BACSKAI JÁNOS 2021.07.25 23:26 Frissítve: 2021.07.26 00:42

Pierre de Coubertin – az 1912-es olimpiai aranyérmes!

Nem így tervezték, de mindenképpen történelmi, és adja isten, hogy soha nem nem ismétlődő „vírusolimpiát” rendez Tokió és Japán. Egészen biztos, hogy sok felemelő, megható, szomorú és vidám pillanattal ajándékozza meg ismét az emberiséget az „öt karika”, mi most a korábbi játékokból válogattunk össze ilyen pillanatokat.

Fotó: AFP

 

Ezekben a napokban gyakran emlegetik az 1863-ban született Pierre de Coubertint, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítóját és későbbi sikeres vezetőjét, akit a modern olimpiák megálmodójaként tartanak számon, és szerencsére társakra is talált eme törekvésében. Ugyan a neki tulajdonított két mondást (Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!, illetve Gyorsabban, magasabbra, erősebben!) nem ő találta ki, de ezek szellemében élt és dolgozott.

És ő maga is indult olimpián, sőt, aranyérmet szerzett.

Mint a születési évéből kitalálhatjuk, az első modern kori olimpián sem volt idős, de a báró úr nem indult el a versengésen, és „jogilag” 1912-ben sem, amikor az akkor még létező szellemi versenyekben első helyen végzett az irodalom kategóriában (szobrászat, festészet, építészet és zene kategóriában is osztottak akkor aranyérmet).

Coubertin nem akart a saját nevén elindulni, nehogy szó érje a bárói kastélya elejét, ezért kitalált egy Georg Hohrod, Martin Eschbach szerzőpárost, és az ő nevükön nyújtotta be a művet, hogy a francia és a német „szerző” közös ódájával erősítse a német és a francia nép közeledését (ne feledjük, két évvel vagyunk az első világháború kitörése előtt).

Olvassuk csak el figyelmesen a legfontosabb versszakot, az utolsót!

A báró a két álnevet a felesége szülőhelye közeli kis elzászi falvakból kreálta, és ugyan páran ma is azt vallják, hogy a művészeti számok iránti érdektelenséget kihasználva megajándékozta saját magát egy aranyéremmel, de nem így történt: a szerző kilétét csak jóval később fedezte fel Carl Diem sporttörténész, a halála előtt nem sokkal egy kéziratra már a saját nevét írta oda szerzőként maga Coubertin is.

Az 1937-ben elhunyt Pierre de Coubertin szívét az ősi Olümpiában felállított emlékoszlopban helyezték el.

ÓDA A SPORTHOZ

I.
Istenek ajándéka, sport! Élet éltető vize!
A nehéz munka idejében kiszórod boldog fényedet,
követe vagy te a régen letűnt napoknak,
mikor ifjú örömben mosolygott még az ember
s felfelé hágott a napisten, s kigyúltak a hegyormok,
s távoztakor fénybe merültek a magasságos erdők.

II.
A szépség vagy te, Sport!
a testeket te formálod nemessé,
elűzöl romboló vad szenvedélyeket,
acéllá edzel lankadatlanul.
Lábak, karok, törzsek összhangja és
tetszetős ütem tőled való.
Bájt és erőt te fűzöl együvé,
szilárddá és rugalmassá te téssz.

III.
S igazságos vagy, Sport, igen!
Megértésért és igazságért be sokszor
hiába küzd az ember, hogyha te
Nem vagy vele – de nálad fölleli.
Hiába adna kincseket az ugró új rekordért,
s élete minden percét is hiába:
mert csak erő és akarat jelölhet
pályája csúcsán új határt.

IV.
Bátorság vagy te, Sport!
Izom s erő reménye egy lehet csak,
s azt úgy hívják: merészség!
A bátorság nem vakmerő bolondság,
de bátor hit a megszerzett erőben:
nyeglék, s hazárdok véletlenre lesnek,
a te merszed, hogy ismered erődet.

V.
Tisztesség vagy te, Sport!
Ha tőled jő, igaz kincs a dicséret,
mert csak derék munkával nyerhető!
A versengésnek görbe útjai
a hitvány fogások sorsa büntetés.
És megvetéssel sújtanák, aki
a pálmát álnok csellel küzdené ki.

VI.
Az öröm vagy te, Sport!
Szavadra testünk örömtől remeg,
ragyog szemünk, erünkben vér viharzik,
és tiszta szárnyra kel a gondolat:
nyomasztó súlytól szabadul a lelkünk
s boldog létét ujjongva hirdeti.

VII.
A termékenység vagy te, Sport!
Megnemesíted az emberi fajt, célratörő úton.
Beteg csírákat elfojtasz, eltüntetsz foltokat,
a tisztaság bősz mérgétől óvod.
Erőtől duzzadó az atléta és
fiakra vágyik, akik a babért,
dicsőséggel aratják úgy, miként ő.

VIII.
A haladás vagy te, Sort!
Szolgálatodra ki méltó kíván lenni, az vigyázzon,
hogy teste-lelke egyre jobb legyen,
kerüljön mindent, mi mértéktelen,
tökéletességre törjön ernyedetlen,
s óvja egészségét, legfőbb javát,
mint ki a régi mondásból tanul:
Ép testet választ, az ép lélek otthonul.

IX.
A béke vagy te, Sport!
a népeket egymáshoz fűző szép szalag:
és testvérré lesznek mind általad,
önuralomban, rendben és erőben.
Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled,
s más népek jellemét is éppúgy megértik,
és nagyra tartják, hogy te tanítod őket
túlszárnyalni egymást:
mert versenyed a béke versenye.

Devecseri Gábor fordítása

Forrás: Sportmúzeum
2021.09.11 21:15:22

Tokió 2020 MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Úgy is mondhatom, van mire szerénynek lennünk.

2021.09.07 23:34:33

Tokió 2020 VINCZE SZABOLCS

NS-VÉLEMÉNY. Sosem volt még ilyen erős és egységes a magyar paralimpiai csapat.

2021.09.05 16:03:25

Tokió 2020 VINCZE SZABOLCS (Tokió)

A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke szerint a magyar versenyzők mindent kihoztak magukból.

2021.08.25 09:15:01

Tokió 2020 NAGY PÉTER, NÉMETH ANDREA, PAPP BÁLINT

A franciák az összesen megszerzett 33 érmükből 16-ot nem egyéni számban nyertek az olimpián.