„A nevem Kadiatu Kamara, de mindenki csak KK-nek szólít. Én vagyok Sierra Leone egyetlen női szörföse” – mondja KK, akinek a története persze elsősorban nem emiatt, legalábbis nemcsak emiatt érdekes. Sokkal inkább azért, mert egy nehéz, járvánnyal és háborúval sújtott országban is a sport jelenti az egyetlen igazi mentőövet. A tizenkilenc éves lány a polgárháború (1991–2002) ideje alatt született, majd túlélte az évekig tartó, több mint tizenötezer áldozatot szedő nyugat-afrikai Ebola-járványt. Édesapját azonban két évvel ezelőtt elveszítette, és ekkor döntött úgy, hogy első nőként csatlakozik a helyi szörfklubhoz.
„Ha stresszes vagyok szörföznöm kell, a vízben nem agyalok a problémákon – meséli. – Közben szabadnak, boldognak és büszkének érzem magam. Teljesen megváltoztatta az életemet. Azóta csak a hullámokra gondolok, és arra, hogy egy másik országban sportolok. Ha ideálisak a körülmények, sokszor már reggel hat órakor felkelek és kimegyek a partra.”
Merthogy a sport mellett tanul és dolgozik is, miután az édesapja halála után a családnak is élnie kell valamiből. Ezért táskákat, illetve kalapokat árul a turistáknak Burehben, a hobbijára pedig leginkább csak reggel és este marad ideje. A helyi szörfklubot az ír Shane O’Connor hozta létre, és bár korábban tárgyaltak arról, hogy nemzetközi szinten ismert versenyzőket is meghívnak, az Ebola-járvány keresztülhúzta a terveiket, pedig a vírus valójában „csak” a közeli városokat érintette, odáig már nem jutott el.
https://www.facebook.com/nowness/videos/10155065869192454/
Egyelőre KK a klub egyetlen női tagja. Hogy ennek mi lehet a magyarázata a helyszínen (feljebb látható) dokumentumfilmet forgató Daniel Ali is csak találgatni tudja.
„Sok lány nem tud úszni, fél a víztől, vagy csak simán túl visszahúzódó, és nem meri kipróbálni a sportágat” – monda a CNN-nek.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!