető a hagyományos kocsikészítés folyamata. A túra végén visszaérkezünk Tatára.

 

Szárliget–Alsógalla
Táv: 35 kilométer
Idő: 5 óra
Nehézségi fok: közepes

Szárliget és Alsógalla szomszédos vasútállomások, néhány kilométerre egymástól, de bringával félnapos programot is kialakíthatunk a Vértes észak-keleti oldalában. A főváros vagy Győr felől érkezve a szárligeti vasútállomástól indul a túra az Országos Kéktúra nyomvonalán a kék jelzést és az aszfaltos utat követve. A Hosszú-hegy után, az 1-es számú főút keresztezését követően irány az erdő, és a régi vasút nyomvonalán haladva, a sárga és zöld jelzést követve megérkezünk a Fáni-völgybe, amelynek alján szurdok jellege ellenére aszfaltút vezet, aminek köszönhetően könnyen tekerhetnek a bringások – ugyanakkor a túrázók szerint csúfítja a környezetet.

A völgyet az Ördögszószéknek nevezett sziklánál lehet elhagyni, amely nagyjából tízméteres sziklaorom az út mentén. Az út innentől enyhén emelkedik, ám a fakitermelés miatt a gépek által az aszfaltra felhordott sár esős időben különösen csúszóssá teheti, ráadásul nincs is jó állapotban az úttest. A kissé kellemetlen szakaszt követően aztán lefelé halad az út, egészen a Mátyás-pihenőhöz. Itt tűzrakó helyet is építettek a közelmúltban, és a padokon ülve kipihenhető az addig megtett út okozta fáradtság. Ha éppen mások is ezen a helyen pihennek, csupán másfél kilométerre található a Szarvas-kúti pihenő, amelyet a közelmúltban szintén felújított az erdészet, s még egy házikó is rendelkezésre áll, hogy menedéket találjunk a nyári záporok elől. A Szarvas-kúttól északi irányban, maradva a zöld jelzésen Vitányvár romjaihoz érkezünk – hétszáz méteres út vezet felfelé, ezért ezen a szakaszon érdemes gyalog felkapaszkodni az ösvényen. A vár elhagyását követően, továbbra is maradva a zöld jelzésen az út egy elágazáshoz ér, amely után a két háromszöget követve öt kilométeres tekeréssel elérhető az alsógallai vasútállomás.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!