Ahova lép, ott csúcs terem: Patrycja Bereznowska kedveli Magyarországot

2022.04.28. 15:12

Címkék

Martonvásáron remekelt, de az Ultrabalatont ezúttal kihagyja a kiváló lengyel ultrafutó.

Az Ultrabalaton két nagy ásza, a négyszeres győztes Maráz Zsuzsa és a tavalyi győztes, a lengyel Patrycja Bereznowska is hiányozni fog a pénteki indulók sorából Balatonfüreden.

Hiába szerepel Magyarország Bereznowska kedvenc úti céljai között, ha az UB túl közel van a lengyel bajnokság időpontjához, amelyet semmiképp sem szeretne kihagyni.

Ellenben a nagyszombaton rendezett martonvásári Fehér Enikő- és Vörös Balázs-emlékverseny 12 órás nyílt futamára elfogadta a Havasi Gyopár Futó Egyesület meghívását. Ugyan igyekezték megszervezni a reptéri fogadását, de nem volt rá szükség: segítőjével, Rafaellel már két nappal a rajt előtt megérkezett a Varsótól északra fekvő Wieliszew községből négy keréken.

Mivel Bereznowska a 200 km fölötti távokra szakosodott, a 12 óra neki ujjgyakorlat volt. Igaz, kíméletlen ujjgyakorlat. Fizikailag kíméletlen a pálya szintkülönbsége és egyenetlensége miatt. De fájdalmas lelkileg is, hiszen emlékversenyről van szó. A 2017 januárjában a Verona melletti autópályán az égő autóbuszban életét vesztő Fehér Enikő és Vörös Balázs emléke előtt tisztelegtek a futók, rendezők és segítők. Ugyancsak az ő emlékükre jött létre a Havasi Gyopár Futó Egyesület Fehér László István vezetésével.

Patrycját az alapos önismeret, az egyenletes, megbízható teljesítmény és a türelem jellemzi. Biztos angoltudásának köszönhetően otthonosan mozog nemzetközi környezetben is.

Versenytársait hátulról tartja szem előtt, és csak akkor robbant, amikor eljön az ideje. Rendre így történt a 24 órás világ- és Európa-bajnoki győzelmei, valamint a 48 órás világcsúcsa születésekor is.

„Nagyon hálás vagyok, hogy a szervezők rám is gondoltak külföldiként.

Nem titok, nagyon kedvelem Magyarországot, és várva vártam, hogy megint itt futhassak. Teljesen lenyűgözött a rendezés és a törődés a versenyzőkkel.

A helyszín festői környezete feledtette az emberrel a futás monotóniáját. A pálya egyébként nem volt könnyű, különösen a frissítőzóna környékén található sunyi emelkedő, amely kezdetben nem tűnt vészesnek, de hat óra után már kifejezetten fárasztó volt.”

Jóval a verseny félidején túl egy résztvevő bejelentésére a mentőket is a pályához küldték. Úgy látták, elesett, de mire a mentők megérkeztek, már nem volt ott.

„Bizonyára már fáradtam, ezért botlottam meg. De összeszedtem magam, és futottam tovább. Az ultrafutók nem emelik magasra a lábukat, mert energiatakarékosan futnak, így az esés-kelés is benne van a pakliban. Ami pedig Martonvásárt illeti, igazán hálás vagyok, hogy itt futhattam, és újabb részeit ismerhettem meg ennek a gyönyörű és érdekes országnak. Szívesen jövök vissza a futástól függetlenül is, hogy kiránduljak, és megkóstoljam a magyar ételkülönlegességeket.”

Most, hogy immár a Spartathlont, a Badwater 135-öt és az Ultrabalatont is korábban nem látott eredménnyel nyerte meg, vajon mit mondhatna erről a három mumusversenyről?

„Ezeknek a nagy versenyeknek mindegyike más és más. Nekem elsősorban a kétszáz kilométer fölötti viadalok fekszenek. Ha szintkülönbség is van, még otthonosabban mozgok, mert erős vagyok. Kifejezetten kedvelem a kellemetlen időjárást, és egész jól bírom a meleget. Igaz, a Badwaterre készülve sokat szaunáztam is. Eddig a Portugal Trail 281+ jelentette a legnagyobb kihívást, amelyen óriási hőségben futottunk, és a frissítőpontok nagyon távol, akár hatvan kilométerre estek egymástól. Ráadásul a teljes felszerelésünket a hátizsákban kellett cipelnünk. Az Ultrabalatonon sűrűn követik egymást a frissítőpontok, és hátizsákra sincs szükség.”

Patrycja a leggyorsabb Balaton-kerülő idő birtokosa, hiszen a tavalyi 216 kilométeres kört 21:36:27 alatt tette meg 6 perces kilométerekkel (igaz, ez kilométerenként nyolc másodperccel kisebb átlagot jelent Maráz Zsuzsa 221 km-es köréhez (21:45:59) képest.