Detroitban is pusztított a bostoni védekezés

Sacramento Kings–Toronto Raptors 87–102

DeRozan remekelt, Casey elért egy mérföldkövet. Alig telt el négy perc a mérkőzésből és már 17–2-re vezetett a Raptors, kiválóan kezdett a vendégcsapat, ám ez az előny hamar elfogyott, nem tudott igazán fölényben játszani a társaság. A második félidőben aztán jóval agresszívebbé vált DeMar DeRozan, a harmadik negyedben egymaga 13 pontot szórt, sorozatosan eljutott a büntetővonalra és ez a stabilitás (meg a végig kiegyensúlyozott védekezés) ismét meghozta a sikert: meglépett ellenfele elől a Toronto, a harmadik negyed végén 12 egység volt közte és ahányszor megpróbált közeledni a Kings, mindig érkezett rá válasz. DeRozan ezzel elkerülte a 12 ezer pontot NBA-karrierje során, Dwane Casey pedig 500. győzelmét jegyezte a kanadaiak kispadján, amivel természetesen ő a legeredményesebb tréner a franchise történetében.

Most nem volt átütőerő a Kingsben. Talán a nem egészen két nappal ezelőtti hosszabbításos siker miatt nem voltak igazán élesek a hazaiak, mindenesetre támadásban nem nagyon tudtak stabilan eljutni a gyűrűig, csak kisebb futásokat tudtak vezetni, amikor hozták a pontokat, egyébként eléggé szenvedtek. Nagy gondot okoztak nekik az eladott labdák, már az első negyedben nyolcszor, összesen 21-szer veszítették el a játékszert, ezekből majdnem harminc pontot kaptak, ráadásul ahányszor úgy tűnt, hogy összeszedték magukat, mindig fellépett valaki a Torontónál, aki megtörte a lendületüket. A Hillt és Cauley-Steint nélkülöző csapatból megint Zach Randolph (19 pont, 11 lepattanó, 9/11 mezőnyből) emelhető ki, de az első félidőben beszórt 14 pontot Buddy Hield és Bogdan Bogdanovicsnak is voltak villanásai – összességében ez most nem bizonyult elégnek, jövő héten lehet visszavágni, mert ismét találkoznak a felek.

A Kings legjobb dobói: Randolph 19/3, Hield 17/9, Bogdanovics 15/12
A Raptors legjobb dobói: DeRozan 25, Ibaka 20/12, Lowry 15/9

Detroit Pistons–Boston Celtics 81–91

Félelmetesen védekezett a Boston. Elképesztő hatékonysággal szedte szét a Detroit játékát a vendégcsapat, Andre Drummond nem szerzett kosarat egészen a hajráig, Reggie Jackson pedig még akkor sem, a hazaiak két vezére összesen nyolc ponttal és 1/14-es mezőnymutatóval zárta a találkozót. Erre építve természetesen a Celtics akarata érvényesült, de támadásban ők sem nagyon találtak fogást, így nem tudták eldönteni az összecsapást, csak a végjátékban – hiába vezettek végig az első negyed közepétől kezdve, a hajrában még egyszer feljött a Pistons négy-öt pontra, de egy kulcsfontosságú Tatum-tripla végleg megtörte az ellenállásukat. Egyénileg az óriásit védekező Baynest, valamint az első félidőben kisebb térdsérülést szenvedő, de később visszatérő Al Horfordot (18 pont, 9 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk) lehet leginkább kiemelni, de ezúttal a kiváló csapatmunkának köszönheti a keleti éllovas, hogy rangadót tudott nyerni idegenben.

Nem olyan rossz ez a Pistons, mint ahogy látszik. Stan Van Gundy szerint együttese állt már idén 10–3-mal, akkor sem volt olyan jó, mint amennyire annak állították be sokan és most, sorozatban hat vereség után sem olyan rossz, mint amennyire annak tűnik a negatív széria miatt. Szerinte az önbizalomhiány egyértelmű és ez valóban látszott is a pályán, a vereség okait mindenesetre nem kell sokáig kutatni: az említett Jackson, Drummond páros csődje mellett a kiosztott labdákat sem tudták bedobálni a többiek, mindössze 33 százalékkal céloztak mezőnyből, ennyivel nem lehet megverni a Bostont. Becsülettel kapaszkodtak nagyjából az utolsó percig, de végül kikaptak, szerda hajnalban a Denver ellen törhetik meg ezt a vereségsorozatot.

A Pistons legjobb dobói: Harris 19/9, Tolliver 15/9, Bradley 12/6
A Celtics legjobb dobói: Horford 18/6, Irving 16/9, Brown 12, Smart 12

Indiana Pacers–Denver Nuggets 126–116 – hosszabbítás után

Oladipo a George-utód. Többször felmerült már ebben a szezonban, hogy a George-cserében érkező Victor Oladipo talán képes átvenni az OKC-hez távozó szupersztár helyét és ezt ezen az estén ismét egyértelműen bizonyította. A pályafutása legjobbját, 24 pontot átlagoló hátvéd ezúttal abszolút tarthatatlannak bizonyult és végül 47 pontos karriercsúcsot (15/28 mezőnyből, 7 lepattanó, 6 gólpassz) hintett, bevert 6/12 triplát, rendszeresen szétszedte a denveri védekezést és eljutott a gyűrűig, ráadásul azért a társakat is igyekezett kiszolgálni – mindenképpen kellett tőle az extra Darren Collison hiányában, de ilyen teljesítményre azért nem nagyon számítottak még a társai sem. Mellette a hosszabbítást jelentő kosarat szerző Myles Turner (24 pont, 10/15 mezőnyből, 8 lepattanó) és a szintén nagyon hatékony Thad Young (18 pont, 8/11 mezőnyből) is remekelt, a rendes játékidő végén egy 8–0-s rohammal mentett a társaság túlórára, majd a ráadást egy 9–0-val kezdte, itt el is döntötte az összecsapást. A Pacers ezzel a sikerrel ott van a keleti élmezőnyben, következőleg pedig kiemelt meccset játszik: George és a Thunder érkezik Indianapolisba…

Van baj Denverben. Ezt a meccset különösebb gond nélkül hozhatta volna a Nuggets Nikola Jokics és Paul Millsap nélkül is, vezettek már 19 ponttal is a vendégek, de egyrészt leadták ezt, majd a rendes játékidő utolsó két percében elrontottak egy nyolcpontos előnyt, hogy aztán a hosszabbítás elején becsődöljenek és végül vereséget szenvedjenek. Oladipo azt csinált velük, amit akart, képtelenek voltak megállítani, de a palánk alatti védekezésük egyébként is komoly probléma volt, a Pacers mindhárom magasembere (Turner és Young mellett Sabonis is) megszórta magát és összessgében 62–40-re kaptak ki a festékből - rengeteget hibáztak hátul, amit Trey Lyles 25 pontos karriercsúcsa sem tudott már ellensúlyozni a végén. Hiába a parádés kezdés, az újabb vereség után már csak másfél meccsel előzik a nyugati playoff-vonal alatt álló OKC-t, nagyon hiányzik nekik a két klasszis a palánk alól.

A Pacers legjobb dobói: Oladipo 47/18, Turner 24/6, Young 18/6
A Nuggets legjobb dobói: Lyles 25/15, Harris 21/9, Barton 21/9

Minnesota Timberwolves–Dallas Mavericks 97–92

Csúnya, de fontos győzelem. Az elmúlt időszak botlásai után semmi más nem számított a Timberwolvesnál, csak az, hogy valahogy megnyerjék a meccset, és ha nem is szépen, de végül sikerült ezt megoldaniuk. Nagyon kellett a határozott védekezés és az, hogy támadásban legyen, aki elvállalja a fontos helyzeteket, ezt a szerepet ellátta Karl-Anthony Towns (28 pont, 12 lepattanó, 10/15 mezőnyből) és Jimmy Butler (22 pont, 8 lepattanó, 5 gólpassz), a padról hatékonyan dolgozott Jamal Crawford és ha szűken is, de ennyi most elégnek bizonyult. A végig szorosan alakuló találkozó utolsó két percét 8-2-re nyerték meg a hazaiak, Crawford és Gibson is két-két clutch büntetővel, Wiggins pedig egy clutch duplával jelentkezett, a társaság összességében nyugodtabbnak, higgadtabbnak tűnt ellenfelénél – ez fontos lépés náluk, ezzel a sikerrel pedig őrzik nyugati negyedik helyüket.

Nem tud nyerni a Dallas. Sorozatban harmadik vereségét szenvedte el a Mavs nagyjából ugyanúgy: végig partiban van az együttes, elérkeznek a végjátékhoz, ott viszont egyszerűen nem találnak utat a győzelemhez. Ezúttal is így volt, nem dobott jól a gárda, de megfelelően védekezett és bár 23–9 volt a büntetők aránya a Wolves javára, a nyolccal kevesebb eladott labdának és a kiegyensúlyozottabb (hatan érték el a tízpontos határt) támadójátéknak köszönhetően ott voltak ellenfelük nyakán. Kereken két perccel a meccs vége előtt még vezettek is 90–89-re, de innentől már nem dobtak mezőnykosarat és két elrontott védekezéssel nehéz helyzetbe hozták magukat – a végén már faultolniuk kellett, de nem hibázott a Minnesota, így ismét elkerülte őket a győzelem. Most hazatérhetnek és otthon, a Spurs ellen javíthatnak majd szerda hajnalban.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 28/6, Butler 22/6, Crawford 16/6
A Mavericks legjobb dobói: Barnes 19/6, Kleber 16/9, Barea 16/6

New Orleans Pelicans–Philadelphia 76ers 131–124

Holiday és Rondo is felpörgött a végére. Komoly pontháborút vívtak a felek, de a 40–21-re megnyert harmadik negyed után úgy tűnt, hogy elviszi a meccset a Philly – a Cousins-Davis kettős pontereje kevésnek bizonyult (utóbbi faultgondokkal is küzdött), bajban volt a Pelicans. Ekkor lépett azonban elő Jrue Holiday, aki 19 ponttal, közte öt triplával jelentkezett a negyedik negyedben, saját bevallása szerint mivel nem ültek a passzai addig, úgy gondolta, hogy akkor most elkezd dobni, ez pedig jó döntésnek bizonyult – a passzokat elosztotta Rajon Rondo (18 gólpassz, 5 szerzett, 3 eladott labda), erre a párosra építve pedig 15 ponttal húzta be a mindent eldöntő játékrészt a hazai alakulat. Még majdnem nyolc perc volt hátra, amikor már fordított is a NOP és végül 57.5 százalékos mezőnymutatóval, 62.5 százalékos triplázással, 31 gólpasszal aratott nagyon fontos győzelmet - kedd hajnalban a Houstonhoz látogat az együttes, készülhet egy kőkemény találkozóra.

Hiába Simmons extrája. Joel Embiid és TJ McConnell sem tudott pályára lépni a Sixersnél, így azért valamelyest szűkültek a lehetőségeik, de támadásban így is volt három komoly playmaker, akire lehetett építeni. Közülük Dario Saric most nem nagyon találta a dobását, de JJ Redick (28 pont, 8/14 mezőnyből) és főleg Ben Simmons (27 pont, 5 lepattanó, 10 gólpassz, 10/16 mezőnyből) annál inkább villogott, az újonc parádés dolgokat művelt, ráadásul a gárda lehúzott 22 (!) támadópattanót, olyan helyen szedte szét a Pelicanst, ahol még Embiiddel sem lehetett rá számítani. A védekezésre azonban már nem igazán jutott erő, főleg a negyedik negyedben, amikor Holiday mutatott valami újat – nagy csatában ugyan, de végül sorozatban negyedszer is kikapott a Sixers, szerda hajnalban Minnesotában most már javítania kell.

A Pelicans legjobb dobói: Holiday 34/15, Davis 29/3, Cousins 23/6
A 76ers legjobb dobói: Redick 28/9, Simmons 27, A. Johnson 16/6, Booker 16

New York Knicks–Atlanta Hawks 111–107

Kiharcolta a Knicks. Megizzadt érte a back-to-backet játszó hazai alakulat, de végül hozta a győzelmet, így ismét a playoff-vonal fölé került, legalábbis ideiglenesen. A harmadik negyed végén indított egy 11–0-s futást a gárda, itt került előnybe és fölénybe, innentől már nem adta ki a kezéből a vezetést, de ezért foggal-körömmel kellett megharcolnia – az utolsó húsz másodpercben például hat büntetőt dobhatott az együttes, ebből kettőt is elrontott, így újabb esélyeket adott a Hawksnak, de három másodperccel a vége előtt Porzingis már nem hibázott, ez volt az utolsó szó. A magasember egyébként is jól játszott, beszórt harminc pontot, leszedett nyolc lepattanót és kiosztott három blokkot, mellé a padról beszálló McDermott és a hajrában is fontos szerepet vállaló Jarrett Jack tudott fellépni, így 50 százalékos mérleggel fogadhatják szerda hajnalban a Lakerst.

A back-to-back nem fekszik. Idén eddig 0–6-ra áll az Atlanta a back-to-backek második felén, most sem tudta megoldani a feladatot – a szezon során még nyolc ilyen alkalom vár rájuk, nem lenne baj, ha változtatni tudnának ezen a „szokásukon". Nem hiányzott sok a győzelmükhöz, de eléggé megérezték Dennis Schröder faultgondjait (21 pont 22 perc alatt), valamint a 30 százalék alatti triplázást, gyakorlatilag Ilyasovát (5/6 kintről) leszámítva értékelhetetlenek voltak ezen a téren, a negyedik negyed végén is többet hibáztak, ráadásul a védekezésük sem úgy működött, ahogy kellett volna. Nem meglepetés a vereségük és nincs is baj náluk, hiszen különösebb céllal nem rendelkeznek idén az eredményességet tekintve, 6–20-szal utaznak tovább Clevelandbe.

A Knicks legjobb dobói: Porzingis 30/3, McDermott 23/6, Jack 19
A Hawks legjobb dobói: Schröder 21, Ilyasova 20/15, Prince 17/3

NBA, ALAPSZAKASZ
Sacramento Kings–Toronto Raptors 87–102
Detroit Pistons–Boston Celtics 81–91
Indiana Pacers–Denver Nuggets 126–116 – h. u.
Minnesota Timberwolves–Dallas Mavericks 97–92
New Orleans Pelicans–Philadelphia 76ers 131–124
New York Knicks–Atlanta Hawks 111–107