Kevés csapatsport mondhatja el magáról, hogy a felnőttek férfi és női mezőnye összeolvad, a nemek közösen, vállvetve küzdenek a sikerért, vegyes összeállítású együttesekben. A kosárlabdázás „leányvállalata”, a korfball, vagy a frizbi említhető példaként, ám a csapatsportok túlnyomó többségére ez a legkevésbé sem jellemző. Olykor azonban a „tradicionális” módon működő sportágakban is megfigyelhető a keveredés, persze csak utánpótláskorban.
A nyár végi, dániai elit jégkorong-világbajnokságon a magyar női válogatott a nyolcadik helyen végzett, történetének valaha volt legjobb eredményét elérve. Az együttes huszonhárom fős keretéből kilencen is éveket töltöttek a Vasas kötelékében, többen közülük az U16-os, sőt az U18-as fiúcsapatban is helyet kaptak.
„Jelenleg is jó néhány leány hokis jár hozzánk, az alsóbb korosztályokban az ő képzésük közösen zajlik a fiúkéval – mondja a Vasas jégkorongszakosztályának szakmai igazgatója, Székely-Mádai László. – Ugyanolyan módon, azonos edzésmennyiséggel fejlesztjük őket, és az elvárásaink is megegyeznek. Az U16-os fiúkorosztály az, amelybe már nem automatikus a belépésük; abban csak azok a lányok állják meg a helyüket, akik tudásban, fizikálisan és a hozzáállást tekintve is illeszkednek a mezőnybe. Nincs szabályokhoz kötve, hogy a lányok mely korosztályokban nem versenyezhetnek, miközben a lányoknak lehetőségük van az úgynevezett visszajátszásra, vagyis arra, hogy a fiatalabbak bajnokságaiban szerepeljenek. Ez sokat segít nekik abban, hogy minél tovább a fiúk között versenyezhessenek, ezáltal fejlődjenek. Tapasztalataink szerint ebből rengeteget profitálhatnak, amit a jelenlegi felnőttválogatott tagjainak felkészültsége is bizonyít. A közös képzéssel kapcsolatban negatívumokat nem is tudnék említeni. Próbálunk mindent megtenni a fejlődésük érdekében, a vegyes felkészítést a jövőben is folytatjuk!”
Vízilabdában a Baby II. névre keresztelt bajnokság az, amelyben először versenyeztetik a gyerekeket. Ez jelenleg a 2013-ban született növendékeket érinti. A kisfiúk és a kislányok együtt játszhatnak a medencében, ám a gyengébb nem képviselői sok esetben csak a cserepadról szurkolnak a meccseken.
„Még mindig ott tartunk, hogy az edzői munka visszaigazolása az eredményesség. Kérdés, hogy ez mennyire előnyös a tehetséggondozást tekintve – kezdi Mihók Attila, a női vízilabda-utánpótlás tehetséggondozó szakmai koordinátora, a Dunaújvárosi Főiskola VE női csapatának vezetőedzője. – A klubok többségében a fiúcsapatok a jellemzőek, de egy-két kislány szinte mindenhol akad. Ott is, ahol például nincs női együttes, sem leány utánpótláscsapat. Ezeken a helyeken nem is feltétlenül jó koncepció, ha a lány a fiútól veszi el a lehetőséget, hiszen gyakorlatilag a semmibe nevelnék a kislányt. Ezért is hoztuk létre a leány tehetséggondozó-bajnokságot, amelyben a mellőzött kislányok régiós csapatokban játszhatnak egymás ellen. Egyébként nagyjából tizenkét éves korig az ügyes, jó koordinációjú, motivált kislány a fiúk között is képes helytállni, és ebben az esetben a közeg extra fejlődést jelent a számára.”
A megoldásnak tehát a THG-bajnokság elindítása tűnik, melyben jelenleg a 2012-es korosztály a legfiatalabb, és már ebben az évjáratban is tíz regionális csapatra elegendő ígéret méri össze a tudását.
A futball is „fiús terep”: a másik nem képviselőinek száma elenyésző, ennek ellenére akadnak lelkes – és tehetséges – leányfocisták. A Mészöly Focisuli szakmai alelnöke, Újvári Gábor azt mondja, korábban megpróbálkoztak külön leányképzési rendszer beindításával, ám az sikertelennek bizonyult, így a fővárosi egyesületben is csak a vegyes játék lehetséges.
„A lányok aránya nálunk kicsi, viszont eredménytelennek nem lehet nevezni a velük történő foglalkozást, hiszen a klubunk első felnőttválogatottjai – Pápai Emőke és Mayer Zsófia –is korábban nálunk nevelkedő leányjátékosok. Számukra nagy előnyt jelentett, hogy erős fiúmezőnyben cseperedtek fel. A jelenlegi fiataljaink közül például a 13 éves Tóth Ramóna tagja az U15-ös leányválogatottnak, így kijelenthető: a tehetséggondozás terén ez a módszer kifejezetten hasznos. Az egyesületünkben gyakran előfordul, hogy nemcsak a nemek szerint, hanem életkor vagy bázis tekintetében is keverjük a csapatok összetételét, ezzel rákényszerítjük a fiatalokat, hogy alkalmazkodjanak az új helyzetekhez. Emiatt a lányokat is könnyedén befogadják, ami szintén fontos szempont. Ettől függetlenül fontos, hogy óvatosan kell kezelni a helyzetet az idősebb gyerekek esetében, hiszen a nemi érés és az azzal járó jó néhány fizikai, gondolkodásbeli változás befolyásolhatja a csapaton belüli viszonyokat.”