A franciáknál csak a játék fontos igazán

A lassan hat éve Franciaországban nevelkedő nyíregyházi fiú esete nem egyedülálló, hiszen manapság egyre gyakoribb, hogy a különböző menedzserek a tehetségeket egészen fiatalon, még a középiskolai tanulmányok megkezdése előtt eladják egy igazán nívós külföldi klub utánpótláscsapatának. Így történt ez Rudolf Gergellyel is, aki 1999-ben, 14 évesen - természetesen szüleivel közösen - döntött úgy, hogy igent mond a Nancy hívó szavára, és belevág a kalandba. Az akkori bátor döntés mostanra igazolódni látszik, hiszen a Varga István szövetségi edző által dirigált U20-as válogatottban is állandóan szerephez jutó játékos ma már együtt készülhet a francia másodosztály élén álló Nancy felnőttkeretével.
- Gondolom, minden vágya, hogy a "nagyok" között is bemutatkozhasson. A kérdés már csak az, hogy erre meddig kell még várnia?
- Már nem sokat - mondta Rudolf Gergely. - Jó ideje együtt készülök a Nancy profi labdarúgóival, és egyre többször hallom, hogy előbb-utóbb valóra válhat a vágyam. Mindenesetre nem vagyok türelmetlen, amint itt az ideje, az edzőm úgyis azonnal lehetőséget ad.
- Felkészültnek érzi magát erre?
- Úgy érzem, megállnám a helyem. Az edzéseken egyre jobb formába lendülök, és jólesik, hogy a társak is egyre jobban biztatnak. Itt nincs más dolgom, csak arra koncentrálni, hogy a tréningeken minél jobb teljesítményt nyújtsak.
- Tudom, nem nagy az összehasonlítási alapja, de mi lehet a hazai és a francia edzésmódszerek közötti különbség?
- Amíg itt gyerekként a felhőtlen játékra, a technikai képességek fejlesztésére kellett koncentrálnom, és csupán tizenhét, tizennyolc évesen kaptam azt a fizikai terhelést, amivel megszereztem a szükséges állóképességet, addig otthon már az egészen kis gyereket is futtatják. Ez nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Most, hogy a felnőttekkel készülök, az edzéseken ismét inkább a játéké a főszerep. Talán itt van a legnagyobb eltérés az otthoni és a kinti edzésmódszerekben.
- A tréningek mellett egyáltalán jut még valamire ideje?
- Sok mindenre nem. Reggel fél nyolckor kelek, a reggelit és a készülődést követően tízkor már az edzésen kell lennem. Ebéd után kicsit pihenek, hogy a délutáni edzésre ismét fitt legyek. Este hét óra előtt sosem érek haza, a fáradtságtól egyéb dolgokra pedig már nem jut túl sok energiám.
- A társakkal lakik együtt?
- A csapatnál rajtam kívül még jó néhány külföldi, főleg afrikai srác is van. A klub egy nagy házat bérel a számunkra, ahol mindenkinek van külön szobája. Velük nagyon jó barátságban vagyok, mellettük pedig van egy-két kint élő magyar család, és velük tartom a kapcsolatot.
- Lassan-lassan felnőtt játékos, így érdekelne: a Nancy lesz a végállomás is?
- Júniusban lejár a szerződésem, és már most jó néhány egyesülettől megkerestek. Van köztük első osztályú magyar, francia klub is, mellettük pedig az olasz Parma megfigyelője is érdeklődött utánam. Egy biztos, nyárig szeretnék végre bemutatkozni a felnőttek között, utána pedig meglátjuk, mit hoz a jövő.