Kiütés, pazar találatokkal

A Volgográdot támogató Lukoilról legutóbb akkor hallottunk, amikor a hírekben bemondták, hogy a cég szállítja a magyar állam és a Jukosz között létrejött szerződésben foglalt olajkvóta utolsó hányadát, miután a börtönben sínylődő mágnás, Hodorkovszkij exvállalata átadta a jogot a Lukoilnak. Nos, a Jukosszal ellentétben a Dominónak nagyon is jól megy az üzlet, így aztán felelőtlen stratégiai hiba lett volna felkínálni a négyes döntőbe jutás lehetőségét a Volgográdnak, amelynek soraiban öt, Athénban bronzérmet nyerő pólós (Jurcsik, Kozlov, Makszimov, Rekecsinszkij, Fjodorov) szerepelt. Az, hogy a tavaly februári csoportmérkőzésen a félidőben még az oroszok vezettek 7-5-re, semmit sem jelentett, hiszen szerdán bombaformában várta ellenfelét Kovács István gárdája.

A Honvéd esélyeit csak növelte, hogy az ezen a bizonyos tavalyi találkozón négy gólt szerző Irisicsev bekötött jobb kézzel a lelátóra szorult. Molnár Tamás szerencsére vízben volt, előbb az általa kiharcolt emberelőnyt váltotta gólra Benedek, majd Fodor passzára mozdult, ám őrzője lehúzta - mármint Molnárt. A megítélt négyméterest - bár Makszimov jobb keze erősen beleért - Kiss Gergő értékesítette. Férfias, vízforraló harc folyt a medencében, méltó példa erre Fodor emberfeletti teljesítménye: a 6. percben már csak tíz másodperc maradt a Domino támadóidejéből, és Fodor úgy döntött a bal szélen, hogy ernyőcsellel átveri őrzőjét, s miután átküzdötte magát ellenfelén, két másodpercnél járt az óra. Ô ekkor háttal a mezőnynek, csak úgy, megérzésből centerbe játszott, és meg is találta Bárányt, aki ugyancsak bravúrral, bekkel a nyakán csavart a bal sarokba. Az oroszok végül a 36 esztendős kazah Drozdov révén találtak be csaknem hat perc után.


A második negyedben gyors gólváltások kíséretében peregtek a másodpercek. Az első percben Benedekről állították ki Halturint, ugyancsak Benedek mindjárt "csengetett" (4-1), aztán a túloldalon az előbbi vétkes Halturin állt bosszút, pattintott távoli lövését "nem találta" Gergely. Na, de egy fantasztikus fórmegjátszást követően Molnár, ugyancsak létszámfölényben Benedek suhintott, utóbbi már harmadik találatánál tartott alig több mint tíz perc elteltével (6-3). Gajdukov akcióból szépített, de az utolsó másodpercekben maradt még muníció, és Vári a bal szélről (!) vágta be Szívós asszisztját. Mielőtt elfelejtenénk, magasztaljuk az egekig a Honvéd előnykihasználását, hiszen a félidőig hat lehetőségéből csak egyet nem érlelt góllá!

Az előző felvonáshoz hasonlóan Gergely a harmadikban is bemutatott egy parádés védést (7-4-nél), aztán megint tehetetlenek voltak emberhátrányban a vendégek. Előbb Biros, majd Kiss Gergő (utóbbi a léccel "egyetértésben") szerezte meg első találatát, majd akcióból Fodor villant tisztes távolból. Benedek ekkor leült pihenni, és kívülről, a csapatkapitányi állásból figyelte, miként brillíroznak nélküle is a társai. Panfili ugyan 10-5-re alakította az állást, ám mi inkább Szívós varázslatán ámultunk. A szélső éppen középen tartózkodott, és a Kovács Olivér által bejátszott labdát a bal kezével felpattintotta, a jobbal pedig bekotorta a hálóba. A csúnyán becsapott Drozdovnak még Glinjakov edző szúrós tekintetét is el kellett viselnie. A finomságból pedig sosem elég! Biros szóló produkciója a következőképpen festett: a labdát felhozó Gajdukov passzát kegyetlenül leblokkolta, és azzal a lendülettel otthagyta az oroszt, a végállomásnál pedig szépen átejtette Makszimovot (12-5).

A negyedik játékrészre aztán visszajött Benedek, és immár a vízben tanulmányozhatta Szívós újabb mesés hadműveletét - a Honvéd kettese ezúttal a falon át ívelt a kapuba. Miután előtte Agarkov is feliratkozott a góllövőlistára, 13-6-ra vezetett a Volgográd ellen a Domino, a végén pedig kötelezően volt a vastaps a tekintélyt parancsoló teljesítményért. Aki ezután a Volgográd továbbjutására parányi esélyt is ad, annak az őrültek házában a helye.