A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM), valamint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) közös szervezésében "A XXI. század utánpótlás-nevelése" címmel rendezték meg a Visegrád-Lepence-völgyi Danubius Spa & Conference Hotelben százhetven résztvevővel azt a konferenciát, amelynek témáját az utánpótlás-nevelés aktualitásai, a sportiskolai rendszer átalakulása adta. Nyitóelőadásában a tárca politikai államtitkára úgy fogalmazott: "Az olimpiai résztvevők jelentős része korábban a korosztályos utánpótlás-versenyeken is eredményesen szerepelt. Az athéni magyar sikerek kapcsán megerősítést kaptunk, hogy szükség van az utánpótlás-nevelési programokra".
Füleky András (balra) és Mesterházy Attila a GYISM képviseletébentartott előadást
Füleky András (balra) és Mesterházy Attila a GYISM képviseletébentartott előadást
Mesterházy Attila kijelentette: "Az utánpótlás-nevelés finanszírozása, koordinációja döntően állami feladat, a fiatalok versenyeztetése nagy terhet ró a klubokra és a szülőkre. A minisztérium a jövő esztendőben több mint egymilliárd forintot tervez az utánpótlás-nevelési programok finanszírozására, valamint bővíteni kívánja a programokban szereplő sportágak körét. Törekedni kell az esélyegyenlőség megteremtésére anyagi értelemben, a sportágak tekintetében valamint regionális szinten egyaránt. Az idén elindított háromszintű Sport XXI. program és a már eredményesen működő Héraklész Bajnokprogram működtetése mellett a tizennyolc éven felüli sportolókat segítő Héraklész Csillagprogram beindítása is szükségszerű lenne. A minisztérium munkatársai készítik a Nemzeti Sportstratégiát, amelyben kiemelt prioritást kap az utánpótlás-nevelés. A 2008-as olimpia sikereire gondolva már most hangsúlyt kell fektetni az utánpótlásra!"
Szabó Tamás a a sportiskolák utánpótlás-nevelés rendszerén belülihelyét és szerepét mutatta be (Fotók: NUPinfo)
"A sportiskola olyan egyesület, ahol évfolyamos képzési rendszer folyik sportágtól függő életkori szakaszokban. A magyar sportban ez nagyon komoly tradíciókon nyugszik, erős szellemi tőke halmozódott fel" - mondta a NUPI főigazgatója, aki prezentáció keretében mutatta be a sportiskolák utánpótlás-nevelés rendszerén belüli helyét és szerepét. Szabó Tamás előadásában kiemelte: "a sportiskoláknak két formája van: egyesületi keretben működő egyesületi típusú és közoktatási keretben működő iskolai típusú. Míg előbbi hagyományosan a minőségi képzés színtere, utóbbi a feltételrendszer létrehozásában játszik főszerepet - bár jelenleg ez nem létezik Magyarországon; a kettő azonban együttesen kellene, hogy megvalósítsa a működőképes utánpótlás-nevelést." A főigazgató hozzátette: "az államnak az esélyegyenlőség megteremtése mellett vállalnia kell a tehetséges gyermekek menedzselését. Célul tűzhetjük ki, hogy ifjúsági, junior korra olyan versenyzőket képezzünk ki, akik megállják helyüket a nemzetközi mezőnyben. A sportiskoláknak "gyűjtőhelyként" kell szolgálniuk a hat-tizennyolc esztendős fiatalok számára."
Az Oktatási Minisztérium részéről Brassói Sándor a definiálást, a jogszabályok megalkotását, a jogszabályi hátteret szabályozó dokumentumok elkészítését szorgalmazta, mivel a sportiskolát jogszabályi szinten egyelőre még nem tisztázták le. Mint mondta: "egy keretprogram kidolgozása, a szakmával egyeztetett, átjárható kerettanterv elkészítése szükséges, amely biztosítja a gyermekek előmenetelét, továbbtanulását akkor is, ha nem lesznek élsportolók. A teljes közoktatási intézményháló elláthatja a sportiskolai hátteret. A közoktatási típusú sportiskolai rendszer a jogi, pénzügyi és szakmai garanciákat egyaránt biztosítaná." ---- & ---- A