Vízilabda: a szíve viszi előre Jonkl Csengét az Újvárosban

A huszonegyre már nem húzott lapot Jonkl Csenge, a Dunaújvárosi FVE serdülő leány vízilabda-együttesének 16 éves csapatkapitánya. Mondjuk ezt azért, mert a korosztály számára rendezett Ördög Éva-kupában pontosan huszonegy góllal lett a torna legeredményesebb játékosa. A gólzsákon a legnagyobb lyuk az FTC elleni elődöntőben keletkezett, akkor nyolcszor rezegtette meg a hálót a 13–11-es újvárosi győzelmet hozó meccsen, majd a BVSC-vel szembeni döntőben is berámolt négyet – apró szépséghiba, hogy csapata 10–9-re elbukta a finálét.Jonkl Csenge, a Dunaújvárosi FVE serdülő leány vízilabda-együttesének 16 éves csapatkapitánya. Mondjuk ezt azért, mert a korosztály számára rendezett Ördög Éva-kupában pontosan huszonegy góllal lett a torna legeredményesebb játékosa. A gólzsákon a legnagyobb lyuk az FTC elleni elődöntőben keletkezett, akkor nyolcszor rezegtette meg a hálót a 13–11-es újvárosi győzelmet hozó meccsen, majd a BVSC-vel szembeni döntőben is berámolt négyet – apró szépséghiba, hogy csapata 10–9-re elbukta a finálét.

Jonkl Csenge a következő serdülő-bajnokság után az első helyért járó trófeának is puszit adna  •  Forrás: DFVE

„A Fradi ellen nem indult minden simán, de csapatként működtünk, és megszereztük a győzelmet. Természetesen nagyon boldog voltam, mert ezzel a korosztállyal még semelyik sorozatban nem jutottunk el a döntőig. Nyolc gól? Egyszerűen csak vitt előre a szívem. Úgy gondoltam, ha más nem lövi be, akkor nekem, mint csapatkapitány kötelességem megtennem. A döntőben aztán egy góllal kikapni sohasem jó. Nem mondom, hogy rettentően csalódott voltam, mert szoros, jó meccset játszottunk. Persze, nem csattantunk ki az örömtől, de tudjuk, a második hely is szép. Ez a siker önbizalmat ad a bajnokságra, amelyre nagyon készülünk, mert szeretnénk érmet szerezni. Akár aranyat is!”

Az ificsapatban is rendszeresen szereplő Csengének a serdülőbajnokságból tavalyelőttről már van egy bronzérme, most a korosztályban a legidősebbek közé tartozva fényesítene rajta. Csapatkapitányként fontos feladata a társak segítése és bátorítása, már csak azért is, mert a gárdában mellette csupán két 2004-es születésű játékos van.

Az, hogy Csenge a dunaújvárosiak és a korosztályos válogatott egyik figyelemreméltó ígéretévé lépett elő, leginkább a kitartásának köszönhető. Édesanyja és unokatestvére a hokit választotta sportágként, de alatta megolvadt a jég, és igen jól érezte magát a vízben. Jött a labda is.

„Az elején nagyon béna voltam. Nem tudtam dobni. Mindenki átdobta a medencét, csak én nem. Úgyhogy vettünk egy kis vízilabdát, és úgy nagyjából két éven keresztül szinte minden nap döngettem vele a házunk falát. Egyre jobban ment. Magadról nehéz beszélni, de ha ki kell emeljek valamit, akkor a szorgalmamat tudnám. Minden edzésen ott akartam lenni, teljesen ideges voltam, ha valamiért ezt nem tudtam megtenni, még a sulis programokról is ellógtam. Fiúkkal kezdtem vízilabdázni, tőlük is sokat tanultam.”

Jonkl Csenge a korosztályos válogatottban is megőrizné helyét  •  Forrás: MVLSZ

Csenge hozzáállása azt a tényt is sikeresen kompenzálta, hogy alkatát tekintve sosem tartozott a „nehézsúlyú” játékosok közé. Na, de mire mondják, ha nem erre, hogy kicsi a bors, de erős?

„A fürgeségemet próbálom kamatoztatni. Mindig igyekszem a vízben folyamatos mozgásban maradni és gyors lenni.”

A tinédzser fejlődése is folyamatos. A több válogatott játékost soraiban tudó, rendre a bajnoki dobogón végző dunaújvárosi felnőtt női csapat kapuja is egyre szélesebbre nyílik a fiatal előtt. Még nem lépett be rajta, de nem is sietett semmit. Jó helyen érzi magát.

„Szeretek itt lenni. Nem is tudnám magam másik csapatban elképzelni. A felnőttkeretig még sokat kell előre lépnem. Leginkább fizikálisan. De bőven még időm, hogy odakerüljek, én pedig nagyon szívesen kivárok, és teszem a dolgom.”

Természetesen a fejlődést a játék szolgálja a legjobban. Csenge is meccsről meccsre, azaz mogyorókrémes kenyérről mogyorókrémes kenyérre lesz egyre tapasztaltabb.

„Minden meccs reggelén ezt eszem. Ha nem így csinálnám, semmi nem jönne össze. Még kicsi voltam, amikor anyukám ezt készített reggelire, majd az aznapi mérkőzésen hat gólt dobtam. Akkor eldöntöttem, hogy megtartom a bevált receptet. Egyszer fordult elő, hogy nem volt kenyér otthon. Erre késő este döbbentünk rá, de a szüleim, egyben a legnagyobb szurkolóim, egészen korán felkeltek miattam másnap, és elmentek érte a boltba.”

További korosztályos hírekVÍZILABDÁBANa sportági aloldalunkon