A sílécnek a tetőn van a legjobb helye

A síelés egyik alapvető nehézsége, hogy a sportág művelésére belföldön meglehetősen korlátozottak a lehetőségeink, vagyis minden jelentősebb sípályához utazni kell. Bár felszerelést a helyszínen is bérelhetünk, nem túl gazdaságos, ezért hosszú távon célszerűbb saját, vagy legalább Magyarországon kölcsönzött léceket használni, igaz, ez esetben a lécek szállítása jelenthet megoldásra váró feladatot.

A legkevésbé ajánlatos variáció, ha a csomag- és utastérben utaztatjuk a síléceket, mert egyrészt rengeteg helyet foglalnak, másrészt balesetveszélyesek. Normál méretű autóban csak lehajtott ülésekkel lehet esélyünk, így azonban jócskán csökken az utastér, egy négyfős család már nem igazán fér el. Ha mégis ide száműzzük a léceket, létfontosságú, hogy megfelelően rögzítsük őket, mert halálos balesetet is okozhatnak az egyébként nem életveszélyes ütközésnél.

A német autóklub, az ADAC videóban be is mutatta, hogy a rögzítetlen, utastérben elhelyezett lécek, sisakok, sícipők a becsapódáskor robbanásszerűen vágódnak előre – jobb ezt elkerülni.

Ha (akár a pénztárcánk miatt is…) ragaszkodunk ehhez a szállítási módhoz, az ülések alá pakoljunk, vagy kötözzük stabil ponthoz az eszközöket.

A biztonság és a helytakarékosság szempontjából azonban kijelenthető: a léceknek a tetőn sokkal jobb helyük van. Olcsóbb, néhány tízezer forintos megoldást nyújt az úgynevezett mágneses síléctartó, bár ezek panorámatetős, bordázott vagy erősen domború tetejű autókra nem rögzíthetők.

„Nem elterjedt nálunk ez a módszer, s talán azért, mert nyomot hagyhat az autónk tetején, ezt pedig nem mindenki kockáztatja meg – mondta Mészáros Péter, az egyik legnagyobb efféle termékeket forgalmazó cég hazai képviselője. – Úgy tudom, régen a pályák körüli mozgásra találták ki, az ilyen rövid utazásnál megbízhatóan működik.”

Ha már van tetőcsomagtartó az autónkon, néhány ezer forintért vásárolhatunk síléctartó adaptert, de a legkényelmesebb megoldást kétségkívül a tetőbox jelenti. Komplexitása okán minden igényt kielégít, a legnagyobb haszna, hogy a síléceken túl rengeteg egyéb holmit is elsüllyeszthetünk benne.

„Ha tetőboxot vásárolunk, fontos a választásunknál, hogy mi az elsődleges célunk: csak síeléskor akarjuk használni vagy mondjuk a hosszabb nyári utazásainkhoz is, mert utóbbi esetén a nagyobbakat javasoljuk – folytatta a szakértő. – Sokan az alacsony boxokat keresik, mondván, kisebb a légellenállás, így a fogyasztás sem nő drasztikusan, de érdemes átgondolni, hogy a nagyobb utazótáskák akár negyven centiméter magasak is lehetnek, tehát hogy ezek kényelmesen beférjenek, nagyjából négyszáz literes boxot kell vennünk. A háromszáz-háromszázhúsz literes tárolók három-négy embernek ideálisak, inkább csak a kiegészítők, tehát a sisakok, cipők férnek a lécek mellé, táskák nem.”

A tetőboxok több tízezer forintos kiadást jelentenek, természetesen a méret, valamint a minőség függvényében, és többletköltségként számíthatjuk az akár másfél-két literrel magasabb fogyasztást is, ugyanakkor egyszerűen és sokáig, akár több mint tíz évig is probléma nélkül használhatjuk.

„A felhelyezésük sem nagy ördöngösség, de a nagyobb méretű boxok inkább kétemberesek. A súlyuk nem több tizenöt, maximum húsz kilónál, de a széleseket nehezen érjük át, és a földről egy embernek nem egyszerű megemelni. A tetőn a rögzítés már gyerekjáték, másodpercek alatt megoldható, a minőségi termékeknél nyomatékjelző is van, hogy ne szakítsuk meg a menetet, egyébként egy kézzel is simán megoldható.”

Aki nem akar egyszerre több tízezer, vagy akár százezer forintot költeni saját tetőboxra, főleg, ha csak ritkán használná, gondolkodhat bérlésben is, elvégre manapság már naponta egy-két ezer forintért kölcsönözhetünk nagyon komoly boxokat, sőt, akár tetőcsomagtartót is pluszban ugyanennyiért.

(Megjelent a Síelés magazinban 2016-ban.)