FFT: Megjelent a FourFourTwo magazin magyar kiadásának búcsúszáma!
Népszerű, Kérdezd meg pacekba! rovatunkban ezúttal Nicky Butt válaszolt az olvasók kérdéseire. Mi volt a legborzalmasabb fejmosás Alex Fergusontól? Tényleg van egy Manchester City-tetoválása? Milyen klubtulajdonosnak lenni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a korábbi angol válogatott középpályás.
Dani Alvest már sokan leírták, amikor aztán szokatlanul idősen visszatért az FC Barcelonához. Most a részletekről beszél, illetve arról, milyen volt Guardiola és Tuchel. Továbbá van egy álma…
A Dinamo Kijev sorsa inspirálta a Menekülés a győzelembe című filmet, túlélte a csernobili tragédiát, majd a játékosok ismét szökni kényszerültek. Íme, a kijevi klub hősies története.
Phil Stant a Readingben játszott Kerry Dixon mellett, később a Hereford, a Cardiff és a Lincoln színeiben szerzett gólokat. A saját bőrén tapasztalta meg a Falkland-szigeteki háború borzalmait. Negyven év elteltével elmondja, miért nem olyan könnyű felejteni.
Sevillában senkit sem érdekel az FC Barcelona vagy a Real Madrid: Spanyolország igazi rangadója Sevilla zöld és vörös fele között zajlik. Amikor az idén a Sevilla FC vendégül látta a Real Betist, hogy megküzdjenek a tabella dobogós helyéért, ott kellett lennünk, hogy lássuk.
Bryan Robsont a Manchester United egy teljes generációja tiszteli, és sokak kedvence volt. A legnagyobbaké is.
A nyolcvanas évek közepén felcsillant valami abból, hogy ismét közelebb kerülhet az elithez a magyar futball. Az Újpest a KEK-ben negyeddöntőzött, a Vidi UEFA-kupa-döntőbe jutott, a válogatott Mezeyvel a kontinens elitjébe emelkedett. Bicskei Bertalan ifjúsági válogatottja pedig 1984-ben a Szovjetunióban megnyerte az Európa-bajnokságot. Ez utóbbi csapatra emlékezünk.
Döglött akták rovatunkban a német André Ritter áldatlan siófoki szerepvállalását idézzük fel a rendszerváltás utánról.
Folytatódik Vörös Csaba sorozata, amelyben elképesztő eseményeket dolgoz fel a szerző a levéltári titkosítás alól feloldozott dokumentumok segítségével. A legújabb részben arról ír: a kommunizmus alatt működő belügyi struktúrák fő feladata az volt, hogy az egész rendszernek a negatív oldalát mutassák meg, a pozitív oldal volt a pártjelentés. A pártszervezetek és állami intézmények bemutatták az általuk vélt „szép arcot”, a BM meg mindennek a negatív „kópiáját”. A futballban sem volt ez másként, erre bizonyítékok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratai.
