„Néhány évvel ezelőtt még arra gondolhattunk, majdani visszavonulásuk után hatalmas űrt hagyhatnak maguk után a kötöttfogású klasszisok. Főként a világbajnok Kiss Balázsra, a szintén vébégyőztes, háromszoros Európa-bajnok Lőrincz Tamásra és az Eb-aranyérmes Lőrincz Viktorra gondolok, akik talán az utolsó olimpiájukra készülnek. Ám azóta már tudjuk, jó néhány utánpótláskorú srác remekel a fogásnemben, aki a 2024-es, párizsi játékokon is jól szerepelhet. Akadnak közöttük olyanok is, akik már most borsot törnek a náluk jóval tapasztaltabb hazai riválisaik orra alá” – magyarázza az 1972-ben, Münchenben hazánk századik olimpiai bajnoki címét szerző korábbi szövetségi kapitány és sportági elnök.„Néhány évvel ezelőtt még arra gondolhattunk, majdani visszavonulásuk után hatalmas űrt hagyhatnak maguk után a kötöttfogású klasszisok. Főként a világbajnok Kiss Balázsra, a szintén vébégyőztes, háromszoros Európa-bajnok Lőrincz Tamásra és az Eb-aranyérmes Lőrincz Viktorra gondolok, akik talán az utolsó olimpiájukra készülnek. Ám azóta már tudjuk, jó néhány utánpótláskorú srác remekel a fogásnemben, aki a 2024-es, párizsi játékokon is jól szerepelhet. Akadnak közöttük olyanok is, akik már most borsot törnek a náluk jóval tapasztaltabb hazai riválisaik orra alá” – magyarázza az 1972-ben, Münchenben hazánk századik olimpiai bajnoki címét szerző korábbi szövetségi kapitány és sportági elnök.
Hegedüs Csaba a junior Európa-bajnok Szőke Alexre is célzott, aki a nemrégiben Tatán rendezett nemzetközi felkészülési versenyen Kisst és az U23-as vb-aranyérmes Szilvássy Eriket egyaránt megelőzve nyert ezüstérmet. Igaz, egyikükkel sem kellett megküzdenie, miután Balázs a negyeddöntőben legyőzte Szilvássyt, majd sérülés miatt visszalépett a Szőke elleni elődöntőtől. A sportági szervezet szakmai bizottsága a szövetségi kapitány javaslatára dönt arról, hogy ebben a súlycsoportban ki indulhat a márciusi, budapesti olimpiai kvalifikációs viadalon. Ez a hivatalos mechanizmus, de Szőke Alex a jelölt, lévén, hogy a vetélytársak közül ő zárt legelőkelőbb helyen az ebben a kategóriában válogatóversenynek kikiáltott seregszemlén. Arról nem beszélve, hogy a verseny első fordulójában 2017 Európa-bajnokát, a norvég Felix Baldaufot múlta felül.
Ám nem Szőke volt az egyetlen utánpótláskorú, aki brillírozott Tatán: 87 kilóban a junior-világ- és Európa-bajnok Takács István az elődöntőben az olimpiai bronzérmes német Denis Kudlát, majd az elsőségért a svéd Eb-harmadik Zakarias Berget is felülmúlta.
A junior vb- és Eb-harmadik Váncza István (67) pedig a finálék talán legnagyobb fordítását mutatta be az olimpiai edzőtáborban tartott eseményen: a szerbek vb-bronzérmese, Nemes Máté 15 másodperccel a mérkőzés vége előtt még előnyben volt az ifjú magyarral szemben (az 1–1-es állás neki kedvezett), de Váncza nem adta fel: lendületes derékra támadást indított, és az akciót, amely mögé kerüléssel és két ponttal végződött, sikeresen végre is hajtotta, ezzel ő győzött.
És akkor még nem esett szó a junior Európa-bajnok Lévai Tamásról (82), aki a dobogó harmadik fokára állhatott fel.
A szóban forgó generáció ütőképességéről csak annyit: a 2019-es, pontevedrai junior-kontinensviadalon a kötöttfogásúak – három arany, valamint egy-egy ezüst és bronzéremmel – a korosztály valaha volt legeredményesebb magyar Európa-bajnoki összteljesítményét nyújtották. A jelek szerint tehát a hazai birkózósportnak nem kell aggódnia az annak idején prognosztizált „hatalmas űr” miatt.
Persze az utánpótlásból a felnőttkorba történő átmenet nem egyszerű feladat. Ezt pontosan tudja Hegedüs Csaba is.
„A nemzetközi szövetség néhány éve az én javaslatomat elfogadva vezette be az U23-as korosztályt. Birkózásban is ez a legkritikusabb időszak: óriási különbség van ugyanis a húsz éves srácok és a nemzetközi porondon már rutint szerzett felnőttek között szemléletben, ravaszságban, taktikai felkészültségben, lélekjelenlétben és erőnlétben is. Vagyis idő kell ahhoz, hogy beérjenek a fiatalok. A magyar birkózók az elmúlt fél évszázadban többségükben huszonnégy és huszonhat esztendős koruk között érték el a szellemi és fizikai csúcspontjukat, de a most felsorolt fiúk valóban kiemelkedő korosztályt alkotnak. Én is ott voltam a tatai versenyen, és – bár észrevettem kisebb taktikai hiányosságokat – állíthatom, hatalmas lehetőség rejlik bennük. Jó kezekben vannak, nagyszerűen menedzselik őket. Már csak abban kell bíznunk: elég kitartóak és alázatosak lesznek ahhoz, hogy igazi klasszisok váljanak belőlük.”
További korosztályos hírekBIRKÓZÁSBANa sportági aloldalunkon.