Figyelem: kötelező ébernek lenni!

A két együttes - fogalmazzunk finoman - furcsa mérkőzésen vívott meg egymással szombati éjszaka: Sieprath első negyedben szerzett találatával egészen a 26. percig 1-0-ra vezetett Új-Zéland, végül Dierolf és Rump megfordította az állást az utolsó két és fél percben, nagy nyögésekkel betolva a német hajót a negyeddöntőbe. Ne legyünk szívbajosak, álszerények, ez a német csapat (ne felejtsük el, mindössze 6-6-ot tudott kicsikarni Brazília ellen) igenis gyengécske, temérdek góllal vagyunk jobbak nála. Azt csak a jó Isten tudja megmondani, miképpen verte meg Hollandiát a csoportban.

No mindegy, mi örülünk neki, legfeljebb arra kell ügyelnünk, nehogy elbízzuk magunkat.
A közvetlenül a negyeddöntőbe kerülő magyar válogatott tagjai pénteken szabadnapjukat élvezhették, szombaton és vasárnap viszont már edzéseket tartott Faragó Tamás szövetségi kapitány és Petrovics Mátyás. Nem mellékesen abban az uszodában (St. Claude Robillard), amelyben Faragó és társai mérkőzéseik döntő többségét játszották le az 1976-os, magyar aranyéremmel záruló olimpián. Egy ilyen, "aranyos" környezetben, csoportgyőzelemmel a tarsolyban öröm a munka, amelyből a szokásosnál több jut Petrovics Mátyásnak, a kapitány segítőjének. "Matyi a legjobb játékosom"- utalt vigyorogva Faragó arra, hogy trénere rendre beszáll tizennegyedik embernek az edzéseken, megteremtve az ideális gyakorlás (hat-hat mezőnyjátékos, egy-egy kapus) feltételeit. "Nagyon igyekeznem kell, ellenkező esetben hogyan kérjek számon tűlük bármit is"- világította meg ideiglenes szerepkörének negatívumát az UTE férficsapatának szakmai irányítója.

Faragó Tamás közben a csoportelsőséggel járó három (ha az újrainduló tréningeket vesszük szempontnak, csak másfél) pihenőnap jótékony hatásáról beszélt: "Mindenképpen jót tett, hiszen mi nem akklimatizálódtunk a tornára, ugyanis egy nappal a Kína elleni meccs előtt érkeztünk. Úgy gondoltuk, jobb, ha lendületből nekimegyünk, mint hogy mindjárt a gubbiói Világliga-viadal után egyből kijöjjünk.

A spanyolok elleni találkozó alatt és után érezhető volt a holtpont, amelyen éppen a háromnapos meccsszünet alatt túl is jutunk. Az sem utolsó szempont, hogy valóban a lehető legkönnyebb negyeddöntőbeli ellenfelet kaptuk, de ébernek kell lenni. Bármi megtörténhet, akár saját hibából, akár a külső körülményekből fakadóan. Lelkileg igen erősek vagyunk, és ha van is, lesz is szorongás a lányokban, felül tudnak emelkedni rajta."

A kapitány tisztában van vele, hogy a németek gyengébbek a spanyoloknál, de ügyelni kell arra, nehogy elkapják a fonalat az elején. Ha ezt megakadályozzuk, utána gyorsan megadhatják magukat, összeesnek. "Lehet, hogy százból kilencvenkilencszer mi nyerünk ellenük, de a negyeddöntő nehéz műfaj, egész más a pszichikai háttere"- tette még hozzá.

Ami a közelmúltat illeti, a márciusi, madridi vb-selejtezőn ha nehezen is, de két góllal nyertünk, május legvégén, a budapesti, amolyan félhivatalos találkozón pedig biztosan győztük le Bernd Seidensticker együttesét.

A szombat esti edzés után eleget tett a csapat az egyik magyar baráti társaság meghívásának, öt autó jött a stábért. De az indulás előtt Faragó Tamásnak adódtak teendői. Az aznap velünk beosztott venezuelai pólós hölgyek fényképezkedtek vele, a három játékos szigorúan külön-külön és párosával is belemosolygott a lencsébe a montreali olimpia gólkirálya oldalán. Ezen kellemes epizódokat követi ma a németek elleni negyeddöntő, amely után remélhetőleg a fináléba jutásért izgulhatunk már. Az viszont már egy másik történet.

Nők
Középdöntő: Görögország-Hollandia 7-4 (2-2, 1-1, 3-0, 1-1),
Németország-Új-Zéland 2-1 (0-1, 0-0, 0-0, 2-0) ---- Két olyan játékos is akad a magyar női válogatottban, aki nemcsak egyszerűen a saját maga által elvégzett munkának, hanem a szerencsének is köszönheti, hogy első világbajnokságán szerepelhet.

Az egyik Takács Orsolya, a BVSC 20 éves bekkje, aki abban az esetben nem jutott volna el Kanadába, ha Bujka Barbara megkapja a FINA engedélyét a vb-szereplésre. A szerencse másik kegyeltje Serfőző Krisztina, az Eger kapusa, aki harmadik számú hálóőrként végigcsinálta a felkészülést, ám a montreali csúcsesemény idejére nyaralást tervezett, sőt le is foglalta a repülőjegyet Tunéziába. Csakhogy Tóth II Andrea porcsérülése az injekciókúra ellenére sem javult, így július első napjaiban Kirisiből, a Világliga első selejtezőtornájáról kapta a telefont, hogy készüljön.

"Most megmondjam az igazat? Nulla százalék esélyt adtam magamnak, hogy valamikor is vébén szerepelhetek. Most kiderült, hogy valóban a remény hal meg utoljára, és a párom sem bánja, hogy nem mentünk nyaralni. Miután ő az edzőm is, kifejezetten örült, hogy Montrealba utazhatok" - mondta Serfőző nem titkolt boldogsággal.

---- Izgalommentes mérkőzésen dőlt el, hogy melyik csapat kerül szembe a magyar válogatottal a férfiak negyeddöntőjében. A spanyolok lazán döngölték a vízbe a hajdanán szebb napokat látott kubaiakat, akik 1982-ben még az ötödik, 1986-ban a hetedik helyen végeztek, ám az 1994-es római vb óta most indultak először.

A első negyedben kevesebb mint öt perc alatt húzott el 6-0-ra (!) a spanyol együttes, amelyben már ebben a felvonásban három gólt szerzett Ricardo Perrone, ugyanannyit, mint a korábbi három meccsen összesen. Itt meg is állapodott, így aztán testvérén, Felipén kívül valamennyi mezőnyjátékos feliratkozott a góllövőlistára. A kubaiak hat emberelőnyükből egyet sem értékesítettek, Andrade viszont elmondhatja magáról, hogy irtózatosan nagy gólt lőtt 9-10 méterről Aguilar hálójába.

Férfiak
Középdöntő:
Spanyolország-Kuba 17-2 (6-1, 4-1, 4-0, 3-0),
Olaszország-Egyesült Államok 6-5 (2-1, 0-0, 3-2, 1-2).

A 13-16. helyért:
Japán-Dél-afrikai Köztársaság 13-8 (2-2, 4-2, 3-0, 4-4),
Kanada-Kína 11-5 (3-2, 4-3, 2-0, 2-0).