Veszélyben a maratonisták olimpiája

Amióta a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az olimpiát, majd megtalálták az új, 2021-es időpontját (július 23.–augusztus 8.), szinte minden sportágban, szakágban zajlik a mérlegelés, az érintett sportolók veszítettek-e vagy nyertek azzal, hogy – jelen állás szerint – egy évvel később rendezik meg a játékokat.
Az elmúlt időszakban sérüléssel küzdő, formáját kereső maratonista, Csere Gáspár inkább a nyertesek közé tartozik.

A BEAC 28 esztendős sportolója élvezi a futást, és mint mondja, jót is tesz neki, hogy nincs rajta nyomás a versenyek miatt.
„Lelkileg segít, hogy nem kell eredményt produkálni. A szintidő és a kvalifikáció átalakítása miatt nagyot csökkentek az esélyeim, hogy részt vehessek a tokiói olimpián, ám ugyanolyan feszített tempóban készülök, mert továbbra is az a célom, hogy eljussak a játékokra.”
Jenkei Péter, a Vasas 28 esztendős futója tavaly ősszel Csere Gáspárt megelőzve győzött az országos bajnokságnak is számító Spar Marathonon. Akkor úgy fogalmazott, kisebbfajta csodára lenne szükség, hogy ő vagy bármelyik magyar maratonista indulhasson Tokióban.
„Kétségtelen, jól jön a plusz egy év, de továbbra is úgy érzem, nagyon nehéz kijutni az olimpiára, országos csúcs kellene hozzá – kezdte Jenkei Péter. – A halasztással pluszmotivációt és -lehetőséget kaptam. Nincs realitása, hogy jövőre elérem ezt a szintet, de ez az alapcélokon nem változtat, igyekszem előrelépni.”
Míg Csere Gáspár Sevillában teljesített egy maratonit (2:24-es időt ért el), Jenkei Péternek most következtek volna a versenyei, vasárnap például a bécsi.
„A sok kilométeres futások mellé már éppen bekerültek az intenzívebek is, amikor elkezdtek érkezni a hírek a halasztásokról. Erre úgy reagáltunk, hogy megtartottuk a heti magas kilométerszámot, azaz kétszáz-kétszáztíz kilométert teszek meg, viszont a gyors futások elmaradnak, mert nincs értelme csúcsformában lenni. Bízunk benne, hogy az alapozó munka erős kiindulási pont lehet a folytatásra.”
Átalakított kvalifikáció
Alaposan átszabták a maratoni futás olimpiai kvalifikációs rendszerét (is). Szintidőt meghatároztak (2:11:30) ugyan, de az indulóknak csak nagyjából a fele jut el az alapján. A maradék ötven százalék a világranglista alapján vehet részt a játékokon, a rangsor az eredményt, a helyezést és a verseny kategóriáját veszi figyelembe, két futás átlagával lehet kvótát szerezni. A maratonistáknál ráadásul lecsökkent a létszám, nyolcvanan indulhatnak a japán fővárosban. Csere Gáspár élete legjobbját 2017-ben érte el Berlinben (2:16:03), míg Jenkei Péter 2019-ben Hamburgban 2:17:42 alatt ért célba. A magyar rekordot egyelőre Szűcs Csaba tartja, aki 1993-ban Párizsban futott 2:12:10-es időt.
Mindkét futóra igaz, hogy a legnagyobb kihívást talán a bizonytalanság jelenti neki. Edzeni kell, nem szabad leengedni, ugyanakkor nem tudni, melyik versenyre készülnek. Az olimpiai szintteljesítés időszakát felfüggesztették, az majd januártól júniusig tart, ám mindenképpen szükséges lenne, hogy versenyen kapjanak visszajelzést az elvégzett munkáról.
„A nyári Európa-bajnokságot még nem mondták le, és talán ősszel már rendeznek versenyeket – folytatta Csere Gáspár. – Egyelőre a kontinensviadal félmaratonijára készülök, aztán meglátjuk, hogyan alakul. Addig nem szabad túllőni a célon, és közepes intenzitású munkával formában tartani, de nem túlhajszolni magamat.”
Jenkeinek nagyon pozitívak voltak a téli, kora tavaszi tapasztalatai, sosem futott még ennyi kilométert.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
