Asztalitenisz: a román utánpótlássikerek titka

B. V. − utanpotlassport.huAz a legkevésbé sem állítható, hogy a román játékosok meghatározói szereplői a sportág felnőtt élvonalának. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt évtizedekben – főleg a női mezőnyben – értek el szép sikereket is. Arról azonban, amit az utóbbi néhány esztendőben az utánpótlás-korosztályban produkáltak, csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni. A korosztályos Európa-bajnokságokon hosszú ideje tarolnak, elvétve akad olyan esztendő, amelyet ne koronázna meg aranyérem, legutóbb pedig a legfiatalabbak, vagyis a 13 év alattiak között is remekeltek: a budapesti Olimpiai Reménységek Versenyén – a közép-európai régió országainak viadalán – valamennyi számot a román fiatalok nyerték.B. V. − utanpotlassport.huAz a legkevésbé sem állítható, hogy a román játékosok meghatározói szereplői a sportág felnőtt élvonalának. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt évtizedekben – főleg a női mezőnyben – értek el szép sikereket is. Arról azonban, amit az utóbbi néhány esztendőben az utánpótlás-korosztályban produkáltak, csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni. A korosztályos Európa-bajnokságokon hosszú ideje tarolnak, elvétve akad olyan esztendő, amelyet ne koronázna meg aranyérem, legutóbb pedig a legfiatalabbak, vagyis a 13 év alattiak között is remekeltek: a budapesti Olimpiai Reménységek Versenyén – a közép-európai régió országainak viadalán – valamennyi számot a román fiatalok nyerték.

A román fiú-asztaliteniszsport legnagyobb ígérete, a 17 éves Christian Pletea napi öt-hat órát tréningezik  •  Forrás: ITTF

De vajon miben áll a nagy titok? A kimagasló eredmények receptjéről az évtizedek óta a székelyudvarhelyi asztaliteniszklub élén dolgozó György Istvánt kérdeztük. A magyar szakember szerint a megfejtés a sportiskolai rendszerben keresendő.

„Romániában országszerte olimpiai központok működnek, s ezek lefedik az egyes régiókat. Sportiskolai rendszerű intézményekről van szó, amelyekben az alapvető, vagyis az érettségihez szükséges ismereteket is megszerezhetik a fiatalok, miközben lényegében a pingpongról szól az egész napjuk. A centrumok szoros kapcsolatban állnak az illetékes minisztériummal, s engedélyt kaptak arra, hogy az asztalitenisz a tanterv szerves részét képezze. Így nálunk lényegesen többet edzhetnek a fiatalok, mint a más országokban készülő kortársaik.”

A tréner elmondta, hogy hét-nyolc edző tevékenykedik – és tart napi kétszer háromórás gyakorlást – az egyes központokban, amelyekből fél tucat van az országban. Csak összehasonlításképpen: György szerint Magyarországon legföljebb két bázis létezik, amely bizonyos szinten megközelíti a romániai színvonalat, férfivonalon a BVSC-é, a női szakágban a Statisztikáé.

Ugyanakkor érdekes adalék, hogy román szövetség a legfiatalabbakat kevésbé támogatja, mint akár a magyar sportági szervezet. A szakember úgy véli, ez nem is feltétlenül baj, mert kölyökkorban még nem feltétlenül derül ki, kiből válik a későbbiekben eredményes játékos.

„A szövetség a serdülő és ifjúsági korosztálytól kezdi komolyabban finanszírozni a sportolói pályafutást, azt megelőzően a klubok, illetve a szülők pénztárcáját terheli a táboroztatás, versenyeztetés. Amíg nem ér el komoly eredményt, senki nem kap támogatást, csak azért mert a hazai versenyeken ügyesen játszik. Ebből az is következik, hogy csak az igazán kitartó és elhivatott versenyzők jutnak el a válogatottszintre. Az említett kor után viszont már minden támogatást megad a vezetés. Az utóbbi években amúgy is több pénz jut az utánpótlás-nevelésre Romániában, s ez messzemenően meg is látszik a játékosok létszámán és tudásán.”

György szerint a másik tényező, amely közrejátszik a román fiatalok sikereiben, az a nagy konkurencia. Egy-egy országos versenyen átlagosan 200 gyerek indul, és a mentalitásban tapasztalható különbség is a románok javára billenti a mérleg nyelvét: a játékosaik rendre elhivatottabbak, jobban akarják a sikert, mint európai riválisaik.

„Az itteni pingpongozók hihetetlen alázattal viseltetnek a sportág iránt. Mindenütt megkövetelik a szigorú fegyelmet, ami a régi idők katonás stílusú oktatásából táplálkozik. A rend persze nem zárja ki a jó kapcsolatot az edző és a játékos között, de a teremben egyetlen pillanatra sem megengedett a lazsálás.”

A román ifjúsági válogatott tagjai közül jelenleg is többen tartoznak az európai korosztályos élmezőnyhöz; ilyen például az egyaránt többszörös utánpótlás Európa-bajnok Christian Pletea, vagy a lányok közül Adina Diaconu. A székelyföldi tréner azt mondja, egyáltalán nem lepődne meg, ha a romániai fiatalok a későbbiekben a felnőttek mezőnyében is megismételnék mostani, remek eredményeiket.

További korosztályos hírekASZTALITENISZBENa sportági aloldalunkon.