TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Semmiképpen sem jelenteném ki, hogy Angliának »jár« most már egy nagy torna aranyérme. Southgate növekedési pályára állította a válogatottat, de 2016-tól napjainkig nem lehet annyit dolgozni, hogy azzal eltüntessük az előző ötven év összes hiányosságát.

ALAPVONAL. Bizonyosak lehetünk benne, hogy az újabb monstre sportesemény, a párizsi olimpia kapcsán is túltengenek majd az érzelmek, s figyelni kell a kommunikációra.

ALAPVONAL. Tekintsük a paksi nagy zakót olyan balesetnek, amely ugyan nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozott, de jóvátehetetlen károkat nem.

ALAPVONAL. Remélem, látom még az első osztályban a Haladást.

ALAPVONAL. „A csapat sosem annyira rossz, de soha nem is olyan jó, mint azt az emberek gondolják.”

ALAPVONAL. A helsinki olimpia, a londoni 6:3, a budapesti 7:1 – rózsaszín fátylat vontak a koromsötét magyar valóság köré.

ALAPVONAL. Mindenütt sok a gyerek, akik így nem csupán a játék szeretetét, de a körülötte lévő miliőt is úgy szívják magukba, hogy azt idővel ők is képesek lesznek továbbadni. Az pedig senkit sem érdekel, ha nincs jegye a meccsre, az Oranje Parade bőven kárpótol mindenkit.

ALAPVONAL. Hiszen elvileg a futball még mindig a szurkolókért van, akik a belépőjegy megvásárlásával, az ajándéktárgyak beszerzésével, a sportcsatornák előfizetésével, a reklámok megnézésével fenntartják ezt a cirkuszt, amely most hiába percre pontos, profi és csillogó, tényleg kicsit unalmasnak tetszik.

ALAPVONAL. A nagy titok a táplálkozásban keresendő.

ALAPVONAL. Az öttusa pedig Párizs után megszűnik nálam, ezzel tartozom azoknak, akiktől rengeteget kaptam az évtizedek során.

ALAPVONAL. A futball Európa-bajnokságra kimondva-kimondatlanul a közelgő olimpia biztonsági tesztjeként is tekint a világ.

ALAPVONAL. A harmadik évezred »píszí« véleményalkotói e képeket nehezen illeszthetik be saját, elméletben létező világukba. Amelyből, gyanítom, hiányzik a sport egyik alaptézise is: minél többen állnak mögöttem, minél több embert képviselek, minél többüknek akarok örömet szerezni, annál jobban hajt a vágy.

ALAPVONAL. Ameddig ez nem történik meg, lehetnek sikereink, jó szövetségi kapitányaink, de ha egy váratlan tényező bekavar – az Eb-n a svájci szakvezető, Murat Yakin meglepetése –, a pályán nem lesz, aki erre megfelelőt lép.

ALAPVONAL. A kérdés csak az, van-e megoldás, orvosság, arany középút.

ALAPVONAL. Az elbukott döntő valójában a rendszerrel kapcsolatos utolsó illúzió elvesztését jelentette.

ALAPVONAL. A futball érzelmeket generáló ereje a legtöbb életjelenségénél radikálisabb.

ALAPVONAL. Megszólalni is alig tudsz, az orrod alatt a mikrofon, s ország-világ láthatja, hallhatja, miként reagálsz. Ezektől a pályaszéli gyorsinterjúktól senki sem várja el, hogy az élet nagy kérdéseit feszegessék, pedig a riporterekben mindig is ott bujkál a vágy: valahogy fülön csípni a csodát.

ALAPVONAL. A ma 70 éves Horkai György 1974-ben már a felnőttekkel végzett Európa élén Bécsben, befutott, legyen elég annyi, hogy a spanyoloknak és a Szovjetuniónak egyaránt három-három gólt lőtt. Innen egyenes út vezetett a montreali olimpiai bajnoki címig (1976), 22 esztendősen ez azért siker a javából, főként mifelénk, ugyebár.

ALAPVONAL. A szurkoló azt szokta meg, Marco Rossi válogatottja rendre felülmúlja önmagát, és azt tekintette alapnak. Németországban viszont csak a »basic« verziót kaptuk, ami még így is összehasonlíthatatlanul jobb annál, mint ahol ez a csapat tartott az olasz szakember 2018. júniusi hivatalba lépésekor.

ALAPVONAL. Áldozat volt a magyar válogatott az Eb-n? Nem. Elfogadhatóan teljesített? Igen. Hősiesen állt helyt? A skótok elleni utolsó negyedórától eltekintve nem. Többet érdemelt volna? Nem. Szégyellje magát hát mindenki, akin bármi is múlott? Végképp nem.