Itt van Amerika
SZABÓ GÁBOR 2021.07.09 11:04 Frissítve: 2021.07.09 11:06

Felolvasztotta Hajóst az 1-es számú újkori olimpikon

Az 1896-os nyári játékok harmadik helyezettje, a hazai atlétikai szövetség szülőatyja, a bőkezű mecénás díjmentesen kapott nemességet Ferenc Józseftől.

Szokolyi Alajos az Orczy-kertben – Athénban nem volt szerencséje gátfutásban, a tanácstalan zsűri fosztotta meg a továbbjutástól

A Magyar Olimpiai Társa­ság választmányi ülést tartott 1932. szep­tember 9-én, hogy megbeszéljék a 21-én esedékes közgyűlés tárgysorozatát – mindenekelőtt az augusztus közepén véget érő Los Angeles-i olimpia magyar érmeseinek ünneplését. Egyvalaki hiányzott a választmá­nyi tagok közül: Szokolyi Alajos nem ment el, és nem is vá­laszolt a meghívóra. A többiek nem tudták mire vélni távolmaradását, „hiszen éppen az ő eszméje volt, hogy alapítsák meg ezt a társaságot és ezüstserleggel ünnepeljék azokat a ma­gyar sportembereket, akik az új olimpiákon sikerrel szerepelnek”.

BERNECZEI SZOKOLYI ALAJOS*
Született: 1871. június 19., Kisgaram
Elhunyt: 1932. szeptember 9., Bernecebaráti
Sportága: atlétika
Kiemelkedő eredményei: olimpiai 3. (1896, 100 m), olimpiai 4. (1896, hármasugrás),      magyar bajnok  (1896, 100 yard),  Csehország bajnoka (1896, 100 yard), 2x magyar magyar csúcstartó (1898, 120 yard gát, 17.5; 1896, hármasugrás, 12.48)**
Fontosabb sportbeli funkciói:  a Magyar Atlétikai Szövetség társelnöke (1922–1929), a Magyar Olimpiai Társaság választmányának örökös tiszteletbeli tagja (1932), a MAC választmányának tagja
*     nevét 1908-ban változtatta Szokolyról Szokolyira
**     az 1897-ben alakult MASZ által hitelesített rekordokat vettük figyelembe

A közgyűlést is nélküle rendezték, merthogy a három esztendő óta érelmeszesedéssel bajlódó Szokolyi szeptember 9-én, éppen a választmányi ülés napján elhunyt.

„Évek óta bete­geskedett, szegény. Legutóbb, mi­kor Klebelsberg Kunó grófot megválasztottuk a Társaság elnö­kéül, társas vacsorát rendeztünk s azon ő is megjelent. Akkor úgy látszott, hogy kiheveri a betegsé­gét, jó kondícióban volt. Kakas Gyula után ő a második, aki eltá­vozott örökre az 1896-os magyar olimpiai csapat tagjai közül      – nyilatkozta első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd a Sporthírlap 1932. szep­tember 10-i számában, és egy kedves epizódra emlékezett: „Kilenc fokos vízben úsztam 1200 métert. Győztem, de úgy meggémberedtem, hogy nem tud­tam kimászni a medencéből. Szo­koly állt ott a célnál, ő húzott ki. Jéghideg volt az egész testem, de ő csókolt... Csókolt...”

Az 1871. június 19-én, azaz 150 éve született Szokolyi a magyar, sőt a nemzetközi sport történelmi személyisége, hiszen az első modern kori olimpia első versenyszáma, a 100 méteres síkfutás 1896. április 6-án rendezett első előfutamában az 1-es rajtszámot kapva állt rajthoz. Azaz minden túlzás nélkül őt nevezhetjük az első színre lépő újkori olimpikonnak, egyúttal az első magyar dobogósnak a nyári játékokon – hozzátéve, hogy 1896-ban Athénban csak az első két helyezett kapott érmet, a bajnok ezüstöt, a második bronzot.

Az 1889 őszén a Budapesti Egyetem orvosi karán tanulmányait elkezdő Szokolyi még az évben jelentkezett a Magyar Athlétikai Clubban (MAC), és 1890 őszén átesett a tűzkeresztségen: a juniorok, azaz a nyilvános viadalon korábban részt nem vevő MAC-sportolók 100 méteres versenyében 13 másodperccel győzött. Nem állíthatjuk, hogy kikövezett úton haladt atléta-pályafutása, hiszen 1892 tavaszán nem versenyzett, majd az ősszel bevonult egyéves önkéntesi szolgálatra, és legközelebb csak 1893 októberében mérette meg magát. Nem termett neki babér, mint ahogy később sem gyűjtögette az első helyezéseket. A MAC-ban 1894. május elsején munkához látó angol John Cash vezényelte tréningeknek köszönhetően ugyan javult a teljesítménye, ám társai is szépen fejlődtek. Ebben az idényben rajthoz állt 100 és 200 yardon, 120 yard gáton, távol- vagy rúdugrásban, de csak második-harmadik helyek jutottak neki, legnagyobb riválisa, Réthy Pál rendre előtte végzett. A következő év tavaszán 100 yardon utolsóként ért célba a négyes mezőnyben, 120 yard gáton ismét csak Réthy hátát nézte, 1895 őszén formán kívül szerepelt: 100 yardon mind a négy vetélytársa legyőzte, 100 méteren helyezetlenül zárt.

Elismerésekben nem szenvedett hiányt, igaz, sokat tett azért,
hogy emlékezzünk rá

Sikertelen próbálkozásait csokorba szedve okkal vetődik fel, vajon miként sikerült beverekednie magát az Athénban öt hónap múlva kezdődő első modern kori olimpián részt vevő magyar csapatba. Nos, a sporttörténeti eseményre egy másik angol edző, Harry Perry készítette fel a MAC-osokat, és a csapatkijelölést megkönnyítendő március 8-án az Orczy-kertben próbaversenyt tartottak, amelyen – a kora tavaszi időpont, az addig letudott kevés edzés miatt – gyenge eredmények születtek. Szokolyi nem indult 100 méteren, 110 méter gáton legyőzte Réthyt, aki viszont távol- és hármasugrásban előzte meg őt. Végül Réthy maradt itthon, Szokolyi pedig abban a számban (100 méter) lett harmadik az olimpián, amelyben meg sem mutatta magát a hazai felmérőn, abban a műfajban (hármasugrás) szerzett negyedik helyet, amelyben kikapott Réthytől, míg 110 gáton helyezetlen lett. Előfutamában az élen haladva a kilencedik gátban megbotlott, elesett, ám gyorsan felugorva célba ért – csakhogy nem tudták eldönteni, hogy ő vagy francia ellenfele érkezett-e be másodiknak a célba, így csak a két előfutam nyertese futott a fináléban...

Szokolyi virágzása 1896–1897-re korlátozódott, olimpiai harmadik helye mellett – ugyancsak történelmi fontossága miatt – megemlítendő 1896-ban kivívott bajnoki címe 100 yardon.

„A versenynap kiemelkedő pontjai az újonnan kreált országos bajnokságok voltak, síkfutások 100 yardra és 1609 méterre. S mindkettőnek eredménye különösen megnyugtató azért, mert kétségtelen, hogy a legérdemesebbek vitték el a győzelem pálmáját a részt vett versenyzők közül” – írta a Sport-Világ 1896. október 18-án. Az egymérföldes viadalon Hron Ferenc diadalmaskodott, ugyanakkor Szokolyi elsősége kapcsán felvetette a cikkíró: kár, hogy Sturza Hugó, a BTC kiváló sprintere nem indult.

Szokolyi 1898-ban, 27 évesen a visszavonulás gondolatával foglalkozott, mégsem szenvedett motivációhiányban, hiszen júniusban rekordot (17.5) futott 120 yard gáton, amelyet csak 1903-ban tudott megdönteni Kovács Nándor. A MAC novemberi háziversenyén még elindult súlylökésben, aztán végleg befejezte – pontosabban 1900 nyarán teljesen váratlanul felbukkant Prágában. Kedvenc számában, 120 yard gáton próbált szerencsét (Zuber Ferenc szerint reményt fűzött a párizsi olimpiai szerepléshez), ám a kísérlet balszerencsésen végződött: „Vezet az utolsó gátig, ott rálép valami szél kergette kemény papírtáblára, megcsúszik rajta, felbukik és véresre veri lábát, vállát.”

Ekkor már három éve ismerte és 1900. november végén feleségül vette Berchtold Charlotte grófnőt, aki öt gyermekkel – három fiúval és két lánnyal – ajándékozta meg, a legidősebb 1901-ben, a legfiatalabb 1908-ban született. Az 1887-ben épített bernecei családi kastélyban éltek, ugyanakkor munkája (1907-ben Hont vármegye levéltárosának nevezték ki), kezdeményezőkészsége, mecénási tevékenysége nem hagyta kikopni a nevét a mindennapokból. Már 1897-ben az ő indítványára, a MAC agilis közreműködésével alakult meg a Magyar Atlétikai Szövetség, ő alapította 1903-ban a Honti Sport Clubot, az ő kezdeményezésére jött létre 1925-ben a MAC úgynevezett Régi gárdája, neki köszönhető a fent említett Magyar Olimpiai Társaság 1932. áprilisi megszületése.

Érdekes módon a Szokolyiról fellelt írások egyáltalán nem vagy tévesen közlik névváltozásának körülményeit. Van, aki – okot nem említve – az 1910-es évekre teszi, mások afféle magyarosítással magyarázzák, holott szó szerint ez a valóság:  „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztésére Szokoly Alajos Hont vár­megyei levéltárnoknak s törvényes utó­dainak, vezetéknevüknek »Szokolyi«-ra való átváltoztatása mellett, a magyar ne­mességet »Berneczei« előnévvel díjmente­sen adományozom. Kelt Bécsben, 1908. évi május 21-én. Ferencz József s. k. Zichy Aladár gróf s. k.”      Vagyis 1908-ban nemességet kapott a nemes lelkű Szokolyi, aki megannyi vándordíjat alapított, bőkezűen támogatta a kulturális vagy sporthoz köthető kezdeményezéseket, intézményeket, rendszeresen segítette az ipolysági Állami Főgimnáziumot.

Dudásverseny Bartók Bélával
Hont vármegye vezetősége 1910-ben nagy kiállítást szervezett, hogy bemutathassa a régió iparát és mezőgazdaságát, egyúttal a népélet szellemi kincseit. A Néprajzi Múzeum munkatársa, Győrffy István a kis ipolysági falvak juhászainak gyönyörű hangszeres játékát megismerve eldöntötte, ezt a muzsikát – az akkor már ismert fiatal zenekutatónak – Bartók Bélának is hallania kell, hogy fonográfjával rögzíthesse. Szokolyi Alajos ötletelt és cselekedett: a Honti Lapokban apróhirdetést adott fel, versenyre hívva a környék dudásait, tülköseit, furulyásait, sőt ő ajánlotta fel a díjakat is. A vármegyeháza udvarán és a vásártéren szólt a zene, Bartók pedig nem győzött betelni a látottakkal-hallottakkal, többek között Szokolyit is megemlítette: „Csakis az ő fáradozásának köszönhető, hogy rövid egy délután alatt a nagymegyerinél sokkal értékesebb zsákmányra tettünk szert.”

 

2021.09.05 23:54:07

Atlétika MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. Sohasem tett jót a sportnak, ha beleszólt a politika. A jelenség persze örök, de jó szájízt nem hagy maga után, már csak azért sem, mert alapvetően nem a sportról van szó. Csorbát is szenved a lényeg, a verseny, a játék, a balhét mindig a játékosok, a versenyzők viszik el.

2021.08.28 22:16:49

Atlétika N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. A ma 75 éves Bob Beamon, az atlétikatörténet legnagyobb rejtélyét hagyta reánk valószínűleg. Egy szakmailag magyarázhatatlan titkot: hogy volt képes egyetlenegyszer – mert a szenzációs eredménynek sem előtte, sem utána a közelében sem járt – ekkorát ugrani?

2021.08.13 08:52:09

Atlétika SZABÓ GÁBOR

A MAC 1896-os viadalán a baromfitenyésztőnek is első rangú brit bajnok csinálta a show-t.

2021.07.29 21:09:02

Atlétika VINCZE SZABOLCS

A példakép Merlene Otteyt túlszárnyalva lett Jamaica első olimpiai aranyérmes rövidtávfutónője.

2021.07.09 09:14:52

Atlétika SZABÓ GÁBOR

A 150 éve született Szokolyi Alajos díjmentesen kapott nemességet Ferenc Józseftől.