Három ok, amiért a sprintedzések sokat segíthetnek a maratoni távon is

Bár első hallásra a maratonival kapcsolatban korántsem a sprintelés vagy az intervalledzés jut az eszünkbe, azért talán már a hobbifutóknak sem mondunk újat azzal, hogy a klasszikus 42.195 kilométeres táv teljesítésére is érdemes rövid távú, pörgős tréningekkel készülni.

Ám hogy egy unalomig ismételt, ám törvényszerűen igaz közhellyel éljünk, ismétlés a tudás anyja, így biztosan nem válik kárunkra – a Canadian Running Magazine cikke nyomán – összegezni a sprinttávos munkával járó előnyöket a maratoni tükrében.

---

Segít gyorsulni

No, most aztán feltaláltuk a spanyolviaszt, a sprintelés gyorsabbá tesz! Igen ám, de nemcsak a rövidebb távokon fejti ki áldásos hatását az edzésekbe iktatott ilyen típusú munka, hanem öt-tíz kilométeren, félmaratonin és persze a maratonin is gyorsulhat a tempónk, ami segít hozzájárulni a jobb időeredmény eléréséhez.

---

Az állóképességet is fejleszti

A sprintelés és az állóképesség fejlesztése első pillantásra ellentmondásnak hathat, elvégre a legnagyobb százas, kétszázas vágtázók sem képesek hasonló tempóban futni ennél hosszabb távon. Mégis, a sprintedzések általánosságban javítják a futóformát, így az állóképességet is. Ráadásul a maratonin szintén jól jön a sprintelés és az ilyen edzéseken megszerzett állóképesség, mert ugyancsak előfordulhat, hogy meg akarunk előzni valakit.

Hogy magasra tegyük magunknak a lécet, érdemes emelkedőn végzett sprintedzésekkel kezdeni, már öt-nyolc rövid, például húsz-harminc másodperces sprint is látványos eredményeket hozhat. És korábban elképzelhetetlennek tartott erőt adhat a legfárasztóbb helyzetekben is.

---

Segít a hajrában

A sprintedzéssel arra is felkészíthetjük a szervezetünket, milyen utolsó erőpróbára számítson a célban. Például érdemes a hagyományos edzéseink végére beiktatni egy-kétszáz méteres, sík távon megtett sprintet, vagy egyszerűen lezárhatjuk azzal a hosszú futást, hogy az utolsó lépések során fokozatosan felgyorsulunk a csúcssebesség környékére (nagyjából nyolcvan százalékára). A fáradtan végzett intenzív mozgás segíthet ráhangolni minket arra, hogy akár harminc-negyven kilométer után is képesek legyünk sprintelni.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!