A magyar válogatott ultrafutó, Herczog András célja az UTMB megnyerése!
Ha jól tudom, nem a futással kezdte sportolói karrierjét.
A szüleim sportágat kerestek nekem, és mivel szemüveges voltam, a labdajátékok ki voltak zárva – mondta Herczog András. – Pilisszentivánon nőttem fel, a szomszédos kisvárosban, Pilisvörösváron van egy sikeres mountain bike klub, így tizenkét évesen ott kezdtem sportolni. Hét évig tartott, ez idő alatt kétszeres magyar bajnok lettem, és részt vettem a világ- és Európa-bajnokságon is. Teljesen beépült a kerékpározás a mindennapjaimba, ám Magyarországon nem egyszerű a bringázásból megélni, így tanultam és dolgoztam.
Aztán kétezertízben Portugáliába költözött. Hogy történt?
Az akkori barátnőm, mostani feleségem egy svéd cégnél dolgozott Magyarországon, majd elkezdett begyűrűzni a válság. Nem küldtek el dolgozókat, átcsoportosítási lehetőséget ajánlottak fel, így jött Portugália. Én éppen akkor kezdtem el a szakmámban élelmiszeripari mérnökként dolgozni itthon, ám nem gondolkodtunk sokat, igent mondtunk a portugáliai lehetőségre. Beültünk az autóba, majd levezettünk háromezer kilométert Portóig.
Elkezdtem munkát keresni, a bringázás révén egy kerékpárszervizben helyezkedtem el. Megismerkedtem sok emberrel, aztán több helyen is dolgoztam, manapság a bútoriparban dolgozom, technikai rajzokat készítek.
Hogyan jött a futás?
Akkor is jelen volt a futás az életemben, amikor kerékpároztam, de az igazat megvallva sosem szerettem szaladni. Ám amikor versenyszerűen bringáztam, kiegészítősportként muszáj volt futni. Majd a koronavírus-járvány bekövetkeztével nem hagyhattuk el a körzetünket, és abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy akkoriban egy erdő szélén laktunk, és elkezdtem a természetben futkorászni. Később elhívtak a barátaim terepre futni, egyből megtetszett, olyan ösvényeken szaladtam, ahova biciklivel nem lett volna esélyem bejutni. Szabadságérzetet adott.
Nem sokkal később aztán az ultrafutásban találta magát.
Kétezerhuszonegyben kezdtem el komolyabban venni, és kitűztem a célom: egy napon meg akarom nyerni az UTMB-t. Tudom, nem egyszerű, de a hozzáállásom a mai napig nem változott, mindent megteszek érte. Azóta edzővel készülök, a hosszú távokat szeretem, úgy vagyok vele, minél hosszabb, annál jobb. Az első ultrám? Könnyebb volt elképzelni, mint megélni. Az első Portugáliában a Serra Amareal Sky Marathon volt, amely egy negyvennyolc kilométeres verseny, kétezer-háromszáznegyven méter szinttel megfűszerezve. Úgy mentem oda, hogy király lesz minden, ám pofára esés lett a vége, huszonnegyedik lettem.
Jobbra számítottam, a verseny után két napig alig bírtam megmozdulni. A lépcsőre rá sem bírtam nézni…
Ám tette tovább a dolgát, és jó eredményeket ért el.
Edzettem tovább, aztán nem sokkal később egy száztíz kilométeres eseményen második lettem, ami nagy lökést adott a folytatásra. Ezután egy kilencven kilométeres versenyt megnyertem, majd kisebb mélyrepülés következett. Túl sokat edzettem, nem hagytam időt a regenerációra. Az elmúlt év elején fájdalmaim voltak, nem mentek jól a versenyek. Megtanultam értékelni a szervezetem jelzéseit és a pihenőidő fontosságát. A következő versenyem százhatvanöt kilométeres volt, kilencezer-kilencszáz méter szinttel, és negyedik lettem. Egész jó volt. Majd sérülés miatt szünet következett, az ősszel csak bringázni tudtam – kiderült, hosszanti izomszakadás volt a lábamban. Akkor kitűztem célként a száztizenöt kilométeres áprilisi Madeira Islands Ultra Trailt.
Milyen volt?
Összességében remekül sikerült, ám volt egy kisebb gyomorprobléma, ami miatt sok időt vesztettem. Az edzőmmel a harmincba kerülést tűztük ki, végül harmincnegyedik lettem. Örülök, hogy nem voltak izomproblémáim, nem volt egyszerű verseny. Rengetegen vettek részt rajta, népszerű esemény.
Milyen céljai vannak?
Tavaly próbálkoztam bejutni az UTMB CCC távjára, ám nem sorsoltak ki. Idén is próbálkozom bejutni a jövő évire. Ami ezt az évet illeti, az esztendő első felében a madeirai esemény volt a főversenyem. Valamelyest átrendeződött a naptáram, ugyanis bekerültem a magyar válogatottba, és a júniusi ausztriai világbajnokságra készülünk. Most az a lényeg, hogy megfelelően regenerálódjak Madeira után. Hosszú távon az UTMB megnyerése a legnagyobb célom, és szeretnék az Atlanti-óceánon túlra is eljutni versenyezni. A Badwater pedig nagyon vonz…
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
